Előfizetés

Tüntetők törtek be a macedón parlamentbe

A jobboldalt támogató tüntetők csütörtökön betörtek a macedón parlamentbe azt követően, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak meg anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. A tüntetők székekkel dobálták meg a képviselőket, egy kisebb verekedés során legalább nyolc képviselő, közöttük a szociáldemokraták vezetője, Zoran Zaev is megsérült, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselője, Zijadin Sela pedig súlyosan megsebesült, hét másik sérülttel együtt kórházba kellett szállítani.

Macedóniában decemberben tartottak parlamenti választást, ám azóta sem alakult meg a kormány. A választást megnyerő jobboldali Nikola Gruevszkinek, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőjének nem sikerült kormányt alakítania a törvényes határidőn belül, a kellő támogatással rendelkező szociáldemokrata Zoran Zaevet pedig az államfő nem akarja felkérni a kabinet felállítására.

Az elnök szerint az a megállapodás, amelyet Zaev az albán kisebbségi pártokkal kötött, veszélyezteti Macedónia függetlenségét és egységét, az albán kisebbségi pártok nyelvhasználatra, valamint a zászló, a himnusz és a címer megváltoztatására vonatkozó javaslatai ugyanis szerinte Albániától tennék függővé Macedóniát. A tiltakozók Gjorge Ivanov elnökkel értenek egyet, és nem akarják, hogy az albán kisebbségiek szélesebb jogköröket biztosító követelései teljesüljenek. A parlament csütörtöki ülésének napirendjén nem szerepelt az új házelnök megválasztása. A parlament eddigi elnöke, Trajko Veljanoszki egyszerre szünetet rendelt el, és ez idő alatt a parlament korelnöke vette át az ülés vezetését, amelyen végül új házelnököt választottak.

Zoran Zaev korábban kijelentette: a köztársasági elnök felkérése nélkül is megalakítja a kormányt, hiszen megvan a kellő támogatottsága a 120 fős törvényhozásban. A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezetője és támogatói ezen elv alapján választották meg csütörtökön az albán Talat Xhaferit a képviselőház új elnökének, annak ellenére, hogy a jobboldal hetek óta akadályozza és bojkottálja a törvényhozás munkáját. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta ez az első alkalom, hogy albán nemzetiségű házelnöke van a szkopjei parlamentnek. Nikola Gruevszki az SDSM és az albán pártok lépését puccsnak nevezte, a Facebookon viszont nyugalomra intett, és kijelentette: "az erőszak nem jelent megoldást, ezért le kell csillapítani az indulatokat".

A parlamentbe betörő tiltakozók dulakodásba kezdtek néhány politikussal és újságíróval. Egyes beszámolók szerint néhány támadó símaszkot viselt, és fegyverrel fenyegetőzött. Az internetre felkerült képeken Zoran Zaev vérző fejjel volt látható. Az Alsat-M televízió beszámolója szerint Zijadin Sela az Albánok Szövetsége képviselője olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházban az orvosok az életéért küzdenek. Az épületben egy időre kaotikus helyzet alakult ki. A helyszínről készült videofelvételek szerint jelenleg is feszült a helyzet, a rendőrök által védett épület előtt több százan tiltakoznak és zászlókat lengetnek, valamint a himnuszt éneklik, összecsapásra azonban eddig nem került sor.

Johannes Hahn uniós bővítési biztos Twitter-üzenetben ítélte el a képviselőket ért erőszakos támadást. Mint írta: "Az erőszaknak NINCS helye a parlamentben. A demokráciának a saját útját kell járnia".

A házelnök megválasztására egyebek mellett azért volt szükség, mert önkormányzati választást kell tartani a balkáni országban, a voksolást pedig csak a parlament elnöke írhatja ki. Amennyiben nem választják meg az új önkormányzati vezetőket, úgy nemcsak az országos, hanem a helyi szintű intézkedések is leállhatnak.

A decemberi előrehozott választás az évek óta tartó belpolitikai válságot hivatott megoldani, a fennálló helyzet miatt azonban Gruevszki ismét előrehozott választásokat követel.

Se Macron, se Marine! - Diáktüntetések Franciaországban

Összecsaptak a rendőrökkel csütörtökön a francia elnökjelöltek ellen tüntető gimnazisták közé keveredő rendbontók és anarchisták Párizsban és Rennes-ben.

A magukat antikapitalistának és antifasisztának nevező diákcsoportok felhívására csütörtök délelőtt középiskolások tiltakozó megmozdulást tartottak a párizsi République téren, ahol azt kiabálták, hogy "Se Macron, se Marine!".

