HVG-tulajdonos: a politikai nyomulás egyre szégyentelenebb

Az állam a gazdasági erejét használva befolyásolná a hazai médiumokat. Szauer Péter a Médiapiacnak azt mondta, a mostani politikai nyomulás egyre kendőzetlenebb, szégyentelenebb, a manipulációk pedig oda vezetnek, hogy folyamatosan csökken a piaci szereplők száma. 

A HVG tulajdonosa emlékeztetett, bár a médiapiacba a Fidesz hatalomra jutása előtt is volt beavatkozás és pénzterelgetés is, de ma egy piaci szereplő csak akkor érhet el hasznot, ha kooperál a pénzosztókkal. Erre a legjobb példa szerinte, hogy már egy állami színház sem dönthet önállóan arról, melyik médiumban hirdethet. "Az uralkodó rezsim ma csak a kiválasztott orgánumokkal, személyekkel áll szóba, helyette kitiltanak újságírókat a Parlamentből, nem adnak információt vagy interjút közérdekű dolgokról".

Hasonlóan erős kormányzati befolyásolásról beszélt Tarr Péter is a Kreatívnak, amikor a Hír TV vezérigazgató-helyettese felidézte a G-nap előtti időkből az általa csak "papagájkommandónak" hívott, Fideszhez lojális állapotokat. "Megmondták például, hogy melyik ellenzéki párt vagy politikus nem szerepelhet a műsorokban, és karaktergyilkosságokban is részt kellett vennünk: nagyon kínos volt már, amikor ilyen parancsok jöttek a Fideszből". Tarr cáfolta azokat a sajtóban keringő pletykákat, amelyek szerint Simicska Lajosnak 2018-ig van pénze finanszírozni a tévé működését, s az sem igaz, hogy az Orbán Viktorral összekülönbözött vállalkozó halálos beteg. A vezérigazgató-helyettes a nézettségi adatokkal kapcsolatban ismertette: 2016 őszétől aztán ugrásszerű növekedés figyelhető meg, amely a híradók nézettségén látszik a legjobban. A 17 órakor kezdődő híradó például Tarr szerint rendszeresen megveri az állami M1 azonos időben induló hírműsorát.

Szerző

Bírságolási balhé - Tarlós és Pintér egyetért?

Publikálás dátuma
2017.03.30. 07:01
Óbuda, Bécsi út, a vitatott kereszteződés előtt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Akár az államkassza bevételeinek növelése is állhat Tarlós István és a közterület-felügyelet között kipattant, a kamerás bírságok megfizetése körüli balhé mögött. A főpolgármester teljes mellszélességgel támadja a felügyeleteket és kelt hangulatot az egyébként sem túlságosan népszerű önkormányzati szervezetek ellen, az összevissza szabályozás ugyanakkor nem feltétlenül igazolja őt.

Mind szövevényesebb Tarlós István és az óbudai közterület-felügyelet között kirobbant vita, s annak valódi indítékai. Tegnap ugyanis már a belügyminiszterrel is személyesen egyeztetett a főpolgármester az ügyben, a Pintér Sándornak javasolt módosítások sorsáról ugyanakkor nem tudni, hiszen a nem nyilvános "csúcstalálkozó" részleteiről egyik fél sem közölt semmit.

Tagadta ugyanakkor Tarlós vádját az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet igazgatója. "Aki azt állítja, hogy jogtalanul büntetünk meg autósokat a kötelező haladási irány megszegése miatt, az jogilag ezt még semmivel sem támasztotta alá" - közölte Böjtös Zoltán a Vezess.hu-val, miután maga Tarlós még hétfőn azt állította: arra gyanakszik, hogy a közterület-felügyelők érdekeltek minél több bírság beszedésében. A főpolgármester arról beszélt, megpróbál beavatkozni a bírságolási gyakorlatba, mert szerinte "a kerületi közterület-felügyeletek jelen pillanatban is még teljesen önállóak és eléggé dezorganizáltan működnek. Az a véleményem, hogy a szellemiségüket is és a helyzetüket is érdemes volna felülvizsgálni. A közterület-felügyeletet nem arra találták ki, hogy az autósokat üldözve szabályos pénzbehajtásnak látszó akciókat bonyolítsanak le." Arra biztatta a budapesti autósokat, hogy ne fizessék be a közterület-felügyelők által kirótt ötvenezer forintos közigazgatási bírságokat. "Alamuszi és felháborító, hogy a felügyelet új KRESZ-táblákat helyez ki a már megszokottak helyett, majd az érintett helyszínekre kamerát szerel, hogy büntethesse az autósokat" - fogalmazott. "A közterület-felügyelő benn ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret, és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet" - állította Tarlós.

