Macron előretörését jelzi, hogy a Harris előző, két héttel korábbi felméréshez viszonyítva ez hat százalékos növekedésnek felel meg. Ha ők ketten kerülnének a második fordulóba, Macron meggyőző fölénnyel verné meg a jobboldali radikális Nemzeti Front (FN) elnökét: 65 százalékot kapna szemben Le Pen 35 százalékával.
A Harris abból a szempontból tér el a szinte naponta újabb és újabb közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hozó Ifop-Fiducialtól, illetve az Opinionwaytól, hogy nagyobb, 4500-as minta alapján készíti felméréseit, nem csak 1500 személyt kérdez meg. Macron térnyerése azért is látványos ennél az irodánál, mert az előző kutatás még nem tükrözte, hogy a centrista MoDem párt politikusa, Francois Bayrou is Macron mögé állt. Az nemcsak a Harris, hanem más irodák felméréseiből is kiderül, hogy Marine Le Pen stabilan számíthat a voksok negyedére. A Le Figaro közölte a minap azt a megdöbbentő felmérést, amely szerint a franciák egyharmada osztja a Nemzeti Front elnökének nézeteit. Egyetlen olyan közvélemény-kutatás sem született azonban az idei évben, amelynél Le Pen 28 százalék fölé került volna.
Macron esélyeit javítja, hogy a jobboldal szinte önmagát semmisíti meg. A hét elején ugyan Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök hármas csúcstalálkozót javasolt Alain Juppének, Bordeaux polgármesterének, valamint az előválasztáson mindkettőjüket legyőző Francois Fillonnak, aki így most a Republikánusok elnökjelöltje. Ez azonban okafogyottá vált, miután Juppé bejelentette, nem kíván beugrani a számos korrupciós váddal illetett Fillon helyére. A Republikánusok ugyan még kikecmereghettek volna a válságból, ha Juppé igent mond egy felkérésre, hiszen két iroda is azt hozta ki: Macront megelőzve kerülne a második fordulóba, amelyben aztán simán legyőzné Le Pent. A bordeaux-i polgármesterben azonban komoly sértettség maradt a tavaly novemberi jobboldali előválasztás után. Fillon nagyon komoly támadásokat intézett ellene a két forduló között, a centrumhoz húzó, chiracistának is nevezte őt, amit Juppé nem tudott megbocsátani neki. Amikor hétfőn bejelentette, nem lesz elnökjelölt, a jobboldalt is kemény szavakkal illette.
Fillonnak még másfél hónapja van arra, hogy megpróbálja behozni Macront. Ez azonban nehéz harcnak ígérkezik. Bár Le Penhez hasonlóan van egy stabil, mintegy 20 százalékosra becsült szavazóbázisa, ennél sokkal több voksra nem számíthat, hiszen a keményvonalas Republikánus-támogatókon kívül senki sem akar hallani arról, hogy ő legyen Franciaország következő államfője. S nem várható, hogy április végéig sikerülne kitörnie jelenlegi helyzetéből, már csak azért sem, mert ki tudja, addig hány csontváz hullik még ki a szekrényből. Legutóbb, a hét elején derült fény arra – s erre szintén a Le Canard enchainé című szatirikus lap mutatott rá újabb leleplező cikkében -, hogy Fillonnal kapcsolatban vagyonbevallás elmulasztásának vádja is felmerül, mert nem tüntetett fel egy 2013-ban felvett 50 ezer eurós, kamat nélküli hitelt, amelyet Marc Ladreit de Lacharriere üzletembertől kapott.
Az is Macron esélyeit javíthatja, hogy a hagyományosan szocialista szavazók átszivároghatnak hozzá, miután látják, hogy Hollande pártjának jelöltje, Benoit Hamon képtelen 15 százalék fölé kúszni, ezzel teljesen esélytelen lenne nemcsak Le Pennel, hanem másokkal szemben is. Ezt a trendet jelzi az is, hogy Macron megszerezte Párizs máig népszerű volt polgármestere támogatását is. A szocialista Bertrand Delanoe azt mondta, azért döntött így, mert Macron az, aki képes legyőzni a szélsőjobboldali jelöltet. Macron ügyes húzással éppen a nemzetközi nőnapon jelentette be: ha elnökké választanák, szívesen nevezne ki női kormányfőt.
