Korábban Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára is kifejtette véleményét a társadalmi nemek szakról: szerinte a gender "inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”. Kiemelte azt is, hogy szerinte ezen a mesterszakon végzett emberekre nem mutatható ki igény a munkaerőpiacon" - mondta.
Ugyanakkor az nem derült ki, hogy a családtudományi képzés indítását milyen gazdasági, munkaerőpiaci igények indokolják. Ráadásul a szak indításáról a felsőoktatási felvételik február 15-i határideje után tettek bejelentést.
A szakindítást mindenesetre Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke is üdvözölte. "Örömmel értesültünk Balog Zoltán miniszter úr tegnapi bejelentéséről, miszerint a kormány, Magyarország igényeihez igazodva, családtudományi mesterképzést kezdeményez. Sajnálatos, hogy az elmúlt hetekben a liberális törpe kisebbség mindent megtett, hogy a gender szakot védje és az áltudományt megpróbálja elfogadtatni" - írta, hozzátéve, annak is örül, hogy "Magyarországnak olyan kormánya van, amely a család mellett áll ki, nem pedig a deviancia mellett."
Noha a Kereszténydemokraták és a kormány össztűz alá vette az ELTE-t a társadalmi nemek szak miatt, az korántsem ördögtől való. Sőt, számos egyetemen oktatják, a világon több mint 300 felsőoktatási intézményben van a társadalmi nemekkel foglalkozó képzés, az igény is nagy rá. A gender, azaz a társadalmi nem fogalmát egyébként úgy lehetne magyarázni, hogy nem pusztán a biológiai nem magyarázza, a férfi és a nő milyen szerephez jut a társadalomban. A terület kutatói szerint a közösség - vagyis a társadalom - határozza meg, milyen viselkedési formák számítanak nőiesnek, férfiasnak, így meghatározza a nemi szerepeket, és az ebből fakadó előnyöket, hátrányokat is, például a fizetések terén.
A XXI. század Magyarországán minderről beszélni, kutatni a kormány szerint egyenlő "a társadalom szétbomlasztásával".