Erdogan egy lépésre a teljhatalomtól

Publikálás dátuma
2017.04.15 07:34
Igen szavazatra buzdító plakát a délkelet-törökországi Malatyában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Fotó: /
A török választók vasárnap dönthetnek arról, elnöki diktatúrává váljék-e az állam. Az alkotmányos népszavazás sikere esetén Recep Tayyip Erdogan elnök teljhatalomra tenne szert, s még csak látszatdemokrácia sem maradna az ország.

Bár a mostani török államot demokratikusnak aligha nevezhetjük, hiszen rendkívüli állapot van érvényben, s a tavaly júliusi puccskísérlet óta tízezrek kerültek börtönbe, legalább az elvi esély megvan a változásra egy esetleges parlamenti választás alkalmával. Az is igaz persze, hogy ez a lehetőség most nagyon távolinak tűnik.

Igen komoly változások várhatóak a török államberendezkedésben akkor, ha vasárnap a választók igent mondanak a kabinet előterjesztésére. Összesen 18 jelentősebb módosításról van szó. Ezek közül a legfontosabb: megszűnik a miniszterelnöki poszt, így az államfő a kormányfői tisztséget is ellátja. Az ő joga lesz a miniszterek kinevezése és elbocsátása. Az elnök rendeletekkel is kormányozhat, s beleszólhat a legfelsőbb bíróság összetételébe. Az államfő rendkívüli állapotot hirdethet ki, amelyet a parlament hosszabbíthat meg, rövidíthet le, vagy törölhet el. Megszüntetik a katonai bíróságok intézményét. Az államfői mandátum időtartamát az eddigi négyről öt évre emelik, s az államfőnek két mandátuma lehet. Jóllehet Erdogan már 2014 augusztusa óta betölti az elnöki tisztséget, az új alkotmány szerinti első, 2019-es választáson tiszta lappal indulhat, azaz 2029-ig maradhat az államfői tisztségben.

A török kormánypártnak, az AKP-nak a nacionalista Devlet Bahceli pártja, a (papíron) ellenzéki MHP segített abban, hogy az elnöki köztársaságra vonatkozó javaslatokat népszavazásra bocsássák, így sikerült ugyanis biztosítani az ehhez szükséges többséget a törvényhozásban. Hírek szerint Bahceli megállapodott Erdogannal abban, hogy alelnökévé nevezi ki.

Az igen hívei rendkívül agresszív kampányt folytattak, nemcsak belföldön, hanem az országhatárokon túl is. Hollandia, egyes német tartományok, illetve más európai államok megtiltották a török tárcavezetők kampányrendezvényeit az adott állam területén, amire Erdogan nem éppen kifinomult stílusban náci módszerekkel vádolta meg a nyugati vezetőket. A török elnök a legsötétebb diktatúrákat idéző retorikájával folytatott hadjáratot a referendum elfogadása mellett. Meglebegtette, hogy a népszavazás sikere esetén bevezetik a halálbüntetést, ami automatikusan az uniós csatlakozási tárgyalások leállítását is jelentené. Ez azonban a legkevésbé sem hatotta meg, azt is közölte, referendumot írna ki az integrációs folyamat leállításáról. Mindeközben a török államhatalom folytatta könyörtelen fellépését a „nép ellenségének” kikiáltott gülenisták, az Egyesült Államokbeli Pennsylvániában élő prédikátor, Fethullah Gülen hívei ellen. A világ egyetlen államában sem ül börtönben annyi újságíró, mint Törökországban. Aki bírálni merészeli a rezsimet, azt terroristának, gülenistának kiáltják ki.

Joggal merülhet fel a kérdés, elképzelhető-e a hatalom csalása, elvégre igen sok forog kockán Erdogan számára. A választási eredmények meghamisítása azonban eddig nem volt jellemző . Az Oy ve ötesi független választási megfigyelő szervezet a legutóbbi, 2015 novemberi parlamenti választás során nem talált erre utaló jeleket. Sokkal nagyobb gondot jelent viszont az igazságtalan választási hadjárat. A csapból is a kormányzati propaganda folyik, a választási vitaműsorokba „elfelejtik” meghívni az ellenzéki politikusokat. A nem kormányzati álláspontot harsogó médiumokat ugyanis az AKP kezdetben felvásárolta, majd féktelenül kisajátította.

