Független vizsgálatot sürget McCain

John McCain arizonai szenátor szerint súlyosan megtépázzák a washingtoni kongresszus tekintélyét a képviselőház hírszerzési bizottságában folyó „bizarr viták, pártoskodó acsarkodások”. A tavalyi elnökválasztás befolyásolását célzó orosz beavatkozás ügyében vizsgálódó kongresszus elveszítette hitelességét, véli a veterán szenátor.

„Soha nem láttam még hasonlót” - mondta McCain az NBC tévé csütörtök reggeli műsorában. McCain előző nap sürgette, hogy állítsanak fel kétpárti vagy független vizsgálóbizottságot az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampány orosz kapcsolatainak feltárására.

A képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Devin Nunes nagy vihart kavart, amikor szerdán kijelentette, hogy az elnökválasztás után, Trump átmenetet szervező embereinek kommunikációja külföldiek lehallgatása révén, véletlenül került a hírszerzés figyelmébe. A hírszerzési bizottság demokrata tagjai felháborodtak a név nélküli forrásokra hivatkozó kijelentésen, mondván, Nunes ezzel akarja alátámasztani az elnök vádaskodását, miszerint Barack Obama elrendelte telefonjainak lehallgatását a Trump-toronyban. Mind az FBI, mind az NSA vezetője cáfolta ezt az állítást, s a Fehér Ház sem állt elő konkrét bizonyítékkal. Korábban is felmerültek ugyanakkor találgatások, hogy a washingtoni orosz nagykövet telefonbeszélgetéseinek lehallgatásakor derült fény arra, hogy Trump több embere is rendszeres kapcsolatot tartott Kiszljakkal. Eheti meghallgatásán James Comey, az FBI igazgatója megerősítette, hogy jelenleg is folyik az FBI-vizsgálat a Trump-kampány több tagjának orosz kapcsolatai ügyében.

Friss felmérések szerint a hírszerzési konfliktusok, az Obamacare körüli viták tovább rontották Donald Trump népszerűségi mutatóit. A Qunnipiac Egyetem közvélemény-kutatása szerint Trump támogatottsága 37 százalékra esett vissza, két héttel korábban is csupán 41 százalékon állt. Március elején is a megkérdezettek több mint fele helytelenítette ténykedését, ez 56 százalékra növekedett. Még saját pártján belül is 10 százalékkal csökkent Trump népszerűsége, a demokraták körében pedig elutasítottsága 90 százalék körüli.

Szerző

Robbanás és leszámolás Ukrajnában

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:34
Az elnök meghátrált az állampolgársági törvény ügyében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Robbanás történt egy Harkiv melletti lőszerraktárban csütörtök hajnalban, délelőtt pedig Kijevben, a nyílt utcán agyonlőttek egy ukrán állampolgárságot kapott volt orosz parlamenti képviselőt. Az ukrán hatóságok mindkét esetben Oroszország „kezét” valószínűsítik a tragédiák mögött. A kijevi parlament tegnap nem tűzte napirendre a Porosenko elnök által kezdeményezett kettős állampolgárság büntetését célzó törvénymódosítást.

A lőszerraktárban hajnalban történt a robbanás, majd hatalmas tűz keletkezett, a környékről mintegy 20 ezer embert kellett kitelepíteni. Anatolij Matiosz ukrán katonai főügyész és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint diverzáns akciót követtek el. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács helyettes titkára úgy fogalmazott, „Oroszország keze benne van az akcióban”, de a hatóságok azt sem zárják ki, hogy egyszerűen emberi mulasztás történt. A katonai főügyész jelentése szerint a diverzió gyanúját az erősíti, hogy a robbanások előtt egy drón hangjára hasonlító zúgást volt hallható a terület fölött.

