Európai Bizottság;Brüsszel;Orbán Viktor;Soros György;kötelezettségszegési eljárás;lex CEU;

2017-04-26 22:48:00

Orbán Viktor elment a falig, és ezúttal bele is ütközött

A lex CEU miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, és a kormány az Európai Parlament plenáris ülésen is nagy ütéseket kapott szerdán. Orbán Viktor "sorosozással" igyekezett visszavágni.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a CEU törvény néven elhíresült felsőoktatási törvénymódosítás miatt. A budapesti kormánynak az általában megszabott két hónap helyett 30 nap múlva kell válaszolnia a brüsszeli felvetésekre az ügy sürgőssége miatt. Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris vitájában a kompromisszumkészségét hangoztatta, de hozzátette: csak az uniós testület jogi kifogásainak a pontos ismeretében tudná megfogalmazni a helyes választ arra a kérdésre, hogy hajlandó lesz-e engedni a brüsszeli nyomásnak. A vita után tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy Brüsszelnek pusztán technikai jellegű problémái vannak a jogszabállyal.

Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a friss jogszabály több ponton is ellentétes a közösségi joggal. A Budapestnek megküldött hivatalos felszólító levél szerint a módosítás nincs összhangban a belső piaci szabályokkal, mivel választásra kényszeríti az oktatási intézményeket, például a név és a székhely vonatkozásában. A törvény sérti az alapvető jogokat azzal, hogy korlátozza az oktatáshoz való jogot és az oktatási szabadságot, valamint az üzleti tevékenység szabadságát. Lapunkat tájékoztató bizottsági források szerint a rendelkezések szembemennek a Világkereskedelmi Szervezet rendelkezéseivel is, mert lehetővé teszik az eltérő bánásmódot uniós és unión kívüli országokban működő intézmények között.

Frans Timmermans

Frans Timmermans bizottsági alelnök a parlamenti vita kezdetén ismertette a testület álláspontját több, aggodalomra okot adó magyar törvénnyel, illetve tervezettel kapcsolatban. Megemlítette a civil szervezetekről készülő jogszabályt, amely még nem végleges értékelésük szerint sérthet bizonyos belső piaci normákat és a gyülekezés szabadságát. A nem-kormányzati szervezetek finanszírozását átláthatóvá kell tenni, de nem lehet megbélyegezni őket – fejtette ki. Az alelnök világossá tette, hogy ha Budapest záros határidőn belül nem hozza összhangba aggályos menekültügyi szabályait az uniós joggal, akkor újabb jogi lépésekről fog dönteni a testület. Közölte, hogy figyelemmel kísérik azt is, megvalósulnak-e a romák szegregációjának megszüntetésére tett magyar ígéretek.

Orbán Viktor, akinek ez volt a harmadik szereplése az EP plenáris ülésén, a korábbiaknál kevésbé harcias hangot ütött meg, és a nyílt viták, az egyeztetések, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Gyakorlatilag megismételte azokat az állításokat és érveket, amelyekkel a fideszes európai parlamenti képviselők igyekeztek meggyőzni néppárti kollégáikat a plenáris vita előtt írott hosszú kör e-mailjükben. Orbán védelmébe vette a CEU-törvényt, a civileket megrendszabályozó terveket és nem hagyta ki az ilyenkor kötelező "sorosozást" sem. A kormányfő azt mondta, hogy mindig nagyra értékelte a vitát és az eltérő nézetek ütközését. "A magyar kormány elkötelezettsége az EU iránt nem megkérdőjelezhető” — fejtette ki, de védelmébe vette az “Állítsuk meg Brüsszelt” mottójú nemzeti konzultációt. “A klub szabályait be kívánjuk tartani, és ezután is be fogjuk tartani” — fogalmazott.

r

Feltűnő volt, hogy a parlamenti vitában felszólalt néppárti képviselők — akik egy frakcióban ülnek a Fidesszel — kivétel nélkül bírálták a CEU ellehetetlenítését célzó törvényt, és a nemzeti konzultációra feltett “hamis, félrevezető” kérdéseket. A politikai csoport elnöke, a német Manfred Weber “Európai elleni hangulatkeltésnek” nevezte a kérdőíveket, és azt mondta: egyszerűen nem értik a CEU elleni támadást. Esther De Lange holland kereszténydemokrata, aki egy szűkkörű megbeszélésen korábban a Fidesz kizárását javasolta a néppártból, feltette a kérdést: “Orbán úr, Erdoganhoz vagy Putyinhoz akar tartozni, vagy egy olyan Európához, amiért annak idején ön is harcolt?” Többen felhánytorgatták – köztük a román volt néppárti Monica Macovei – hogy valaha Orbán Viktor is Soros György pénzén tanult.

