Krasznahorkai László nyerte az Aegon Művészeti Díjat

Publikálás dátuma
2017.03.22 14:00
Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regényének bemutatóján FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Fotó: /
Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye kapta az Aegon Művészeti Díjat. A hárommillió forinttal járó elismerést élő magyar író kaphatja az előző évben magyar nyelven megjelent kiemelkedő szépirodalmi teljesítményéért. A nemzetközileg ismert szerző elmondta: ez az utolsó regénye. 

Hiába telt el több mint harminc év a szerző Sátántangó című regénye után, még mindig nem fáradtunk bele abba, hogy a megváltóra várjunk. Vagy egyszerűen csak nem tudunk jobbat és még ezzel akkor sem hagyunk fel, ha amúgy egészen nyilvánvaló, teljesen feleslegesen várakozunk. A Man Booker-díjas Krasznarokai László Wenckheim bárója a korábbi alakokhoz hasonlóan messiás figura és szélhámos egyben. "Ez a regény azóta készült, mióta egyáltalán irodalommal foglalkozom. Nem is egészen ösztönös, hanem némileg elhatározott szándék volt bennem, hogy lezárjam a korábban írt regények sorát. Ez azt is jelenti, hogy regényként ez mindenképpen az utolsó ilyen művem" - mondta a díjátadón Krasznahorkai, igazolva azokat az értelmezéseket, hogy legutóbbi könyve nagy összefoglaló regényeként olvasható.

Krasznahorkai írásait olvasni nem könnyű, feszült figyelem kell, hogy követni tudjuk a néha az oldalakon keresztül tartó mondatokat. Eleinte ellenállunk, mert túl lassúnak tűnik, várjuk, hogy történjen valami. Most a dél-alföldi kisváros lakóival együtt várunk erre és szinte észre sem vesszük, hogy már körbezárt az elzárt peremvidék tapasztalatiból és hanjaiból felépülő világa. Ami a Báró Wenckheim hazatér esetében nemcsak egy földrajzilag nem pontosan behatárolható terület, hanem egy igazán abszurd környezet: a mai Magyarország valósága. Ez a távol-keleti írások után a félezer oldalas szatírát a Sátántangóval és Az ellenállás melankóliájával rokonítja. Ezekben a könyvekben Krasznahorkai olyan atmoszférát teremt, hogy később aki csak egy sort is olvas a szövegekből, azonnal ráismer: ez Krasznahorkai.

Kilátástalan, reménytelen, megváltásra váró, de megválthatatlan, rohadó periféria, ami nem lehet az isten háta mögött, mert isten ezen a tájon nem is járt. De hallomásból talán ismerik, mert még mindig a messiást várják.

A könyv története egyébként nem túl bonyolult: a báró Ausztriában élő családja bulvárlapokból tudja meg, hogy az Argentínában élő idős rokon elkártyázta egész vagyonát. Kifizetik az adósságot és magukhoz veszik a bárót, aki azonban furcsa alak és a család inkább szabadulna tőle. Mivel a báró haza akar menni a magyar szülőföldre, és meglátogatni Mariettává szépített, valójában Mari nevű fiatalkori szerelmét, könnyen útnak is indítják. A kis település (könnyen beazonosíthatóan Gyula) izgatottan várja, mert azt remélik, a településre hagyja a pénzét. A bárón kívül a másik fő alak a Tanár úr, aki törekszik a kívülállásra, ki is költözik a közösségből, és egyetlen dolgot akar elérni: a gondolattalanságot. Gondolatfutamai néha követhetetlenek, de nem értelmezhetetlenek, az ő szólamain kívül azonban mindenképpen befogadhatóbb a többi lakók mondanivalója, fecsegése. A báró a könyvben nem túl aktív szereplő, de az ő jelenlétén  keresztül szólal meg a település, a különböző szereplők jelzés nélkül váltakozva monologizálnak és nagyon mindennapiak, esendőek.  Ráadásul olyan, mintha hallottuk, ismernénk már ezeket a figurákat, a polgármestert, a helyi neonáci kisvezért a motorosaival, a vele összejátszó rendőrfőnököt, a kisnyugdíjasokat és tapasztaltunk már mindent átszövő korrupciót és feltehetően nagy hatalmi politikusokat szállító, titokzatos, elsötétített üvegű limuzinokat.   

