Mészáros most „csak” egy tokaji borcéget vett

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:01
FOTÓ: Thinkstock
Mostanában rosszabb napokat élhet Mészáros Lőrinc: március elsején csak a Dereszla Sparkling nevű, kisebb tokaji bortermelőt vette a nevére. A minimális forgalmú, veszteséges vállalkozásban információnk szerint többségi tulajdont szerzett. A társaságból másfél hónappal azelőtt szállt ki az előző gazda, Patrick De Suarez D'Aulan, a nemrég csődbe ment Sopalia nevű francia borászati vállalat igazgatója.

Ismereteink szerint a lépés egy ügyletsorozat része. A Dereszla bortermelését több cég képviseli. Így Mészáros Lőrinc társasága, a Búzakalász 66 tavaly év végén már tulajdonrészt vásárolt a Dereszla Kft.-ben és a Henye Borászat Kft.-ben is. A három bodrogkeresztúri társaságból a Dereszla Kft. képvisel jelentősebb, félmilliárdos forgalmat, tízmilliós nyereség mellett. A cégtár tanúsága szerint a Búzakalász 66 ugyanekkor részt vásárolt a szintén Kalocsai László vezette Tokaj-Major Kft.-ben és a forgalommentes Henye Hotel Kft.-ben is. Ezektől eltérően a felcsúti polgármester-vállalkozó a Dereszla Sparklingban személyesen jelent meg.

Úgy tudjuk, Mészáros Lőrinc korábban a tokaji bortermelőt irányító Sopalia felszámolásából jutott a cégek irányító pakettjeihez. Kérdés persze, miként szerzett erről pont a felcsúti polgármester tudomást és hogy ért célba.

A cégcsoport vezetője évtizedek óta a Sopalia mellett kisebbségi tulajdonosi pozíciót is viselő Kalocsai László. A több milliárd forint értékűre becsült pince és borászat tavaly mintegy 8 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel, amiből idén körülbelül 700 ezer palack tokaji bor értékesítését tervezik. Mintegy 34 hektár saját szőlőjükön kívül hozzávetőleg száz hektárról vásárolják fel a termést. Áruik több mint 80 százalékát külföldre adják el. Több mint 40 országba szállítanak. Legfőbb piacaik az Egyesült Államok, Lengyelország, Skandinávia és Franciaország. A bortermelés mellett pezsgőt is forgalmaznak. A cégeket különböző terméktípusokra alapították: a Dereszla Kft. a fő profiljukat jelentő csendes, édes, a Henye Borászat és a Dereszla Sparkling pedig a száraz borokat képviselné. Mészáros Lőrinc ismereteink szerint nem tervez változtatást se a társaság tevékenységében, üzleti terveiben, se irányításában.

Kalocsai László másik kisebbségi tulajdonostársa a cégekben – így a Dereszla Sparklingban is – Dunai György, az útépítési tendereken Mészárosék mellett igen sikeres Betonútépítő-Euroaszfalt fő tulajdonosa. Úgy tudjuk, Dunai György pénzügyi befektetőként szállt be.

A hvg.hu beszámolója szerint a helyiek már tavaly Orbán Viktor falujának kivételes üzleti sikereket felmutató polgármesterét tartották számon a Dereszla valós háttértulajdonosaként. Mészáros Lőrincet nem értük el.

Korábban a kormányfő családja közvetlen érdekeltségekkel bírt a Tokaj-hegyaljai bortermelésben, de azóta ezektől megváltak.

Mészáros Lőrinc egy másik cége egy minapi hír szerint megvásárolta Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia Wine & Spa tulajdonosát, a Témadesign Kft.-t is.

Szerző

Matolcsyék közzétették a felhívást az MNB irodaházára

Publikálás dátuma
2017.03.10. 21:44
FOTÓ: Molnár Ádám
Miután csütörtökön bejelentette a Eiffel Palace eladási szándékát, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közé is tette két szakaszból álló pályázati felhívását az épületre. (Az információs csomagot április 14-ig vásárolhatják meg a befektetők.) 

Ebben a jegybank jelezte azt is, hogy a 13,2 ezer négyzetméternyi iroda mellett, 650 négyzetméternyi kiskereskedelmi célú helyiség, 1500 négyzetméter raktár, és 237 helyes parkolóház is van az ingatlanban. 