Denisz Voronyenkov volt orosz képviselőt a délelőtti órákban lőtték agyon Kijev belvárosban. Voronyenkov az orosz Kommunista Párt parlamenti képviselője volt 2011-2016 között, a legutóbbi választáson azonban már nem szerzett mandátumot. Tavaly októberben folyamodott ukrán állampolgárságért, decemberben meg is kapta azt. Azóta feleségével, az ugyancsak parlamenti képviselő, híres operaénesként ismert Maria Makszakovával Kijevben él.

A kijevi rendőrség parancsnoka szerint Oroszországból rendelhették meg a volt képviselő kivégzését. A gyilkos a Premier Palace szálló előtt lőtt rá és testőrére. A politikus meghalt, a testőre súlyos sérülésekkel kórházba került. Ukrán sajtóhírek szerint a merénylőt is lövés érte, de elmenekült a helyszínről.

A gyors eljárás Voronyenkov állampolgársági ügyében vélhetően annak köszönhető, hogy az ukrán igazságszolgáltatást segítette tanúskodásával a Viktor Janukovics volt elnök elleni perben, a Krím orosz annektálását pedig hibának nevezte és Ukrajnába települése után, az idén február 17-én egy interjúban Oroszországot a náci Németországhoz hasonlította, azt hangsúlyozva, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB mindent kontroll alatt tart Oroszországban, beleértve az Állami Dumát is.

A 45 éves volt kommunista politikus ellen, aki a parlament korrupcióellenes szakbizottságának tagja volt, Oroszországban több komoly korrupciós és offshore vád is felmerült. Az ügyészség és az ismert korrupcióellenes ellenzéki aktivista politikus Alekszej Navalnij egyaránt korrupcióval vádolta. Noha az offshore ellenes törvényért harcolt, kiderült róla, hogy maga is érintett volt off shore ügyletekben. Bűnügyi vád is megfogalmazódott ellene, Anna Atkin vállalkozó azzal vádolta meg, hogy részese volt Andrej Burlakov vállalkozó (Atkin partnere) meggyilkolásának megrendelésében.

Míg Oroszországban élt, nem lázadt Putyin rezsimje, sem az FSZB ellen. Öt éves mandátuma alatt egyetlen fontos törvénykezdeményezés kapcsolódik a nevéhez – a külföldi tulajdon korlátozása az orosz médiában. Ennek köszönhetően kellett módosítani a Vegyemosztyi és a Forbes Oroszország tulajdonosi szerkezetét.

Hazájában extravagáns esküvője tette híressé. A parlamenti képviselők közül neki volt a legfényesebb lagzija. Első gyermekük 2016-ban született.

Enyhült Porosenko törvényjavaslata
Az elnök meghátrált az állampolgársági törvény ügyében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN

Az elnök meghátrált az állampolgársági törvény ügyében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN

Elmaradt tegnap a szavazás a kijevi törvényhozásban a Petro Porosenko elnök által benyújtott, az állampolgársági törvényt módosító javaslatról. A voksolást a tervek szerint kedden tartják meg.
Az ukrán államfő azt javasolja, hogy politikusok és közhivatalt viselők esetében váljon büntethetővé a kettős állampolgárság, s legyen megvonható az ukrán állampolgárság azoktól, akikről kiderül, hogy más állampolgársággal is rendelkeznek. Porosenko eredeti elképzelése szerint mindenki büntethető lett volna. Az ukrán közéletben heves vita folyt erről, figyelmeztetve az elnököt, hogy több százezer ukrajnai lakos veszítheti el így állampolgárságát.

Szerző

Már egyáltalán nem olyan jó barát Erdogan és Putyin

Jóllehet Vlagyimir Putyin orosz elnök két hete hazája legfontosabb partnerének nevezte Törökországot, Moszkva és Ankara nagy egymásra borulásának folyamata mintha lelassult volna. Szíriában ugyanis egyre nyilvánvalóbbá válik, mennyire különböznek Putyin és Recep Tayyip Erdogan érdekei. 

