Krasznahorkai László nyerte az Aegon Művészeti Díjat

Publikálás dátuma
2017.03.22 14:00
Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regényének bemutatóján FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Fotó: /
Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye kapta az Aegon Művészeti Díjat. A hárommillió forinttal járó elismerést élő magyar író kaphatja az előző évben magyar nyelven megjelent kiemelkedő szépirodalmi teljesítményéért. A nemzetközileg ismert szerző elmondta: ez az utolsó regénye. 

Hiába telt el több mint harminc év a szerző Sátántangó című regénye után, még mindig nem fáradtunk bele abba, hogy a megváltóra várjunk. Vagy egyszerűen csak nem tudunk jobbat és még ezzel akkor sem hagyunk fel, ha amúgy egészen nyilvánvaló, teljesen feleslegesen várakozunk. A Man Booker-díjas Krasznarokai László Wenckheim bárója a korábbi alakokhoz hasonlóan messiás figura és szélhámos egyben. "Ez a regény azóta készült, mióta egyáltalán irodalommal foglalkozom. Nem is egészen ösztönös, hanem némileg elhatározott szándék volt bennem, hogy lezárjam a korábban írt regények sorát. Ez azt is jelenti, hogy regényként ez mindenképpen az utolsó ilyen művem" - mondta a díjátadón Krasznahorkai, igazolva azokat az értelmezéseket, hogy legutóbbi könyve nagy összefoglaló regényeként olvasható.

Krasznahorkai írásait olvasni nem könnyű, feszült figyelem kell, hogy követni tudjuk a néha az oldalakon keresztül tartó mondatokat. Eleinte ellenállunk, mert túl lassúnak tűnik, várjuk, hogy történjen valami. Most a dél-alföldi kisváros lakóival együtt várunk erre és szinte észre sem vesszük, hogy már körbezárt az elzárt peremvidék tapasztalatiból és hanjaiból felépülő világa. Ami a Báró Wenckheim hazatér esetében nemcsak egy földrajzilag nem pontosan behatárolható terület, hanem egy igazán abszurd környezet: a mai Magyarország valósága. Ez a távol-keleti írások után a félezer oldalas szatírát a Sátántangóval és Az ellenállás melankóliájával rokonítja. Ezekben a könyvekben Krasznahorkai olyan atmoszférát teremt, hogy később aki csak egy sort is olvas a szövegekből, azonnal ráismer: ez Krasznahorkai.

Kilátástalan, reménytelen, megváltásra váró, de megválthatatlan, rohadó periféria, ami nem lehet az isten háta mögött, mert isten ezen a tájon nem is járt. De hallomásból talán ismerik, mert még mindig a messiást várják.

A könyv története egyébként nem túl bonyolult: a báró Ausztriában élő családja bulvárlapokból tudja meg, hogy az Argentínában élő idős rokon elkártyázta egész vagyonát. Kifizetik az adósságot és magukhoz veszik a bárót, aki azonban furcsa alak és a család inkább szabadulna tőle. Mivel a báró haza akar menni a magyar szülőföldre, és meglátogatni Mariettává szépített, valójában Mari nevű fiatalkori szerelmét, könnyen útnak is indítják. A kis település (könnyen beazonosíthatóan Gyula) izgatottan várja, mert azt remélik, a településre hagyja a pénzét. A bárón kívül a másik fő alak a Tanár úr, aki törekszik a kívülállásra, ki is költözik a közösségből, és egyetlen dolgot akar elérni: a gondolattalanságot. Gondolatfutamai néha követhetetlenek, de nem értelmezhetetlenek, az ő szólamain kívül azonban mindenképpen befogadhatóbb a többi lakók mondanivalója, fecsegése. A báró a könyvben nem túl aktív szereplő, de az ő jelenlétén  keresztül szólal meg a település, a különböző szereplők jelzés nélkül váltakozva monologizálnak és nagyon mindennapiak, esendőek.  Ráadásul olyan, mintha hallottuk, ismernénk már ezeket a figurákat, a polgármestert, a helyi neonáci kisvezért a motorosaival, a vele összejátszó rendőrfőnököt, a kisnyugdíjasokat és tapasztaltunk már mindent átszövő korrupciót és feltehetően nagy hatalmi politikusokat szállító, titokzatos, elsötétített üvegű limuzinokat.   

Krasznahorkai művei eddig nem táplálkoztak ennyire nyilvánvalóan a közelmúltból és itt ezen az utóbbi pár év közéleti eseményeit és közhangulatát lehet érteni. Rezonál benne a kortárs magyar valóság, de nem rajza annak, viszont komoly társadalomkritika olvasható ki belőle. Ma a cselekvés a korrupcióban merül ki, rajtunk csak végigmegy minden, nem mi alakítunk. Kívülről várjuk, hogy jöjjön az, amit saját véleményünk szerint megérdemlünk. Mert saját erőnkből nem akarunk tenni semmit vagy ami még rosszabb talán, nem is tudunk. A könyv vége az apokalipszis: egy olyan vonaton ülünk, ami fék nélkül robog a fal felé. Ez a megváltatlanság állapota, ahol az idő csak “telik, de nem múlik.”

Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regényének bemutatóján FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regényének bemutatóján FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Idézet a könyvből: "nincs a számára félelmetesebb, mint szembesülni azzal, milyen volt ő egykor, mert akkor azzal kellene szembesülnie, hogy milyen ő most, meg azzal, hogy milyen lesz holnap, és ez az egész annyira reménytelen, és így ijesztő, hogy inkább keresztbe-kasul hazudozik önmagának is meg a világnak is, csak hogy elmeneküljön a szembesülés elől, na, hát itt van, bökte ki nagy nehezen a második, aki középen ült, hogy szerintem ilyen, hogy a szembesülés elől elmenekülni, ilyen nincs, ilyet nem mondunk, nem használunk, a magyar nyelv nem engedélyezi ezt a kapcsolatot egy ilyen ige és egy ilyen vonzat között".

