Rónay László kapta a Népszava Fejtő-díját - Fotók!

Szombaton adta át a Népszava a 2016-os Fejtő-díjat, amit idén Rónay László József Attila-díjas irodalomtörténésznek, írónak ítéltek oda. Az elismerést a díjazott fia, Rónay Tamás vette át, aki írásaival szintén évek óta gazdagítja lapunkat. A Népszavánál 45 éve dolgozó Tóth Jenőnek egy Pápai Gábor által rajzolt karikatúrával kedveskedtünk, amit Németh Péter főszerkesztő adott át. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA

A Fejtő Ferenc-díjat 2006 decemberében alapította a Népszava. Az elismerés a napilap egykori újságírójáról, későbbi tiszteletbeli főszerkesztőjéről kapta nevét. Annak a szerkesztőségi munkatársnak vagy a lapban publikáló személynek ítélik oda minden évben, aki a díj névadójának szellemiségéhez méltó munkát végzett. Az első díjazott a 2015 januárjában elhunyt Andrassew Iván volt.

Rónay László négy évtized óta ír rendszeresen lapunknak, elsősorban kulturális és közéleti témákban, de népszerű volt a sportrovatban megjelent, a magyar labdarúgás régi nagyjait felelevenítő rovata is.

1937. augusztus 16-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányaimat a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. 1956-ban az ELTE magyar-pedagógia szakára került. A forradalom néhány napja alatt a kereszténydemokrata KDP lapjában, az újrainduló Hazánkba írt cikkeket. 1957-től jelentek meg írásai a Vigiliában. Az egyetem elvégzését követően 1962-től 1970-ig Bicskén általános iskolában (egyebek mellett szegregált) cigányosztályban tanított. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal). 1973-ban az MTA Irodalomtudományi (akkor még: -történeti) Intézete modern magyar irodalommal foglalkozó osztályára került. Fő feladata A magyar irodalom története 1945-1975. segédszerkesztése, majd – Béládi Mikós halála után – szerkesztése. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozták föl. Folytatta a Nyugat harmadik nemzedéke íróival foglalkozó írásait és könyveit, édesapja nyomában a 20. század katolikus szellemű írói életműveinek feldolgozásával párhuzamosan.

1990-től az ELTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén oktat, előbb egyetemi tanárként, tanárként, nyugdíjazását követően professor emeritusként. Ugyanebben az évben az Új Ember főszerkesztője lett (1998-ig). Megannyi könyv, monográfia, tanulmány szerzője, népszerűek ifjúsági- és unokáiról írt munkái.

A Fejtő-díj mellett számos más elismerést kapott, egyebek mellett Príma- és a Stefanus-díjas.