Manuel Valls beállt Macron mögé

Publikálás dátuma
2017.03.30. 07:33
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Miniszterelnöki tisztségéről az elnökválasztási megmérettetésért lemondott, majd a baloldali előválasztást Benoit Hamonnal szemben elveszítő Manuel Valls tegnap bejelentette, hogy már a francia elnökválasztás április 23-i első fordulójában Emmanuel Macron független jelöltre szavaz.

Döntését azzal indokolta, mindenáron meg kell akadályozni Marine Le Pen győzelmét, a szocialista jelölt pedig marginalizálódott (felmérések szerint ötödik helyen áll). „Vállalom a felelősséget a döntésemért, mert úgy vélem, semmiféle kockázatot nem vállalhatunk a Köztársaság rovására”, fogalmazott a BFMTV francia televíziónak adott interjújában.

Bejelentése nyilván azért szenzáció, mert pártja vezető politikusaként vállalta fel azt, hogy nem a szocialista jelöltre, korábbi előválasztási ellenfelére, Hamonra voksol. A volt miniszterelnök elmondása szerint attól is tart, hogy alacsony lesz a választási részvétel, és hogy a közvélemény-kutatások alulmérik a szélsőjobboldali Le Pen támogatottságát.

Szerző

Bekeményít Ausztria a menekültek ellen

Publikálás dátuma
2017.03.30. 07:32
Christian Kern kancellár FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LEON NEAL-POOL
Személyes megszólítású levelet írt az osztrák kancellár az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek. Christian Kern ezzel a levéllel akarja „Európa-konformmá” tenni az osztrák kormány legújabb döntését a menekült stopról.

Ausztria szerződésben vállalt kötelezettséget még 2015-ben arra, hogy az Olaszországban és Görögországban összegyűlt aránytalanul sok menekült uniós szétosztásában részt vesz. Bécsnek most közel 2000 embert kellene befogadnia, első lépésként 50 olyan kiskorút, akik szülői felügyelet nélkül érkeztek Európába. Az osztrák kormányfő viszont arra hivatkozik, hogy Ausztria messze túlteljesítette a menekültek befogadására vonatkozó vállalását, 2015-2016-ban négyszer annyi kérelmet fogadott, mint Olaszország és két és félszer annyit, mint Görögország. Kern szerint az európai szolidaritás sem igazolhatja, hogy Ausztria változatlanul aránytalan terheket vállaljon magára. Eddig a levél, amellyel Ausztria - Magyarország és Lengyelország után harmadikként – nem akarja befogadni a továbbiakban az Európába érkezett, tagországi szétosztásra váró menekülteket.

„A belpolitika győzött az európai politika felett” – kommentálta a döntést a Der Standard című napilap. Meglátása szerint a szociáldemokrata-néppárti kormány a legkésőbb jövő ősszel esedékes parlamenti választások előtt pápább akar lenni a pápánál, a listavezető szélsőséges Szabadságpártot megszégyenítő tempóban tolódik jobbra a bevándorlás kérdésében.

Kedden a kormányülésen megszavazták az úgynevezett integrációs törvényjavaslatot is, amely a 2014. december 31. után tartózkodási engedélyt kapott menekültekre vonatkozik. Őket egy 12 hónapos integrációs programba veszik fel, intenzív nyelvoktatást kapnak, beiskolázzák őket és az osztrák köztársaság alapértékeivel is megismertetik őket. Amíg szakmai végzettségüket ellenőrzik a hatóságok, addig a civilszervezetek, például a Vöröskereszt segítségével ingyenes közhasznú munkát végezhetnek. Akik kivonják magukat az előírt tanfolyamokból, azok pénzjuttatását a hatóságok csökkentik. A kétéves programra a kormány 100 millió eurót költ.

Az integrációs törvényjavaslat részeként betiltják az arc felismerhetetlenségét okozó fátyol és kendő használatát a középületekben, megsértőit alkalmanként 150 euró pénzbüntetéssel sújtják. Tilos lesz a Korán nyilvános terjesztése, de ennek ellenőrzése az államrendőrség feladata.

Susana szocialista győzelmet remél

Publikálás dátuma
2017.03.30. 07:31
Díaz új energiát visz a pártba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARLOS ALVAREZ
Az andalúziai tartományi kormányzat élén álló, dinamikus Susana Díaz lehet a spanyol szocialisták új vezetője. Május 21-én tartják az előválasztást, s a június közepére tervezett pártkongresszuson választják meg a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) új főtitkárát, hárman versengenek a főtitkári posztért.