Névjegy
Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán. Kossuth-díjas magyar író, 2015-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. 1985 óta Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit. Számos novelláskötet és regény szerzője, tavaly szeptemberben jelent meg Báró Wenckheim hazatér című regénye, amiért tegnap megkapta az Aegon Művészeti Díjat. 

2017.03.22 14:00

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Kifogástalan talaj várja a Vidit Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:27
A Pancho Aréna Felcsúton
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az ősszel biztosan valamelyik európai kupasorozat csoportkörében lesz érdekelt a MOL Vidi labdarúgócsapata, melyet a fővárosban rendezendő mérkőzések után aligha panaszolnak be.
„Szerintem a felcsúti pálya állapota nem volt méltó egy BL-selejtezőhöz, de a kiesést nem fogjuk erre. Az UEFA-nak jeleztem, hogy mit gondolok a gyepről”
– ezt Niclas Carlnén, a magyar bajnok által a kedd esti, Pancho Arénában rendezett visszavágón búcsúztatott Malmö ügyvezetője mondta azt követően, hogy csapata összesítésben 1-1-es eredménnyel, egy idegenben szerzett találat miatt alulmaradt a Vidivel szemben a Bajnokok Ligája selejtezőjének 3. fordulójában. A találkozó után a fehérváriak lapunk által megkérdezett futballistája, Pátkai Máté is „borzasztó minőségűnek” nevezte a gyepszőnyeget, ám a játékos hozzátette: a feltételek mindkét fél számára egyformák voltak. 
Korábban egyébként a svédeket felkészítő Üwe Rösler és a magyar együttes vezetőedzője, Marko Nikolic is rosszallását fejezte ki a pár nap leforgása alatt feltűnően hiányossá lett felcsúti fű állapota miatt, melynek kapcsán hivatalos állásfoglalásról nincs információnk, a történtekkel kapcsolatban csak találgatásokról hallani. Nikolic például a visszavágó előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hasonlót még sehol sem tapasztalt, de azt is el tudja képzelni, hogy senki sem hibázott, csupán annyi történt, hogy valamiféle fertőzés támadta meg a füvet.
Tagadhatatlan, hogy a 2014-ben átadott felcsúti futballstadion napjainkban egyike a legkihasználtabb arénáknak. Ha csak az élvonalbeli bajnokságot nézzük, minden héten rendeznek ott meccset, hiszen a Puskás Akadémia mellett átmenetileg a továbbra is az új – a legfrissebb hírek szerint talán a télre elkészülő – székesfehérvári stadion elkészülésére váró MOL Vidi „albérlőként” használja. A fehérváriak az eddigiekben a Bajnokok Ligája kvalifikációs szakaszában is Felcsúton játszottak, az európai szövetség előírásainak megfelelően azonban a jövő szerdai, AEK Athén elleni 4. fordulós összecsapást, majd a párharc eredménytől függően a BL vagy az Európa-liga csoportkörében esedékes három hazai mérkőzést is a nagyobb befogadóképességű Groupama Arénában rendezik. Ott, ahol a Vidi nélkül is sűrű lett volna a következő hónapok programja, hiszen az őszi idényben a Ferencváros hazai bajnoki és kupamérkőzései mellett a magyar válogatott is az Üllői úton fogadja az ellenfeleket a Nemzetek Ligájában. „A Groupama Aréna büszke arra, hogy az ország legrangosabb labdarúgó-mérkőzéseinek adhat otthon 2018 őszén is. A gyepszőnyeget, a kiegészítő egységeket és az egész Arénát profi szakemberek üzemeltetik, akik az elmúlt években sikeres munkájukkal hozzájárultak Fradi és válogatott mérkőzések, vállalati rendezvények, koncertek szervezéséhez. Az üzemeltető ezeknek megfelelően készül az őszi kiemelt terhelésre is" – válaszolta megkeresésünkre Kulin Balázs, a Groupama Aréna marketing vezetője. "– A pálya a hetek óta tartó hőséghez képest most is kiváló állapotban van. Betegség nem tapasztalható, a gyepborítás teljes – ez jó alapot biztosít a következő hetekre, hónapokra. A legnagyobb kihívást ezzel kapcsolatban az időjáráson kívül a még nem teljesen ismert eseménynaptár jelenti, hiszen a Vidi csoportkörös sorsolását egyelőre nem ismerjük. Munkatársaink mindent megtesznek azért, hogy a Fradi, az MLSZ és a Vidi képviselői is elégedetten távozhassanak minden alkalommal a Groupama Arénából.” Közös érdek, hogy ne születhessen több hasonló nyilatkozat, mint Niclas Carlnéné.

Nem a mostani az első eset

A Pancho Aréna gyepét a Pharos ’95 Kft. alakította ki. Bár a fűvel már korábban is voltak gondok (nem sokkal a 2014-es átadó után felázott, sőt, mindössze egy évvel később az alatta levő csőrendszert is ki kellett cserélni), a Pharos szárnyalását ez nem akadályozta meg: a társaság azóta megbízást kapott a paksi aréna felújítására, Dunavarsányban sportcsarnokot építhet, valamint és abból is jól jöhet ki, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség az NB II-es kluboktól is elvárja már, hogy tegyék fűthetővé a pályák füvét – olvasható a hvg.hu cikkében.

2018.08.16 20:27
Frissítve: 2018.08.16 21:46