Nem rajong a magyar és lengyel unortodox demokráciáért az Elysée-palota leendő lakója. Megválasztása esetén három hónapon belül uniós döntést ígért Emmanuel Macron, a francia elnökválasztás favoritja Lengyelország ellen. Mindezt teljes „felelősségének teljes tudatában” ígérte az Európai Unió elkötelezett hívének számító elnökjelölt egy csütörtökön megjelent regionális lapban, a La Voix de Nord-ban. A varsói kormányzat tegnap „elrugaszkodottnak” nevezte Macron nyilatkozatát, tiltakozva az ellen, hogy „Lengyelországot kampánytémaként használják Franciaországban”.
A francia politikus a kifogásolt interjúban azt állította "Nem lehetséges olyan Európai Unió, amely a legutolsó tizedesjegyig betartatja a költségvetési hiánycélt minden egyes országban, de amelyik úgy dönt, hogy semmit nem tesz, amikor az olyan tagállamok, mint Magyarország vagy Lengyelország neki megy az egyetemeknek és az oktatásnak, a menekülteknek vagy az alapvető értékeknek". Konkrét eljárást egyelőre csak Lengyelország ellen ígért, mindenekelőtt azt kifogásolva, hogy az Európai Bizottság semmit sem tett annak ellenére, hogy a varsói kormányzat megnyirbálta a lengyel bírói rendszer jogait és aláásta a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerét, de általában szankciókat sürgetett minden olyan esetben, amikor az EU alapelveit sérti meg bármely tagország.
Moszkva is tiltakozott Macron kampánya ellen. Az orosz kormányzat azzal vádolta meg a centrista jelölt kampánystábját, hogy orosz média képviselőket tiltottak ki rendezvényeikről, tagadták meg tőlük az akkreditációt, megsértve ezzel a sajtószabadságot. A kampány egyik szóvivője közölte, valóban nem adtak engedélyt az orosz Szputnyik hírügynökségnek és az RT TV-nek, mivel ezek hamis híreket és az orosz állami propagandát terjesztik.
Az ügyben megszólalt az orosz külügyminisztérium szóvivője is. Maria Zaharova botrányosnak nevezte a Macron stáb döntését, sürgetve a nyílt diszkrimináció megszüntetését az orosz média képviselőivel szemben.