Susana Díaz hétvégén dobta be a nevét a kalapba, méghozzá nem is akármilyen körülmények között. A két előző szocialista kormányfő, Felipe González és José Luis Rodríguez Zapatero is ott ült a közönség soraiban a madridi Ifema konferencia központban, mellettük más nagy öregek, köztük Alfonso Guerra, González helyettese és szürke eminenciása, Alfredo Pérez Rubalcaba, a Sánchez előtti főtitkár, s szocialista kormányok számos volt minisztere. Mintegy demonstrálva, hogy a pártelit nem a főtitkári posztot újra megpályázó, tavaly lemondott Pedro Sánchezt favorizálja. Díaz és Sánchez mellett a baszk szocialista vezető, Patxi López is indul a pártválasztáson, a volt házelnök a VI. Fülöp királlyal egyeztetve kulcsszerepet játszott a tavalyi kormányalakítási tárgyalások idején.

Díaz megmutatta, hogy képes lenne új energiát vinni a szocialista pártba. „Olyan választásokat szeretnék, amelyeket nem a gyűlölet, nem a harag vezérel, azt szeretném, ha a PSOE visszatérne régi énjéhez. Győzni szeretnék Spanyolországért, a szocialista pártért, az emberekért! Győzni szeretnék!” – erősítette meg a 42 éves, sevillai politikus. A nemcsak szűkebb pátriájában népszerű Díaz már 2014-ben is indult volna a főtitkári posztért, ám nem sokkal korábban választották az andalúziai junta vezetőjévé, s így gyorsan visszalépett. A PSOE akkor Pedro Sánchezre tett, aki azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Vezetésével nehéz időszakon ment keresztül a PSOE, Mariano Rajoy konzervatív Néppártja (PP) ellenében nem sikerült előretörniük a szocialistáknak a két tavalyi parlamenti választáson, sőt, alig tudták megőrizni második helyüket a megszorításellenes új tömörülés, a Podemos előtt. Sánchez minden áron kormányfő szeretett volna lenni, noha a PSOE négy évtizede legrosszabb eredményét érte el a tavalyi két voksoláson. Igaz, ehhez hozzájárult, hogy az alternatív új tömörülések megjelenésével szétforgácsolt lett a madridi parlament. Sánchez rosszul manőverezett, elutasította a nagykoalíciót a konzervatívokkal, de a radikális baloldallal és a liberálisokkal karöltve sem tudott kormányt alakítani. Hiába figyelmeztették, hogy ehhez a PSOE nem szerzett elég mandátumot, nem kapott felhatalmazást a választóktól.

Erre utalt Díaz, amikor azt mondta, szeretné a PSOE élén nyerni, s kormányt alakítani – de „csakis győztes pozícióból”. Hangsúlyozta, hogy büszke a szocialista párt 140 éves múltjára, s szeretné, ha a régi értékek mentén, nem a Podemosra figyelve politizálnának. A társadalmi egyenlőtlenség, a populizmus és a nacionalizmus elleni harcot jelölte meg három prioritásaként az El País című lap szerint.

Sánchez éppen a Díaz által emlegetett történelmi múlttal szakítana, jelöltségét bejelentve ő arra intett, hogy nem a XX. század, hanem a XXI. század új szocialista pártját kell megteremteni. Szerinte a párt vezető testületei megadták magukat, amikor tudomásul vették, hogy újra a korrupció gyanújába keveredett Néppárt, s Rajoy alakítson – igaz, kisebbségi – kormányt. A 45 éves Sánchez azt ígérte, ha visszatérhet a PSOE élére, a keményen konfrontálódik majd Rajoyyal, s a PSOE „a változás pártja” lesz.

A három jelöltnek legalább a pártaktivisták 5 százalékának támogatását kell megszerezni, hogy részt vehessenek az előválasztáson, az aláírásgyűjtés április 30-án zárul le. López három tévévitát javasolt, de még nem világos, hogy Díaz és Sánchez elfogadja-e, egy vita azonban biztosan lesz a kongresszus előtt.

Kisebbségben nem könnyű
A szocialisták nem akarják megkönnyíteni kisebbségben kormányzó Mariano Rajoy dolgát. A konzervatív miniszterelnök a héten szeretné elfogadtatni az új költségvetést a parlamentben. A PSOE már bejelentette, a büdzsé ellen szavaznak. Rajoy a liberális Ciudadanos és helyi kis pártok támogatását kéri, hogy összeszedje a szükséges 176 voksot. Spanyolországnak idén és jövőre is költségvetési lefaragásokat kell végrehajtania, ha el akarja élni az EU által elvárt deficitcélt.
Rajoy nemrégiben több lapnak, köztük az El Paísnak adott interjújában sokadszor ismételte meg, nem készül előrehozott választások kiírására. Rajoynak egyelőre nincs válasza az autonómiák rendezetlen problémáira. A héten 4,2 milliárd eurót ígért infrastrukturális beruházásokra Katalóniának, amit az épp Washingtonban tartózkodó katalán vezető, Carles Puigdemont különösebben nem értékelt, mondván, a katalánokat az tenné boldoggá, ha megkapnák Madrid engedélyét a függetlenségi népszavazás kiírásához. A többi tartomány pedig azonnal előállt, a spanyol kormány róluk se feledkezzen meg.

Szerző