Krasznahorkai művei eddig nem táplálkoztak ennyire nyilvánvalóan a közelmúltból és itt ezen az utóbbi pár év közéleti eseményeit és közhangulatát lehet érteni. Rezonál benne a kortárs magyar valóság, de nem rajza annak, viszont komoly társadalomkritika olvasható ki belőle. Ma a cselekvés a korrupcióban merül ki, rajtunk csak végigmegy minden, nem mi alakítunk. Kívülről várjuk, hogy jöjjön az, amit saját véleményünk szerint megérdemlünk. Mert saját erőnkből nem akarunk tenni semmit vagy ami még rosszabb talán, nem is tudunk. A könyv vége az apokalipszis: egy olyan vonaton ülünk, ami fék nélkül robog a fal felé. Ez a megváltatlanság állapota, ahol az idő csak “telik, de nem múlik.”

Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regényének bemutatóján FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regényének bemutatóján FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Idézet a könyvből: "nincs a számára félelmetesebb, mint szembesülni azzal, milyen volt ő egykor, mert akkor azzal kellene szembesülnie, hogy milyen ő most, meg azzal, hogy milyen lesz holnap, és ez az egész annyira reménytelen, és így ijesztő, hogy inkább keresztbe-kasul hazudozik önmagának is meg a világnak is, csak hogy elmeneküljön a szembesülés elől, na, hát itt van, bökte ki nagy nehezen a második, aki középen ült, hogy szerintem ilyen, hogy a szembesülés elől elmenekülni, ilyen nincs, ilyet nem mondunk, nem használunk, a magyar nyelv nem engedélyezi ezt a kapcsolatot egy ilyen ige és egy ilyen vonzat között".

Névjegy
Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán. Kossuth-díjas magyar író, 2015-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. 1985 óta Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit. Számos novelláskötet és regény szerzője, tavaly szeptemberben jelent meg Báró Wenckheim hazatér című regénye, amiért tegnap megkapta az Aegon Művészeti Díjat. 

2017.03.22 14:00

Rekordszámú nevezés a hazai birkozó vb-re

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:23
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Alig egy hónappal az októbre 20. és 28. között Budapesten sorra kerülő birkózó-világbajnokság előtt kijelenthető, hogy a következő lesz minden idők legnagyobb vb-je: 101 ország 910 versenyzője biztosan indul. Az esemény pénteki sajtótájékoztatóján Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke jelezte, hogy a nevezési határidő még nem zárult le, tehát további országok jelentkezése várható, így biztos, hogy ennél is többen lépnek majd szőnyegre. A tavalyi párizsi vb-n 75 ország 700 birkózója szerepelt, ami jól mutatja, hogy milyen komoly az érdeklődés az idei versenyre.
Az elnök elmondta, komoly pénzdíjakra számíthatnak azok a magyar birkózók, akik az első ötben végeznek. A világbajnoki címért nettó nyolcmillió forint jár, a második helyezett négy, a harmadik három, az ötödik pedig egymillió forintot kap. Az eseményen Komáromi Tibor szakmai alelnök kihirdette a vb-n induló magyar csapatot, melyben a 2012-es londoni olimpián 74 kilóban bronzérmes Hatos Gábor is szerepel. A világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó a 2014-es vb óta nem kapott lehetőséget a válogatottban világversenyen, ám a budapesti rendezés miatt az év elején komoly felkészülésbe kezdett, s a 92 kilóban a válogatókon ő nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt.
A válogatott összetételét tekintve az egyetlen kérdőjel a nők 59 kilogrammos kategóriájában van. Ebben a súlyban Dollák Tamara és Bognár Erika a jövő héten válogatózik egymással.
Szerző
2018.09.21 21:23

Lesz visszaút Dzsudzsák Balázsnak a válogatottba?

