Előfizetés

Óriási károkat szenvedett a Nagy-korallzátony

Publikálás dátuma
2017.04.10. 13:33
U
Soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát - derült ki a levegőből végzett legfrissebb vizsgálatokból.

Az immár második éve pusztító korallfehéredés a zátony 1500 kilométeres szakaszát érinti. A mostani fehéredés a koralltelep középső harmadára koncentrálódik, míg a tavalyi elsősorban az északi részre összpontosult. A szakértők szerint a két esemény időbeli közelsége miatt a koralloknak nincs esélyük regenerálódni - írta a BBC News.

A queenslandi James Cook Egyetem kutatója, Terry Hughes szerint a világ kormányainak azonnal cselekedniük kell a klímaváltozás megállítása érdekében, hogy megakadályozzák a további korallfehéredést. A szakember szerint a tavalyit is beleszámítva 1998 óta ez a negyedik tömeges korallfehéredés a területen és mindig eltérő hosszúságú idő telt el a jelenségek között, de ilyen rövid időn belül még sosem került sor újabb fehéredésre.

A szakemberek ezúttal nyolcezer kilométeren vizsgáltak át csaknem 800 korallzátonyt és az eredmények szerint az ausztrál Nagy-korallzátonynak mindössze a déli harmada maradt viszonylag érintetlen. Az egyetem tengerbiológusa, James Kerry példátlannak nevezte a károkat. Mint fogalmazott: "azt mondanám, hogy a középső szakasz jelenleg ugyanolyan mértékű korallfehéredést szenved el, mint tavaly az északi harmad".

A szakember szerint azoknak a koralloknak, amelyeket immár második egymást követő éve sújt a fehéredés, nincs esélyük a regenerálódásra. A virágállatoknak ugyanis nagyjából tíz évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.

A kutatók rámutattak, hogy a mostani fehéredés - ellentétben a tavalyival -, ráadásul a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség közreműködése nélkül zajlik. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

A Nagy-korallzátony 700 kilométeres északi harmadán a virágállatok 67 százaléka elpusztult a tavalyi fehéredés során. A mostani fehéredés pontos kiterjedéséről csak a vízben végzett vizsgálatok után tudnak részletes adatokkal szolgálni a kutatók.

Magyar hitelből atomerőmű? - Ebben állapodott meg Semjén

Publikálás dátuma
2017.04.10. 12:57
Semjén Zsolt és Orbán Viktor a Parlamentben egyeztet Illusztráció: Tóth Gergő/Népszava
Száz iráni diák jöhet magyar egyetemekre tanulni, eközben a két állam - magyar hitelből - közösen épít kis atomreaktorokat, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el – írja a hvg.hu.

A hivatalos, Havasi Bertalan-féle tájékoztatás szerint a magyar-iráni kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, ezen belül a nukleáris biztonsági együttműködésről is tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Iránban.

A delegációt Esak Dzsahangiri, az iszlám köztársaság első alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ös látogatásának házigazdája fogadta. Találkoztak továbbá a parlament elnökével és alelnökével, valamint a parlamenti kapcsolatokért felelős alelnökkel, Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszterrel. Tárgyaltak Ali Akbár Szálehi alelnökkel, az iráni atomenergetikai szervezet vezetőjével is.

A találkozón aláírták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Unió normáinak megfelelő szándéknyilatkozatot a két ország együttműködéséről a nukleáris energia, elsősorban annak biztonsága területén - közölte Havasi Bertalan.

Hogy miről állapodtak meg igazából, arról a teheráni sajtóra hivatkozva az atv.hu írt meg dolgokat:

- Magyarország hitelezi az iráni atomprogramot, az állam 85 millió eurós (azaz 26,4 milliárd forintos) hitelszerződést ajánlott fel Iránnak.

- 100 iráni diák magyar egyetemekre jöhet tanulni.

- Irán és Magyarország közösen kis atomreaktorokat épít, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el.

Nem tűnik jó ötletnek

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja szerint például a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk korábbi kérdésére a politikus.

Magyar hitelből atomerőmű? - Ebben állapodott meg Semjén

Publikálás dátuma
2017.04.10. 12:57
Semjén Zsolt és Orbán Viktor a Parlamentben egyeztet Illusztráció: Tóth Gergő/Népszava
Száz iráni diák jöhet magyar egyetemekre tanulni, eközben a két állam - magyar hitelből - közösen épít kis atomreaktorokat, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el – írja a hvg.hu.

A hivatalos, Havasi Bertalan-féle tájékoztatás szerint a magyar-iráni kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, ezen belül a nukleáris biztonsági együttműködésről is tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Iránban.

A delegációt Esak Dzsahangiri, az iszlám köztársaság első alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ös látogatásának házigazdája fogadta. Találkoztak továbbá a parlament elnökével és alelnökével, valamint a parlamenti kapcsolatokért felelős alelnökkel, Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszterrel. Tárgyaltak Ali Akbár Szálehi alelnökkel, az iráni atomenergetikai szervezet vezetőjével is.

A találkozón aláírták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Unió normáinak megfelelő szándéknyilatkozatot a két ország együttműködéséről a nukleáris energia, elsősorban annak biztonsága területén - közölte Havasi Bertalan.

Hogy miről állapodtak meg igazából, arról a teheráni sajtóra hivatkozva az atv.hu írt meg dolgokat:

- Magyarország hitelezi az iráni atomprogramot, az állam 85 millió eurós (azaz 26,4 milliárd forintos) hitelszerződést ajánlott fel Iránnak.

- 100 iráni diák magyar egyetemekre jöhet tanulni.

- Irán és Magyarország közösen kis atomreaktorokat épít, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el.

Nem tűnik jó ötletnek

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja szerint például a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk korábbi kérdésére a politikus.