Halmai Katalin (Brüsszel);
Európai Bizottság;Brüsszel;Orbán Viktor;Soros György;kötelezettségszegési eljárás;lex CEU;
2017-04-26 22:48:00
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a CEU törvény néven elhíresült felsőoktatási törvénymódosítás miatt. A budapesti kormánynak az általában megszabott két hónap helyett 30 nap múlva kell válaszolnia a brüsszeli felvetésekre az ügy sürgőssége miatt. Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris vitájában a kompromisszumkészségét hangoztatta, de hozzátette: csak az uniós testület jogi kifogásainak a pontos ismeretében tudná megfogalmazni a helyes választ arra a kérdésre, hogy hajlandó lesz-e engedni a brüsszeli nyomásnak. A vita után tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy Brüsszelnek pusztán technikai jellegű problémái vannak a jogszabállyal.
Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a friss jogszabály több ponton is ellentétes a közösségi joggal. A Budapestnek megküldött hivatalos felszólító levél szerint a módosítás nincs összhangban a belső piaci szabályokkal, mivel választásra kényszeríti az oktatási intézményeket, például a név és a székhely vonatkozásában. A törvény sérti az alapvető jogokat azzal, hogy korlátozza az oktatáshoz való jogot és az oktatási szabadságot, valamint az üzleti tevékenység szabadságát. Lapunkat tájékoztató bizottsági források szerint a rendelkezések szembemennek a Világkereskedelmi Szervezet rendelkezéseivel is, mert lehetővé teszik az eltérő bánásmódot uniós és unión kívüli országokban működő intézmények között.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a parlamenti vita kezdetén ismertette a testület álláspontját több, aggodalomra okot adó magyar törvénnyel, illetve tervezettel kapcsolatban. Megemlítette a civil szervezetekről készülő jogszabályt, amely még nem végleges értékelésük szerint sérthet bizonyos belső piaci normákat és a gyülekezés szabadságát. A nem-kormányzati szervezetek finanszírozását átláthatóvá kell tenni, de nem lehet megbélyegezni őket – fejtette ki. Az alelnök világossá tette, hogy ha Budapest záros határidőn belül nem hozza összhangba aggályos menekültügyi szabályait az uniós joggal, akkor újabb jogi lépésekről fog dönteni a testület. Közölte, hogy figyelemmel kísérik azt is, megvalósulnak-e a romák szegregációjának megszüntetésére tett magyar ígéretek.
Orbán Viktor, akinek ez volt a harmadik szereplése az EP plenáris ülésén, a korábbiaknál kevésbé harcias hangot ütött meg, és a nyílt viták, az egyeztetések, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Gyakorlatilag megismételte azokat az állításokat és érveket, amelyekkel a fideszes európai parlamenti képviselők igyekeztek meggyőzni néppárti kollégáikat a plenáris vita előtt írott hosszú kör e-mailjükben. Orbán védelmébe vette a CEU-törvényt, a civileket megrendszabályozó terveket és nem hagyta ki az ilyenkor kötelező "sorosozást" sem. A kormányfő azt mondta, hogy mindig nagyra értékelte a vitát és az eltérő nézetek ütközését. "A magyar kormány elkötelezettsége az EU iránt nem megkérdőjelezhető” — fejtette ki, de védelmébe vette az “Állítsuk meg Brüsszelt” mottójú nemzeti konzultációt. “A klub szabályait be kívánjuk tartani, és ezután is be fogjuk tartani” — fogalmazott.
Feltűnő volt, hogy a parlamenti vitában felszólalt néppárti képviselők — akik egy frakcióban ülnek a Fidesszel — kivétel nélkül bírálták a CEU ellehetetlenítését célzó törvényt, és a nemzeti konzultációra feltett “hamis, félrevezető” kérdéseket. A politikai csoport elnöke, a német Manfred Weber “Európai elleni hangulatkeltésnek” nevezte a kérdőíveket, és azt mondta: egyszerűen nem értik a CEU elleni támadást. Esther De Lange holland kereszténydemokrata, aki egy szűkkörű megbeszélésen korábban a Fidesz kizárását javasolta a néppártból, feltette a kérdést: “Orbán úr, Erdoganhoz vagy Putyinhoz akar tartozni, vagy egy olyan Európához, amiért annak idején ön is harcolt?” Többen felhánytorgatták – köztük a román volt néppárti Monica Macovei – hogy valaha Orbán Viktor is Soros György pénzén tanult.
Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták frakcióvezetője Weberhez fordulva feltette a kérdést: “Hogyan lehetséges Orbánt megtűrni a Helmut Kohl által fémjelzett pártcsaládban?” A Párbeszéd EP-képviselője, a zöldpárti Jávor Bence a kereszténydemokrata pártcsalád szemére hányta, hogy hallgatásával felbátorította és legitimálta a Fideszt.
“Döntse el, hogyan emlékezzen az utókor önre: mint egy olyan emberre, aki felszabadította a hazáját az elnyomás alól, vagy mint olyanra, aki a nyitott, demokratikus európai társadalom ellensége!” — fordult a magyar kormányfőhöz Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője. Néhány párttársa és zöldpártiak felvetették: az Európai Bizottság kezdeményezzen rendkívüli szankciós eljárást Magyarország ellen, mert az Orbán-kormány tevékenysége rendszerszerűen sérti az EU alapvető értékeit és elveit.
A lengyel kormánypárt EP-képviselői, és a szélsőséges, euroszkeptikus csoportok tagjai ugyanakkor megtapsolták Orbánt és további harcra buzdították a nemzetállamokat “pellengérre állító” Európa ellen.
Az EU-ellenes brit Függetlenség Párt alapítója, Nigel Farage hozzászólásában elegánsan meghívta a magyar miniszterelnököt a “brexitesek klubjába”, ahol nem engednek teret az országok dolgaiba beavatkozni kívánó külföldi szervezeteknek. Utóbb Orbán ezt úgy kommentálta: “Farage úr meghívását megköszönöm, de el kell utasítanom. Irracionálisnak tartom az elszigetelődés politikáját”.
Zárszavában Frans Timmermans megismételte, hogy az uniós intézmények általános politikai párbeszédet kezdeményeznek, és bíznak a magyar kormány együttműködési készségében.
A plenáris ülés kezdetén a szocialista frakció javaslatára megszavazták a képviselők, hogy készüljön újabb határozattervezet Magyarországról. A dokumentumot a képviselőtestület májusi ülésén fogják elfogadni.