Ez egészen 2012-ig így is volt, addig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához tartoztak, ám a 2013. január 1-jétől hatályos agrárkamarai törvény átsorolta az élelmiszer nagykereskedelmi cégeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához és számukra is kötelező tagságot írt elő.
A kereskedők erről gyakorlatilag tavaly májusban értesültek, amikor az agrárkamara arra hivatkozva, hogy 2013. januárjától már hozzájuk tartoznak, visszamenőlegesen követelték a kötelező tagsági díjakat - nyilatkozta a Népszavának Neubauer Katalin, a MNKSZ főtitkára. A nagykereskedőknek a NAK alapszabálya értelmében árbevételtől függően kell tagdíjat fizetniük, amely 1,5 milliárd forintos éves árbevétel felett 1 millió forintos kötelező tagdíjat jelent. A kereskedelmi és iparkamaránál csak kötelező regisztráció van, amelynek díja évi 5 ezer forint.
A legérzékenyebben azokat a regionális magyar vállalkozókat érinti ez a sarc, akik 5000 lélekszám alatti vidéki települések üzleteibe szállítják a napi élelmiszereket. Ezek az élelmiszer nagykereskedők legföljebb 2-3 milliárdos forgalmat képesek produkálni. Nekik az átlagos 3-4 százalékos árrésből kell fedezni a költségeiket és most még egy milliós nagyságrendű éves kamarai tagdíjat is. Ezt lehetetlen kigazdálkodni - tette hozzá a főtitkár. Az agráriumban 1,5 milliárdos árbevételt ér el például egy 3 ezer hektáros szántón gazdálkodó, kukorica termesztéssel foglalkozó vállalkozó, aki eleve kap 210 millió forintos uniós területalapú támogatást a termény eladásából származó profit felett, abból kifizethető az az évi 1 millió forint- tette hozzá.
Több furcsaságra is felhívta a figyelmet a MNKSZ főtitkára. Egyebek mellett azért sem kaptak értesítést a kamarai váltásról, mert az agrárkamarának nem volt jogosultsága hozzáférni az adatokhoz. Csak 2015-ben férhetett hozzá a szükséges adatokhoz és egy évvel később értesítette az érintetteket úgy, hogy azok teljes forgalmát agrártevékenységből származóként tartja nyilván. Két országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs agrárkamarai elnök és a gazdakörös Jakab István parlamenti alelnök által sürgősséggel benyújtott törvénymódosító javaslat többek között visszamenőlegesen jogosítaná föl a kamarát a most hatályos törvényben köztartozásnak minősített agrárkamarai tagdíj mellett mulasztási pótlék, nyilvántartásba vételi díj behajtására, amelyet az MNKSZ elfogadhatatlannak tart.
A kereskedők ki is vannak szolgáltatva a kamarának, hiszen ha átadják a behajtási tételeket a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak, akkor nem indulhatnak pályázatokon, de akár a hitelkérelmüket is elutasíthatják a bankok.
A Győrffy-Jakab-féle módosító javaslatról két hét múlva szavazhat az országgyűlés, de az már biztos, hogy az MSZP nem szavazza meg, mert semmi másról nem szól, mint egy újabb sarcról - mondta a Népszavának Gőgös Zoltán az ellenzéki párt elnökhelyettese, szakpolitikus. Nemcsak egy újabb pénzbehajtási szándék bújik meg a javaslat mögött, hanem az is, hogy az eddig be nem hajtható díjakat is adó módjára az adóhatósággal beszedethesse az agrárkamara - erősítette meg a MNKSZ főtitkárának véleményét Gőgös Zoltán.
A szakpolitikus szerint a kamara csak a dolgát nem végzi, ezért meg is kellene szüntetni a kötelező tagságot. Sok gazda panaszkodik, hogy az uniós területalapú támogatások kifizetése csúszik, csak kisebb előlegeket kaptak, amiből nem tudják a hiteleik törlesztőrészletét kifizetni, a bankok pedig emiatt nem hiteleznek a termelőknek.
Az is aggályos, hogy az agrárkamara elnöke, országgyűlési képviselőként nyújt be - igaz nem először - olyan törvényjavaslatot, amely számáéra előnyös - tette hozzá azt ellenzéki politikus.
Természetesen szerettük volna megtudni az agrárkamara véleményét is, ám kérdéseinkre két nap után sem érkezett válasz.