Publikálás dátuma
2018.09.21 18:57

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A 31 éves szélső ügye részben rendeződött, hiszen pénteken már ne is mutatkozhatott új klubjában, ám kérdéses, hogy a szövetségi kapitány számít-e rá a nemzeti csapatban.
Régóta húzódó történet végére került pont szerda este. 
Azt követően, hogy Dzsudzsák Balázs előző klubja, az arab emírségekbeli Al-Vahda július elején elköszönt a lejáró szerződésű játékostól, nyilvánvalóvá vált, hogy Dzsudzsák szabadon igazolható státuszba kerül, azaz az átigazolási időszakban bárki ingyen megszerezheti. Ekkor csak azt lehetett tudni, hogy a karrierjét a Debrecen élvonalbeli csapatában kezdő futballista (aki pár napja végül a szintén az Emírségekben szereplő Al-Ittihad Kalba ajánlatát fogadta el, pénteken pedig csereként pályára lépve egy tizenegyesből szerzett góllal járult hozzá a gárda 2-0-s bajnoki sikeréhez) még nem látja elérkezettnek az időt a hazatérésre, mindenképpen külföldön szeretné folytatni. 
„A nyár elején határozott tervem volt a jövőmmel kapcsolatban: vissza akartam térni az európai labdarúgásba! Szükségét éreztem, hogy karrierem végéhez közeledve még egyszer megmutathassam Nektek – akik szeretnek, és azoknak is, akik már kételkedtek képességeimben –, hogy érek még valamit, ezen a szinten is. Feltett szándékom volt, hogy vagy egy magasan jegyzett bajnokságba, vagy egy olyan klubba igazoljak, amelynek a nemzetközi porondon is vannak ambíciói – vallott Dzsudzsák erről az időszakról a Nemzeti Sport részére eljuttatott, pénteken megjelenő közleményében. – A nyár hosszú volt, és én türelmesen vártam a megfelelő ajánlatra, de legnagyobb bánatomra nem kaptam ilyet. Majdnem mindegyik bajnokságból akadtak érdeklődők, de konkrét ajánlatig sajnos sehol nem jutottunk el.”
A nyáron a Ferencváros edzéseit látogató Dzsudzsákkal kapcsolatban az Európa-ligában szereplő Vidi érdeklődéséről is lehetett hallani, egyezség azonban nem született. Legutóbb a holland élvonal újonca, a Fortuna Sittard jelentkezett be a PSV Eindhoven színeiben Hollandiában 2008 és 2011 között sikeres időszakot eltöltő Dzsudzsákért, ám megint csak nem köttetett üzlet: amint az érintett fogalmazott, bár karrierjének szép befejezése lett volna a holland élvonal, „az érdeklődők között nem volt olyan klub, amelyikkel egyezett volna az ambíciónk.”
„Lépnem kellett, mert nem várhattam tovább. Marco Rossi szövetségi kapitány – érthető módon – csak akkor látja helyemet a válogatottban, ha van csapatom. Nekem pedig – ahogy mindig, úgy most is – Magyarország és a magyar válogatott az első számú klubom!”
A nemzeti csapat legközelebb október 15-én, Görögországban, majd 18-án Észtországban lép pályára a Nemzetek Ligájában. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) várhatóan a következő hét végén teszi közzé, hogy kikre számít Marco Rossi, aki a szeptemberi mérkőzések előtt azt mondta, olyan labdarúgót nem tud meghívni, aki nincs játékban.
Dzsudzsák Balázs klubváltása kapcsán pénteken kíváncsiak lettünk volna az olasz szakember véleményére, illetve arra is, hogy – amennyiben rendszeresen játszik – az arab ligából is számít-e a szélsőre, kérdésünkre azonban az MLSZ részéről szűkszavú válasz érkezett: „A szövetségi kapitány személyi kérdésekről a következő keret kihirdetésekor fog beszélni.”
A szélső eddig 96 alkalommal volt válogatott, legutóbb júniusban, Fehéroroszországban, ahol kisebb sérülést szenvedett, ezért a Rossi elődjének számító Georges Leekens utolsó, Ausztrália elleni meccsét csak a kispadról nézhette. Akkor a posztján remek játékkal vétette észre magát az azóta a német élvonalbeli Freiburghoz igazoló Sallai Roland, akiről sokan már néhány mérkőzés után úgy gondolják, hogy válogatott szinten „nyugdíjba küldheti” Dzsudzsákot. 
Hiába, Sallai 21 éves, pályája felfelé ível, miközben Dzsudzsák játéka körülményes, sebessége pedig az utóbbi két évben – az arab kaland kezdete óta – rengeteget kopott. Ha arra gondolunk, hogy az európai élfutball szintjén „sokadosztálynak” megfelelő arab ligán belül is gyengébb együtteshez került Dzsudzsák, alighanem indokolt feltenni a címben szereplő kérdést. Lesz visszaút Dzsudzsák számára a válogatottba?

Nyugatról keletre

Debrecen, PSV Eindhoven, Anzsi Mahacskala, Dinamo Moszkva, Bursaspor, al-Vahda, al-Ittihad Kalba – 2005 óta így fest Dzsudzsák Balázs pályaíve. A Hollandiában eltöltött sikeres évek után sokan csalódásként élték meg, amikor a szélső 2011-ben valamelyik nívós nyugati bajnokság helyett Oroszországba ment, onnan azonban már nem volt visszaút. Dzsudzsák jobb ajánlat híján a 2016-os Európa-bajnokság után szerződött a Közel-Keletre, ahol egyes lapinformációk szerint új klubjában éves szinten minimum 2,2 millió eurót (körülbelül 700 millió forintot) fog keresni.

2018.09.21 18:57