Mint ismert, az igencsak impozáns irodaház komoly sajtóvisszhang közepette került az MNB-hez. A jegybank 2014 nyarán vásárolta meg a fővárosi Nyugati téri házat, nettó 45,3 millió euróért, azaz csaknem 14 milliárd forinttért. A figyelmet éppen az ár keltette fel, mert bár a Eiffel Palace-t alapjaitól újították fel, ám a MNB által fizetett összeget még így is túlzónak tartották ingatlanpiaci körök. Úgy vélték, a kifizetett tétel az akkori piaci árnak körülbelül másfélszerese volt. Az eladó az Eiffel Palace Kft. volt, amely mögött többi között egy offshore hátterűnek mondott társaság is állt. Az irodaház felújításának költségeit egyébként az UniCredit Bank állta. 

Szerző

Standing Rock - Tüntetnek az indiánok a Fehér Háznál (videó)

Publikálás dátuma
2017.03.10. 20:50
Fotó: Justin Sullivan/Getty Images
Az Egyesült Államok több szövetségi államából érkezett indiánok tüntetnek Washingtonban a Fehér Háznál két tervezett olajvezeték ellen. Az egyebek között Texasból, Oklahomából, Észak-Dakotából érkezett indiánok képviselői már csütörtökön felállították sátraikat az elnöki hivatalnak is otthont adó Fehér Ház közelében és a Washington-emlékmű körül. Pénteken több ezren vonultak fel a Fehér Ház előtt és beszédekkel tiltakoztak a már épülő Dakota olajvezeték és a Kanadából induló, de egyelőre még csak tervezett Keystone XL olajvezeték ellen. 

Donald Trump elnök mindkét vezeték megépítését jóváhagyta, illetve a négy szövetségi államot átszelő Dakota vezeték építkezését újraindíttatta. Az elnök támogatása sok indián közösséget felháborított: részben tartanak ivóvízkészletük elszennyezésétől, részben pedig féltik történelmi és kulturális örökségeiket. "E döntéseket meg kell változtatni, harcolni fogunk a kormányzat ellen jogaink teljes elismeréséért" - nyilatkozott több amerikai televíziónak is Dallas Goldtooth, a megmozdulás szervezője, aki egyúttal az őslakosok környezeti és gazdasági gondjainak megoldásáért küzdő civil szervezet, az Őslakosok Környezetvédelmi Hálózatának vezetője is. Goldtooth hangsúlyozta azt is: "az indián sátrak felállítása jelképes akció, hogy ezzel is jelezzük, Amerika őslakosai mindig itt voltak". 

Közben Washingtonban egy szövetségi bíró vizsgálja a dakota sziú indiánok beadványát, amelyben kérelmezik a Dakota olajvezeték építésének leállítását. A vezetéket ugyanis az Oahe-tó alatt vezetnék át, s a sziúk az ivóvízkészletük tisztasága miatt aggódnak.

Egyelőre nem világos, hogy a bírói döntés mikorra várható. Az AP hírügynökség erre a hétre jelezte, a The Washington Post című lap információi szerint azonban áprilisnál előbb nem lesz döntés.

A pénteken kezdett washingtoni tüntetés - amelyet a szervezők négynaposra terveznek - annak az immár egy éve folyó demonstrációsorozatnak a folytatása, amelyet a sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők folytatnak a kormányzat és az olajvállalatok ellen. A két olajvezeték ellenzői a vízkészletek és az indiánok törzsi szent helyei miatt aggódnak, Trump elnök szerint az olajvezetékek építése 28 ezer új munkahelyet teremt, a vezetékek megépítésének támogatói viszont még ennél is több új munkahelyre számítanak az egyéb fejlesztéseknek köszönhetően.

A 3800 milliárd dolláros költségvetéssel épülő Dakota olajvezeték 1900 kilométer hosszú, és a palaolajban gazdag Észak-Dakotából Dél-Dakotán és Iowán keresztül szállítja majd a nyersolajat Illinois államba. A sziúk az 1851-ben és 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkoznak, amelyek értelmében a terület az ő tulajdonuk, és a mindenkori szövetségi kormányoknak kötelezően figyelembe kell venniük az őslakosok érdekeit is.

A Keystone XL olajvezeték a kanadai Albertából vinné a nyersolajat Nebraskáig, s ott rácsatlakozna egy már meglévő vezetékre, amely Oklahomán keresztül fut le Texasig. Az olajvezeték építéséről 2010-ben állapodott meg az amerikai és a kanadai kormány, ám Barack Obama akkori elnök - arra hivatkozva, hogy a vezeték építése nem teremtene hosszú távra munkahelyeket és nem csökkentené az olajárat - nem adta meg az engedélyt az építkezés megindításához. Donald Trump egyik első elnöki döntése volt a Keystone XL építésének engedélyezése.

Szerző