Azon csak veszíthet az Európai Unió, ha Nagy-Britanniával a kilépéséről egyfajta sértettséggel tárgyal. Nem arról kell szólnia a folyamatnak, hogy „lágy”, vagy „kemény brexit” legyen. (Ez utóbbi azt jelentené, hogy a briteknek átmenet nélkül ér véget ér az uniós tagsága. – a szerk.) Ennek egy fair megegyezésnek kell lennie – jelentette ki Szijjártó Péter egy tegnapi gazdasági konferencián. Számos unión kívüli ország viszont alig várja, hogy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön az Egyesült Királysággal. Amennyiben ezek gyorsan megtörténnének, akkor a sértettség elhatalmasodása miatt az Unió csak a sor végére állhat be, s így az egész közösség, tagállamaival együtt csak veszíthet - ismertette a magyar kormány nézeteit a miniszter, akinek szavai már csak azért is furcsán hatnak, mert Brüsszel éppen azt várja el Londontól, hogy tartsa magát az unió közös kereskedelmi politikájához, azaz semmiképpen ne kezdjen szabadkereskedelmi tárgyalásokba a kilépésig. Szíjjártó Péter hangsúlyozta: két markáns elemnek kell megvalósulnia a tárgyalások során. Az egyik, az hogy a lehető legszorosabb gazdasági együttműködést alakuljon ki az Unió és Anglia között. A másik pedig a külföldi állampolgárok jogainak biztosítása a szigetországban.
A megállapodások középpontjában az állampolgárok állnak majd – hangsúlyozta felszólalásában a külügyminiszterhez kapcsolódóan Iain Lindsay is. Az Angliában élő uniós, és az Unióban élő brit emberek jogait egyaránt garantálni kell! Enélkül nem lehet sikeres megállapodást kötni. A diplomata 200-250 ezer Angliában élő magyar állampolgárt említett, akiket ez a kérdés közvetlenül érinthet.
A keretrendszerek mielőbbi kialakítása mindenkinek érdeke – magyarázta Iain Lindsay. Ezen már nem csak az országokat kell érteni, hanem az Angilában működő vállalatokat is. Mielőbb szükségükvan ugyanis ezeknek a cégeknek arra, hogy tisztában legyenek milyen viszonyok között tudnak működni. Az feltűnő volt, hogy a felek milyen diplomáciai nagyvonalúsággal álltak hozzá a kilépés pénzpiacokon egyre sűrűbben emlegetett negatív hatásaihoz. Pedig nincs mit szépíteni rajta a brit gazdaság számára kockázatokat jelent a brexit. Több mamutcég pedzegeti például, hogy más uniós országba viszi a jelenleg Nagy-Britanniában működő központját – közölte lapunkkal a kilépési folyamat elindulása kapcsán Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az angol font gyengülhet, ez pedig gyorsítja az inflációt az Egyesült Királyságban, arról nem beszélve, hogy a beruházásokra és a munkaerőpiacra is inkább negatív hatással lesz a folyamat a jelenlegi kilátások szerint.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Népszavának adott értékelésében ennél még tovább ment. Prognózisa szerint a kilépés a régió, s így Magyarország GDP-jét is 0,2-0,3 százalékponttal veti vissza. Ez a hatás persze nem egyszerre, hanem elhúzódva jelenik meg. A magyar exporton belül az Egyesült Királyság súlya 4-5 százalék, ami azért vélhetően megmarad, ám a bürokrácia emelkedése miatt ennek azért vannak veszélyei is. Különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy a brit kereslet, hogyan alakul majd a kilépés után.
Veszélyt látott a szakember abban is, hogy a magyar kormányzat rendre azt emlegeti, hogy sok cég költözhet éppen Magyarországra a berxit miatt. Török Zoltán kifejtette: ebben a kérdésben egyáltalán nem derűlátó, s nem a szkeptikusok által sokat emlegetett kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt. Az a gond, hogy a hazai infrastruktúra fejlettsége nem elég széles körű. Óriási a verseny ezen a fronton. Aki Londonból költözik az kompromisszumok nélkül ugyan olyan magas színvonalú szolgáltatást akar, mint amit ott kapott. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra végül nem települ senki, de alighanem a kevesebb hozzáadott értékű pozíciókat szerezhetjük csak meg.
