Pénteki sajtóértekezletén a tárcavezető kérdésre sem akarta kommentálni a külföldi szakhatóságok azon megállapításait, hogy Romániából került át a megbetegedés más uniós országokba is, csak annyit volt hajlandó elismerni, hogy Magyarországon és Olaszországban is ugyanannak a vírustörzsnek a jelenlétét mutatták ki, amely a romániai kanyarós megbetegedéseket okozta.
Leszögezte: kizárólag olyanokat fertőz meg a vírus, akiket nem oltottak be kanyaró ellen. "Sem Romániában, sem Magyarországon vagy Olaszországban nem betegedtek volna meg a gyermekek, ha megkapták volna az oltást" - jegyezte meg a román miniszter. ( A hazai járványügyi szakemberek szintén egy pénteki tájékoztatón arról beszéltek, hogy a Makói megbetegedettek között voltak olyanok is akik kaptak oltást, de időközben csökkent a betegséggel szembeni védettségük. szerk.)
A román tárcavezető azt mondta, nem volt hiány a vakcinából a járvány kezdete óta, Románia jelenleg is négy hónapra elegendő tartalékokkal rendelkezik. Elmondta: az ország 40 megyéje közül 37-re kiterjedő mostani kanyarójárvány tavaly februárban indult a Kolozs és Beszterce megye határán élő "nomád" népesség köréből, ahol ugyanaz a vírustörzs jelent meg, mint amely az olaszországi megbetegedéseket okozta
Bodog ismét felhívást intézett a szülőkhöz, hogy oltassák be gyerekeiket, hiszen ez az egyedüli módja a kanyarós megbetegedés megelőzésének. Az első kanyaróellenes oltást a romániai gyerekek alig 80, míg a másodikat csak ötven százalékuk kapta meg. Európában elmondása szerint nyolc olyan ország van, ahol a lakosság kanyaróellenes átoltottsági aránya 90-95 százalékos, másutt az arány a romániaihoz hasonló.
A tárcavezető a közvélemény támogatását kérte abban, hogy a tárca egy szigorúbb oltási törvényt fogadtathasson el, amely a jövőben hozzájárulhat a mostanihoz hasonló járványok kialakulásához.
A magyar járványügyi hatóságok utazási útmutatót készítettek a Romániába vagy más kanyaróval érintett európai országokba utazóknak..