Ankara azért vonult be Szíriába, hogy megakadályozza: a török határszakasz melletti szíriai részen a kurdok vegyék át az irányítást. A török vezetés óva intette Moszkvát attól, hogy további segítséget nyújtson a kurdoknak. Ám az oroszok továbbra is kapcsolatban állnak a szíriai kurdokkal – írta a Nyezaviszimaja Gazeta. Redur Xelil, a szíriai kurd szervezet, a Népvédelmi Egységek (YPG) szóvivője azt közölte, Afrin régióban orosz segítséggel hoztak létre katonai támaszpontot. Moszkva ezt tagadta, ám azt elismerte, szakértőket küldtek a térségbe, hogy „éjjel-nappal ellenőrizzék a tűzszünetet”. Egyértelműen Ankarának szóló üzenet a helyszínen tartózkodó Andrej Volkov tábornok közlése, aki szerint „az orosz zászló kitűzése a török határ közelében igen fontos, s mindenkinek meg kell értenie, hogy a szíriai kormányt és a szíriai hadsereget támogatjuk”.

Az YPG szerint azonban nemcsak a tűzszünetre ügyelnek az orosz szakértők, hanem megállapodást is kötöttek arról: Oroszország kurd harcosokat képez ki. Ezzel 100 ezerre nőhet a helyszínen harcoló kurdok száma. A Reuters 2016-ban úgy becsülte, 60 ezren harcolhatnak az Iszlám Állam (IS) ellen.

A nagy török-orosz megbékélés előtt más akadályok is tornyosulnak. Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes a török kollégájával, Mehmet Simsekkel folytatott megbeszélésein kijelentette, a kapcsolatok helyreállítását akadályozza, hogy Ankara nem engedélyezi orosz mezőgazdasági termékek importját. Bár a múlt héten a török vezetés kivette az orosz termékeket az importtilalom hatálya alól, a török kereskedők továbbra sem vásárolhatnak orosz búzát, kukoricát, napraforgóolajat. Hírek szerint ugyanis a török kormány 130 százalékos vámmal sújtaná az orosz termékeket. Törökország Egyiptom után a legtöbb búzát importálja Oroszországból.

Kétes hírnév
Sosem gondoltam volna, hogy ennyiféleképpen lehet megtörni és meghurcolni egy embert – nyilatkozta Asli Erdogan török író, miután kiengedték a börtönből. A The Guardiannek nyilatkozó nő négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ebből öt napot magánzárkában. Asli Erdogan csak egyike annak több ezer írónak és újságírónak, akiket a kormány bosszúja utolért.
A Recep Tayyip Erdogan hatalma elleni, tavaly júliusi puccskísérlet óta üldöznek mindenkit, akit a hatalom ellenségének tartanak Törökországban. Az elnök szerint a puccs mögött az Amerikában élő Fethullah Gülen áll, ám civil szervezetek szerint nem csupán a gülenistákat üldözik, hanem a kritikus hangokat is igyekeznek elfojtani. Több ezer közszolgát, rendőrt, katonák, bírót és egyetemi oktatót rúgtak ki vagy vettek őrizetbe. A független média különösen jelentős célponttá vált. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt adatai szerint 152 újságíró van rács mögött, 2500 médiamunkást rúgtak ki, s 173 médiumot zártak be a puccskísérlet óta.
A The Guardian számos újságíróval készített interjút, s kiderült, hogy sokakat vádemelés nélkül tartottak fogva hónapokig, másokat koholt vádak alapján börtönöztek be, s egyeseket magánzárkában próbáltak megtörni. Az április 16-i referendum előtt – amelyen Erdogan jogköreinek kiszélesítése a tét – állítólag még nagyobb sebességre kapcsol a kormány. „Törökországnak sikerült kétes hírnévre szert tennie: egy országban sincs annyi újságíró rács mögött, mint itt” – nyilatkozott az Amnesty International jogvédő szervezet munkatársa.

Szerző