A főpolgármester annak ellenére sorolta el ezeket a vádakat, hogy tudnia kellene például: a felügyelők köztisztviselők, akiknek a bérezését törvény határozza meg, semmiféle jutalékot nem kaphatnak a büntetések után. A közterület-felügyelet nem helyezhet el az autósok "szívatására" semmiféle KRESZ-táblát, mert erre nincs jogosítványa; az a közútkezelő hatáskörébe tartozik. A térfigyelő kamerák elhelyezéséről pedig - kétségkívül a felügyelet előterjesztésére - a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt. A szabályszegésről ráadásul a felvételek a gépjárműről a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelő ellenőrző berendezéssel készülnek. Az ellenőrző berendezéssel (ami nem azonos a térfigyelő kamerával) készített felvételek adatainak zárt folyamata és azok megmásíthatatlanságának biztosítása megfelel a hatályos jogszabályoknak - állítja az érintett kerület. Ugyanerre a rendeletre hivatkozott tegnap az ORFK is, amely szerint a felvétel alapján a közteresek megtehetik a feljelentést, a rendőrségnek kötelessége is lefolytatni a nyomozást. A kamerák azonosságát tehát a rendőrség sem vitatja. Vagyis mégis jogos lehet a kamerafelvétel alapján kiszabott rendőrségi büntetés, csak akkor nem az önkormányzathoz, hanem az államkasszába kerül a büntetés összege.

Márpedig a cél könnyen ez az átcsatornázás lehetett a "balhéval". A kötelező haladási irányra vonatkozó KRESZ-szabályok megsértése esetén ugyanis a kormányrendeletben meghatározott ötvenezer forint közigazgatási bírságot kell kiszabni, tehát nem szabálysértésről, hanem közigazgatási szabályszegésről van szó. A rendőrségnek például gyorshajtás, tilos jelzésen áthajtás és a kanyarodási szabályok megsértése esetén is alkalmaznia kell a fix tarifát. Azon kétségkívül lehet vitatkozni, arányos-e, hogy a tiloson áthajtás ugyanúgy ötvenezerbe kerül, holott az nyilvánvalóan veszélyesebb.

Csapda lehet a kerékbilincs is
Horváth Csaba és Szaniszló László a fővárosi közgyűlés MSZP-s frakciója nevében a testület következő ülésén kezdeményezni fogja, hogy Tarlós váltsa be végre a hivatalba lépésekor tett ígéretét, és tiltsa be a fővárosban a kerékbilincselést. Ez is kínos lehet a főpolgármesternek, mert a bilincselés - korábbi ígéretére tekintet nélkül - sem tartozik a kompetenciájába, tehát akkor sem tudna eleget tenni ígéretének, ha valóban akarná. Ahhoz jogszabály-módosításra lenne szükség, ami az országgyűlés hatásköre.


Ülőgumók és szalámikarikák

Mit tehet a közterület-felügyelő - tette fel a kérdést blogjában Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint a főpolgármester olyasmi ellen buzdít polgári engedetlenségre, ami jogilag nagyjából egyértelműnk tűnik. A jogszerű eljárás ugyanis az, hogy a felügyelő az ülőgumóján üldögélve, szalámizgatva végignézi a felvételeket, s ha megállapítja a szabályszegés tényét, munkakörének szabályai szerint kiszabja a meghatározott összegű bírságot, majd postázza erről az értesítést. Ha a bírság összege harminc napon belül nem érkezik meg, kezdeményezhetik a jármű forgalomból történő kivonását. Ráadásul a büntetést adók módjára be fogják hajtani. A Belügyminisztérium egyébként korábban útmutatót bocsátott ki a felügyeletek intézkedési jogosultságát érintő módosításokról. A tárca jogértelmezése szerint a közterület-felügyelő intézkedési jogosultsága kizárólag a helyszíni közigazgatási eljárás lefolytatására, illetve az azzal összefüggő intézkedések meghozatalára terjed ki. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának vezetője, Pető György is azt mondta: a felügyelő csak helyszíni jelenlét esetében bírságolhat. Csakhogy - mutatott rá Magyar - a helyszínen nem állíthatják meg a szabálytalanul kanyarodó autóst, mert arra a felügyelőknek nincs felhatalmazásuk, az egyenesen törvénysértő lenne.

