Máté Gábor;Katona József Színház;Pintér Béla;

MÁTÉ GÁBOR Szeretné, ha nem lenne belterjes

- Máté Gábor, a drámai figura

Az Ascher Tamás Háromszéken című új Pintér Béla-darab a Katona József Színház és a Pintér Béla Társulat koprodukciójában valósul meg decemberben.

Feltűnést keltett színházi körökben, hogy Pintér Béla új várhatóan decemberben a Katona József Színház és a Pintér Béla Társulat koprodukciójában színre kerülő drámája Máté Gáborról, a Katona József Színház igazgatójáról szól majd. A dolog előzménye, hogy Pintér nemrégiben rendezett már a Katonában, mégpedig A bajnok című darabot, amiben sokan felismerni véltek egy korábbi befolyásos ma is aktív politikust. Pintér az Indexnek mesélt a konkrét elképzeléseiről is. „Az Ascher Tamás Háromszéken című dráma története szerint egy fiktív, de nagyrészt a Katonából és a kaposvári színházból összegyúrt intézmény igazgatója – őt vagy Babarczy Lászlónak, vagy Zsámbéki Gábornak fogják hívni – elküldi társulatának három tagját, Mátét, Aschert és Bezerédi Zoltánt egy fiktív erdélyi városba, Kolozsvásárhelyre, hogy színészkurzust tartsanak. Ott aztán szerelmek szövődnek, a társulat elindul egy háromszéki vendégjátékra is. Aztán visszatérnek Magyarországra, és várhatóan ott ér szomorú véget a történet.” Pintér Béla megkeresésünkre ennél bővebbet nem szeretett volna elárulni a darabról.

PINTÉR BÉLA A drámaírót megihlette a direktor élete

PINTÉR BÉLA A drámaírót megihlette a direktor élete

Kíváncsiak voltunk Máté Gábor reakciójára is. "Pintér Béla találkozása a Katonával úgy a rendező, mint a társulat történetében jelentősnek érezhető, ezért mindkét részről úgy gondoltuk, érdemes folytatni a művészi munkát – mondta a direktor. - Pintér Béla jelezte, hogy az életemnek van néhány olyan motívuma, amelyek kifejezetten az ő színpadi gondolkodásának feldolgozható témái lehetnének és kérdezte, hogy mit szólnék, ha rólam készülne a legközelebbi előadás. Ennek nem álltam ellen. Már többször is színpadra kerültem egyébként az AlkalMáté Trupp nyári előadásaiban, hiszen majd minden tanítványom szakmai életének meghatározó figurája vagyok, csupán mert tanítottam őket. Hozzá vagyok szokva tehát, hogy valamilyen formában szó legyen rólam, mint drámai karakterről. Sőt, ha a dolgok úgy alakulnak, ahogy, egy komplett előadás is feldolgozza majd az életemet – azt valószínűleg már nem én fogom rendezni. Ellentétben az eddigi előadásokkal. Így azzal barátkozom, hogy nem csupán egy színdarab készül rólam, hanem kettő is. Ugyan elsősorban introvertált alaknak ismertem meg önmagam, mégis legyezgeti a hiúságomat, hogy akkor is rólam lesz szó, amikor én egyébként éppen valami mást csinálok...

Máté Gábor arról is beszélt, mit szól a tervezett darabbal kapcsolatban a sajtóban megjelent részletekről.

„Egy színigazgató természetesen szeretné, ha az adott darabok, melyeket a következő színházi szezonban bemutatnak már az előző évad alatt elkészüljenek, de vannak olyan alkotók, akiket nem lehet ilyen idő korlátok között dolgoztatni. Tudtommal egyetlen sor sem íródott még le az új drámából. A szinopszis szegmenseiről én magam egy online felületről értesültem. Nem gondolom, hogy egy író munkáját megkönnyítem azzal, ha állandóan arról faggatom, hogy hol tart, mi lesz már, hiszen az író-rendezőnek tudnia kell, hogy mi a legoptimálisabb a bemutató szempontjából. Csak feltételezéseim vannak arról, hogy mi lesz, mi lehet az előadásban, így inkább arra hajlok, hogy fikció lesz. A cím is erre utal, hiszen semmilyen erdélyi kalandom nem volt a női nemmel – amit egyébiránt inkább sajnálok, mint se nem.

Komolyra fordítva a szót, természetesen szeretném, ha elkerülné az előadás a belterjesség, az ostoba kukkolás veszélyeit. És legalább azt a szintet megütné, amit egyik kedves szerzőm Thomas Bernhard: Claus Peymann vesz magának egy nadrágot, és elmegy velem enni című dramolettjénél tapasztalhattam – ezzel csak azt szeretném jelezni, van színházi hagyománya az effajta író – rendező – színházigazgató (Peymann a német színházi élet egyik ikonikus alakja) viszonylatnak.”

A görögök kezdték a gúnyolódást
A személyeken való csúfolódás a görög komédiák műfaját teremtette meg – mondja Karsai György, egyetemi tanár. Egy napon az ókori görögöknél szabadon lehetett mondani véleményt az adott közösség vezetőjéről. Ez a szemlélet az antikvitásban átöröklődött például Arisztpohanész fennmaradt tizenegy komédiájában szép számmal találunk utalásokat kortárs politikusokra, közéleti szereplőkre, szerzőkre, kiemelten Euripidészre, akit kifejezetten nem szívlelt. A Nők ünnepe című komédiájában színpadra is vitte a figuráját, sőt levetkőztette és a nők folyamatos gyűlöletének tette ki. De Arisztophanész a Felhők című művében Szókratész is megjelent, és amikor észlelte ezt a filozófus a helyszínen nézve az előadást, felállt és meghajolt.

Április 30-án a Nemzetközi Jazznapon az etno-jazztől a klezmer-dixie-ig nagy a kínálat.