A szervezők szerint az elnökválasztás első fordulójának eredménye nem reprezentálja a diákokat, akik nem kérnek a centrista Emmanuel Macron liberális programjából, de fel akarják tartóztatni a Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Frontot is. A téren mintegy ötszázan gyűltek össze, ahonnan a tömeg a Bastille tér irányába vonult.

A rendőrség tájékoztatása szerint a megmozdulás végére feketébe öltözött, csuklyás rendbontók csatlakoztak a diákokhoz, akik üvegeket és füstbombákat dobtak a helyszínt biztosító rendőrök felé, akik könnygázzal válaszoltak, s a menet útvonalán több utcai rongálás is történt.

A fővárosban mintegy húsz gimnázium vett részt a tiltakozó megmozdulásban, van, ahol gyűléseket tartottak, máshol elfoglalták az épületet a tiltakozó diákok.

A nyugat-franciaországi Rennes-ben mintegy kétezer gimnazista tüntetett, hozzájuk csatlakoztak a rendszeresen rendbontást kezdeményező szélsőbaloldali csoportosulások, amelyeknek tagjai itt is összecsaptak a rendőrökkel. Nantes és Toulouse városában is voltak megmozdulások, de ez utóbbi két helyen nem történtek zavargások.

Van élet az unión kívül is

Az Amerikai Államok Szervezetének számos tagállama szerint a venezuelai kormány figyelmen kívül hagyja a demokrácia követelményeit.

Az Amerikai Államok Szervezetében, (OAS), illetve Venezuela szomszédai körében egyre nagyobb feszültséget keltett, hogy a kormány a növekvő elégedetlenség közepette figyelmen kívül hagyja a demokrácia követelményeit. Az OAS úgy döntött, hogy tagállamainak külügyminiszterei napirendre tűzik az országban egyre szélesedő válság kérdéskörét.

Venezuela a döntés megszületését követően bejelentette: kilép az OAS-ból. Az ország vezetése azzal vádolja az Egyesült Államok által fémjelzett csoportot, hogy beavatkozik belügyeibe.

A fővárosban, Caracas-ban folytatódtak az erőszakos kormány-ellenes tiltakozások. Egy tüntető, aki összecsapott a rendőrséggel és egy könnygáz-hüvely eltalálta, meghalt.A Nicolas Maduro elnök elleni, elmúlt hónapban kezdődött tiltakozási hullám kitörése óta közel 30 ember vesztette életét.

A venezuelai kormány régóta vádolja az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja aláásni Nicolas Maduro Szocialista Pártjának helyzetét.Az ország egyik vezető politikusa, Delcy Rodriguez szerdán kijelentette: a tiltakozások egy, a Bolivári Forradalom megbuktatására irányuló kampány részét képezik. „A csütörtöki napon levélben teszünk panaszt az OAS illetékeseinek és megindítjuk a kilépési folyamatot, amely 24 hónapig tart majd” jelentette be egy televíziós nyilatkozatban.

Delcy Rodriguez kettős mérce alkalmazásával vádolta az OAS-t. Azt állította, hogy a figyelmet Venezuelára irányítja, miközben az állítólagos brazíliai anti-demokratikus folyamatokat figyelmen kívül hagyja. Nicolas Maduro elnök gyakran és élesen bírálja a Szervezetet.

Mi is az az OAS ?
- A Szervezet 1948-ban alakult a térségi szolidaritás és együttműködés elősegítése céljából
- Észak, Közép és Dél-Amerikában, valamint a karibi térségben 34 tagállama van
- Jelenlegi főtitkára a korábbi uruguayi külügyminiszter, Luis Almagro

Gazdasági összeomlás

Venezuela, amely egy kőolajban gazdag ország, súlyos gazdasági válságot él át. Az infláció a Nemzetközi Valuta Alap szerint idén várhatóan eléri a 700 százalékot. Számos alapvető árucikkből, így a gyógyszerekből is hiány van.  Az ellenzék Nicolas Maduro és elődje, Hugo Chavez szociális politikáját hibáztatja a gazdasági összeomlásért.  A kormány azonban azt állítja: az ország azért szenved, mert az üzleti elit tudatosan ellehetetleníti a kormány politikáját.

A tiltakozások legutóbbi hulláma azt követően indult el, hogy a Legfelsőbb Bíróság március 29.-én elvonta az ellenzék által irányított Nemzetgyűlés jogköreit. Három nappal később a döntést visszavonták. Az ellenzéki tüntetők azonban akkor már nagy tömegben lepték el az utcákat és ismét Nicolas Maduro kormánya ellen tiltakoztak.

Az ellenzék a választások előrehozatalát követeli és ki akarja szabadítani azokat a politikai foglyokat, akiket az elnök 2013. évi hatalomba lépése óta vettek őrizetbe. A szerdai napon ellentüntetésre is sor került, amelyet az elnök több ezer támogatója rendezett Caracasban.

Forrás: BBC