Ha az igenek győznek, bár számíthatunk tüntetésekre, a kormányzat alighanem csírájában elfojt minden az ellenállásra irányuló kezdeményezést. Olyan megmozdulás-sorozatra nem lehet számítani, mint 2014-ban, az isztambuli, Gezi parki tüntetések idején. A nemek győzelme esetén sem számíthatunk nagy változásokra. A hatalom annyiszor hosszabbítja meg a rendkívüli állapotot, ahányszor csak akarja. Erdogan rezsimje szerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”. A török elnök azonban nem arról híres, hogy könnyen beletörődne a vereségbe.

Óriási eltérések közvélemény-kutatásokon
Az AKP fellegvárának tartott Anatóliában alighanem nagy fölénnyel szavaznak majd a referendum elfogadása mellett, a nagyvárosokban, Ankarában, Isztambulban és Izmirben viszont várhatóan az elutasítók kerülnek fölénybe. A társadalmi egyenlőtlenségek miatt igen nehéz a közvélemény-kutatók dolga. Miközben a márciusban végzett felmérések többsége az elutasítást vetítette előre, a legutóbbi, áprilisi közvélemény-kutatások már inkább annak elfogadását jövendölték. Az egyes irodák által közölt adatok között azonban akkorák az eltérések, hogy lehetetlenség felállítani bármiféle trendet. Miközben az AKAM ügynökség szerint az elutasítások aránya 49, a támogatóké 36 százalék lesz, a Gezicinél 53,3-46,7 arányban a referendum támogatói vezetnek. Ez utóbbi azért lehet érdekes, mert ugyanezen iroda március 17-én közzétett felmérésében még az elutasítókat látta két százalékos előnyben. Azt azonban nem mernénk egyértelműen kijelenteni, hogy jelentősen emelkedne a támogatók aránya. A Konsensus nevű iroda például még január végén a támogatókat látta két százalékos előnyben, március végén viszont az elutasítókat ugyanilyen arányban.



Szerző
2017.04.15 07:34

Elküldtek egy főorvost, megszűnhet egy korszerű eljárás a kardiológiai intézetben

Publikálás dátuma
2018.09.19 16:37
A kép illusztráció, nem cikkünk szereplőjét ábrázolja
Fotó: / Kállai Márton
Elbocsátották a ritka beavatkozást végző főorvost, mert fél éve kicserélt egy mellimplantátumot. Egy kollégája is felmondott, a többiek petíciót fogalmaztak mellette.
Információink szerint megszűnhetnek az országos kardiológiai intézetben az úgynevezett minimál invazív technikával végzett műtétek, miután a főigazgató ma reggel azonnali hatállyal felmondott a Székely László sebész főorvosnak. Úgy tudjuk: azt az ajánlatot kapta, hogy vagy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást, vagy rendkívüli felmondással kell távoznia.   Az ok: egy félévvel korábban végzett beavatkozás, amikor a szívműtét alatt a beteg sérült mellimplantátumát is kicserélték a betegnek. Úgy tudjuk: az orvos humánumból végezte egy másik, plasztikai sebésszel a két beavatkozást egy altatással. Úgy tudjuk: az esetről a műtét előtt maga tájékoztatta az intézményt, mondván, ha megoldható, hogy benn maradjon a beteg mellkasában a sérült implantátum, nem nyúl hozzá, de ha szükséges az eltávolítása, hívja a plasztikai sebészt is.  A műtét közben végül is el kellett távolítani a beültetett eszközt, és hogy a betegnek ne kelljen fél évig várnia aszimetrikus mellkassal egy újabb műtétig, pótolták a sérült implantátumot. A minimál invazív eljárás azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserélte ki a szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Ezt az eljárás az intézetben egyedül Székely László, a ma elbocsátott sebész végezte. Azt, hogy pontosan miért mondtak fel a főorvosnak Andréka Péter, az intézet megbízott főigazgatója nem akarta lapunkkal megosztani, és egyebekben sem akarta kommentálni a kialakult helyzetet. Más forrásból úgy tudjuk: fél éve kicserélt implantátum-ügy mellett közrejátszhatott az is, hogy az orvos korábban indult a főigazgatói posztért, és a vezetői pályázatot hamarosan kiírják. Úgy tudjuk: a felmondás után egyenként lehívták a főigazgatóságra Székely László munkatársait, közülük egy, aki elfogadhatatlanak tartotta az eljárást, szóban felmondott. A többiek petíciót fogalmaznak a főorvos mellett, amit a napokban át is adnak a megbízott főigazgatónak. 
Szerző
2018.09.19 16:37

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36