Szerző

Kórházi osztályokat szüntetnek meg

Publikálás dátuma
2017.03.30. 07:00
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Kórházi osztályokat szüntetnek meg, kevesebb ágyon fogadnak beteget az intézmények időről időre, hogy elfedjék a mind nagyobb orvos- és ápolóhiányt. Emiatt nem csak a sorok nőnek, hanem a pácienseknek is mind messzebbre kell utazniuk az ellátásért.

Megszűnt az arc- és állcsont-sebészeti ellátás tavaly a Veszprém megyei kórház körzetében, mert a főigazgató égen-földön nem talált 15 ágyas osztályára szakorvost. Így, ha most valakit ott baleset ér, és az arca is megsérül, annak akár a nyugati határszélről is a fővárosba, a Semmelweis Egyetem klinikájára kell eljutnia ellátásért. „Csak” a Szent János Kórházig kell vonatozniuk a szédüléssel kínlódó Komárom-Esztergom megyeieknek, akiknek a tatabányai kórházban szűnt meg az ellátása szintén orvoshiány miatt. Az ország keleti felén például a putnokiak kell a helyi szakrendelő helyett az ortopédiai, a labor és az ultrahang vizsgálatokra az ózdi kórházig utazniuk hasonló okból. Ez azon a környéken azt is jelentheti, hogy valaki soha nem jut el a szakorvosig, mert a vonatjegy árát sem tudja kifizetni.

Aki végül eljut a kórházba, fordulhat is vissza, mert ki kell várnia, míg hosszú hetek vagy hónapok alatt sorra kerül. Az egyik fővárosi szakrendelő igazgatója úgy próbálta meg saját intézményében az endokrinológián mérsékelni az átlagosan 90 napos várakozási időt, hogy „extra pénzért” még egy orvost alkalmazott. Ezzel azonban csak átmenetileg csökkent a sorban állási idő (11 napra), mert a más szakrendelőkből is átjöttek a betegek hozzá, miután észlelték, hogy itt kevesebbet kell várniuk. Mígnem aztán újra megint három hónapos lett az előjegyzés.

Tavaly év végén a „krónikus” tüdőszakorvos hiány miatt kérte a Kaposvári Megyei Kórház a mosdósi tüdőgyógyintézet 70 ágyának „szüneteltetését” ez év őszéig. Az ÁNTSZ a kérést elfogadta és a krónikus tüdőbetegek ellátására kijelölte a bonyhádi és a szekszárdi kórházat. Az előbbi körülbelül 50, a másik 70 kilométerre van a bezárt intézménytől. Időközben aztán a tüdőgyógyászok pótlásáról a kaposvári intézmény vezetői le is mondhattak, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lapunknak a mosdósi tüdőágyak sorsát firtató kérdésre már azt írta: krónikus tüdőgyógyászat Mosdóson a továbbiakban nem lesz, helyette április elsejétől új hospice ellátó helyet nyitnak.

A hazai egészségügyben mostanra szinte valamennyi szakmában hiányzik orvos: a legnagyobb a kereslet érsebészekre, sürgősségi ellátókra, traumatológusokra, sebészekre, fül-orr-gégészekre, bőrgyógyászokra, endokrinológusokra, valamint patológusokra. De például Nógrád megye összes kórháza évek óta az összes szakmában keres gyógyítót és ápolót is.

