Több tucat törvényt módosítana egyetlen jogszabállyal a kormányzat azért, hogy a KSH a más állami szervezetek által gyűjtött információkat egyedi azonosításra alkalmas formában kapja meg. Eddig ugyanis az úgynevezett érzékeny, személyes adatokat nem lehetett átadni.
A tervezet szerint a KSH a jövőben szinte bármely hazai adatállományból megkaphatná az adóazonosítót, a TAJ- és személyi számot is. Így például a fogyatékossággal, a családtámogatásokkal, a tőkepiaci felügyelettel, a sporttal, a magánnyomozással kapcsolatos, valamint az útlevél- és cégbírósági nyilvántartásban szereplő bármely információt is személyekre lebontva kapja meg a hivatal. Ezzel gyakorlatilag a jövőben a KSH minden adatállományt össze tud kapcsolni. Bár a javaslat szövege szerint az eredményt csak statisztikai célokra lehetne használni, a jogvédők aggódnak a totális adatgyűjtés miatt.
- Nagyon veszélyes a különleges személyes jellemzők gyűjtése olyan módon, hogy azokat más adatokkal is össze lehessen kapcsolni – mondta lapunknak Alexin Zoltán. Az adatvédelmi szakértő hozzátette: a KSH korábban gyűjtött adatokat az élve születésekről és a halálozásokról személyazonosításra alkalmas módon - amit szintén problémásnak lát emberi jogi szempontból, de az a védelmi mechanizmus, amely szerint az adatokat legkésőbb egy évvel később megfosztották az azonosítás lehetőségétől, ez esetleg megfelelhet az Európai Unió Alapjogi Chartájának, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének. Vagyis az, hogy kivételesen személyes adatok kerülnek a KSH kezelésébe – általában nem kifogásolható. Az viszont már biztosan nem felel meg az arányosság követelményének, hogy a KSH időkorlát nélkül gyűjtse minden állampolgárról a különleges adatokat. Ezért szerinte a törvényjavaslat több pontja is jogsértő.
Mint mondta, nem fogadható el, hogy a KSH minden állampolgárról mindhalálig nyilvántartsa a teljes betegéletútját, a társadalombiztosítás által támogatott összes kiváltott gyógyszerét. Szerinte ez biztosan ellentétben áll egy európai jogállam alapértékeivel. Hozzátette: az egészségi ellátások adatainak nyilvántartása kódolt formában "esetleg" elfogadható (feltéve, hogy a kódokat és a természetes személyeket összerendelő táblázatot megsemmisítik). Arról is gondoskodni kellene, hogy egy-egy ember életeseményeinek és ellátásainak adatait ne lehessen 1-2 évnél hosszabb időre összekapcsolni, naplózni - ez ugyanis már profilalkotás lenne.
Alexin Zoltán megjegyezte, hogy miközben az EU Általános adatvédelmi rendelete lehetővé teszi, hogy az érintettek még adataik statisztikai feldolgozása ellen is tiltakozzanak, Magyarországon erre nincs jogorvoslati lehetőség.
