Közvetlenül a tévévita előtt két újabb felérést tettek közzé az elnökjelöltekről. Az Elabe iroda szerint Macron 25,5 százalékon áll, Le Pen 25 százalékot kaphat, az Ifop-Fiducial szerint viszont a 26 százalékos Marine Le Pen egy százalékkal előzi meg a volt gazdasági minisztert. A két jelölt hetek óta fej-fej mellett halad, ezért is döntő jelentőségű, hogy melyikük kerekedik a másik fölé a tévévitákban, s kinek sikerül meggyőznie a mintegy 40 százaléknyi bizonytalan szavazót. A hétfő esti első összecsapás bizonyos szempontból csonkának nevezhető, hiszen csak azok a jelöltek állhattak kamerák elé, akik nem teljesen esélytelenek, s a közvélemény-kutatások szerint legalább tíz százalékra tehetnek szert az első fordulóban, azaz Le Pen és Macron mellett Francois Fillon, Benoit Hamon szocialista jelölt és az erőteljesen baloldali Jean-Luc Mélenchon.
Nemcsak Le Pen és Macron számára igen fontosak a viták, hanem Francois Fillonnak is. A jobboldali jelöltnek ez az utolsó esélye, hogy csökkentse a két favorittal szembeni hátrányát, s befusson legalább a „továbbjutást érő” második helyre. A Republikánusok jelöltje jó szónok, ezt bizonyította a jobboldali párt tévévitái során is, s ennek köszönhette azt, hogy az előválasztáson legyőzte a nagy esélyesnek kikiáltott bordeaux-i polgármestert, Alain Juppét.
A hétfő esti vita aligha változtatta meg jelentősen az erőviszonyokat. A jelöltek többsége Marine Le Pent támadta, rámutattak: ha kivezetné Franciaországot az euróövezetből, gazdasági és szociális káoszt idézne elő. Fillon rámutatott, „nem szabad búcsút inteni a közös európai valutának és kikerülni az Európai Központi Bank (EKB) védőszárnyai alól”. Szerinte egy ilyen lépésnek elsősorban a kisbefektetők innák meg a levét. Macron is csatlakozott a bírálathoz. Le Pen szerint azonban Fillon csak félelmet akar gerjeszteni a társadalomban, s „ugyanahhoz a fegyverhez nyúl, mint a britek egy része a Brexit-népszavazást megelőző kampányban”. Mint mondta, ő olyan Franciaországot támogat, amely kiáll saját érdekeiért, mindemellett nem akar „Angela Merkel alkancellárja lenni”. A Nemzeti Front elnöke nem kímélte Németországot, amely – szerinte – a többi uniós tagországot rángatja saját érdekei szerint.
A vita során több csörtére is sor került Le Pen és Macron között. „Senki sem tudja, egyáltalán mit akar ön” – mondta a populista pártvezető a szociálliberális politikus felé fordulva. „Ha mindez idáig nem értette volna meg: önnel szemben nem óhajtok egy ügyet szolgálni Vlagyimir Putyinnal” – replikázott Macron, aki azzal is vádolta Le Pent, hogy támogatja a burkini viselését, amivel megosztja a társadalmat. Le Pen sokadszorra is előjött azzal a Macronnal szembeni váddal, mely szerint a nagyvállalatok, s nem a franciák érdekeit képviseli. Fillon pedig teljesen irreálisnak nevezte Le Pen azon tervét, amely szerint 40 ezer további helyet hozna létre a börtönökben. Szerinte a 16 ezer a reális. A vitát 11,5 millió néző tekintette meg.
Az Elabe iroda gyorsfelmérése szerint Macron nyerte a vitát, 29 százalék látta őt a legjobbnak, Mélenchont 20 százalék vélte az élen, s csak harmadik helyre szorult Le Pen és Fillon. A Le Figaro internetes felmérése azonban 38 százalékkal Fillont látta a legmeggyőzőbbnek, ez azonban azért nem perdöntő, mert a jobboldali lap voksolásán elsősorban a volt kormányfő hívei szavaztak. Még két vitát rendeznek, április 4-én és 20-án.