Az ÁNTSZ másfél évvel ezelőtti belső vizsgálata is megmutatta, hogy Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás szakmai feltételeinek, a betegeknek több mint a fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek, mert vagy az eszköz vagy a megfelelő szakember hiányzik. A szakhatóság adatai szerint a kórházak több mint 70 százalékában nincs elegendő szakorvos, szakdolgozó. Az ágazati statisztikák azt is megmutatják, hogy két-három ezer orvos, és négy-öt ezer ápolónő biztosan hiányzik a betegágyak mellől.

A probléma elfedésére, hogy ne járjon mindenütt osztálybezárással, egy-egy orvos akár tucatnyi intézményben is szerepelhet a stáblistában. Például egy vidéki megyei kórháznak van olyan orvosa, aki ugyan ott van lajtsromban, de időnként a fővárosban van szakorvosi gyakorlaton, havonta két hetet pedig Angliában dolgozik. Azaz még a papíron betöltött álláshelyeken sincs mindig az intézménynek hadra fogható ember. A meghirdetett státuszokra általában néhány hónap, de olykor másfél év alatt találnak jelentkezőt. Ez gyakran csak annyit jelent, hogy orvosi, nővéri bt-k, kft-k vállalkoznak a feladatra. A magyar egészségügy sajátossága, hogy a gyógyítók munkajogi, adózási és egyéb megfontolásokból legtöbbször valamilyen cégként, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság megbízottjaként vesznek részt a rendelők és a kórházak munkájában. A beteg legtöbbször nem is tudja, hogy őt az "Éles Kések Kft." műti és a "Könnyű Álmok Bt". altatja. Újabban pedig önálló vállalkozóként is szerződnek a mentőtisztek, az ápolónők, mert bizonyos adózási formákkal többszöröse marad a zsebükben annak a pénznek, mintha ugyanott alkalmazottként látnák el a feladatokat. A vállalkozási forma miatt pedig ki sem derül, hogy a magyar orvos és ápolónő a megengedett heti munkaidejének többszörösét is ledolgozhatja.

Ahol a szakemberhiány miatt a bezárás veszélye fenyeget, ezek a vállalkozások az orvosbéreknél jóval magasabb díjakat is ki tudnak alkudni. Ennek azonban az egyik következménye a kórházi eladósodás súlyosbodása. Főigazgatók szerint, a kasszahiányuk 20-40 százaléka jön össze abból, ha kénytelenek „erőn felül” fizetni a hiánydoktorokat. A másik következmény, hogy az intézmények milliós bírságokat kockáztatnak. Az Állami Számvevőszék kórház ellenőrzései után már volt arra példa, hogy ahol a vállalkozási szerződések összege meghaladja a közbeszerzési értékhatárt – ez most 15 millió forint – eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Véleményük szerint ugyanis az értékhatár miatt ezekben az esetekben csak közbeszerzéssel lehetne az állást betölteni. Lapunknak egy kórházigazgató úgy fogalmazott: örülünk, ha végre néhány év után valaki vállalja a munkát. A közbeszerzés lebonyolításának idejét sem várná ki a jelentkező, ha akadékoskodnánk.

Miért nem lázadnak a betegek, hogy nincs orvos, rosszabb az ellátás
1. Az állampolgárok nem jutnak szakmai segítséghez az ellátás megítéléséhez, az egyetlen ilyen irányú kísérletet, az Egészségbiztosítási Felügyeletet a második Orbán-kormány 2010-ben felszámolta. 
2. A magyar beteg jellemző tapasztalata, hogy ismeretséggel és pénzzel – ha nem is legjobbat tudja megszerezni, de – többhöz juthat, mint a szomszédja, és ez adott helyzetben már nagyobb siker, mint amit egy utcai tüntetés ígér. 
3. Az egészségügy speciális ágazat, hiszen nem lehet a fogyasztás megtagadásával büntetni a szolgáltatót, (például, ha be tudnák tartani, hogy addig nem lesznek influenzásak, amíg az orvos nem jár pontosan a rendelésre).
4. Azért is nehéz szerveződni, mert mindenkinek máskor és más baja van, azaz az érintettség hullámzik, így bár az egészségügy állapota az egész társadalomnak fáj, mindig csak egy pici része jajong.



Szerző