A néppárt jobboldalán
Orbán Viktor az európai balliberális erőket hibáztatta azért, hogy az Európai Néppártban (EPP) megrendült a Fidesz tekintélye. Szerinte a kommunisták módszere az, hogy az ellenfél leszalámizásával próbálnak politikai többséget szerezni. Úgy vélte, hogy a néppárt el fogja utasítani ezeket a manővereket. A kormányfő azt mondta, hogy az EPP egy nagy pártcsalád, amelynek az ereje azon múlik, hogy mennyire lesz képes integrálni a különféle irányzatokat. Orbán a néppárt jobboldalához sorolta a Fideszt.
a

Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták frakcióvezetője Weberhez fordulva feltette a kérdést: “Hogyan lehetséges Orbánt megtűrni a Helmut Kohl által fémjelzett pártcsaládban?” A Párbeszéd EP-képviselője, a zöldpárti Jávor Bence a kereszténydemokrata pártcsalád szemére hányta, hogy hallgatásával felbátorította és legitimálta a Fideszt.

“Döntse el, hogyan emlékezzen az utókor önre: mint egy olyan emberre, aki felszabadította a hazáját az elnyomás alól, vagy mint olyanra, aki a nyitott, demokratikus európai társadalom ellensége!” — fordult a magyar kormányfőhöz Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője. Néhány párttársa és zöldpártiak felvetették: az Európai Bizottság kezdeményezzen rendkívüli szankciós eljárást Magyarország ellen, mert az Orbán-kormány tevékenysége rendszerszerűen sérti az EU alapvető értékeit és elveit.

A lengyel kormánypárt EP-képviselői, és a szélsőséges, euroszkeptikus csoportok tagjai ugyanakkor megtapsolták Orbánt és további harcra buzdították a nemzetállamokat “pellengérre állító” Európa ellen.

Az EU-ellenes brit Függetlenség Párt alapítója, Nigel Farage hozzászólásában elegánsan meghívta a magyar miniszterelnököt a “brexitesek klubjába”, ahol nem engednek teret az országok dolgaiba beavatkozni kívánó külföldi szervezeteknek. Utóbb Orbán ezt úgy kommentálta: “Farage úr meghívását megköszönöm, de el kell utasítanom. Irracionálisnak tartom az elszigetelődés politikáját”.

Erős mondatok
“Soros György most fényt kapott, vagyis láthatóvá vált, és ez jó hír.” (Orbán Viktor miniszterelnök)
“Miniszterelnök úr, azt kell, hogy mondjam, bizonyos mértékig együtt érzek Önnel. Nehéz lehet úgy élni, ahogy Ön él. Állandó félelemben, mindenütt ellenségeket látva.” (Niedermüller Péter, DK)
“Szégyen, hogy a Verhofstadt-féle ocsmánykodást a kollégák még meg is tapsolják!” (Gál Kinga, Fidesz)
“Ha annyira rossz a külföldi hatás, miért fogadják el azt az évi nettó 5 milliárd eurót, amit az Európai Uniótól kapnak? Hogy aztán teleaggassák az országot a plakátjaikkal?” (Frank Engel néppárti)
“Ön nem akar velünk párbeszédet, mi az ön ellenfelei vagyunk. Önt kell megállítani, nem Brüsszelt”. (Ulrike Lunacek zöldpárti)

Zárszavában Frans Timmermans megismételte, hogy az uniós intézmények általános politikai párbeszédet kezdeményeznek, és bíznak a magyar kormány együttműködési készségében.

A plenáris ülés kezdetén a szocialista frakció javaslatára megszavazták a képviselők, hogy készüljön újabb határozattervezet Magyarországról. A dokumentumot a képviselőtestület májusi ülésén fogják elfogadni.