Forrnak az indulatok a Nyugat-Balkánon

„A feszültséget nem szabad tovább szítani. A megoldás csak a megállapodás lehet, nem a vita kiélezése és a háború” mondta a szerb külügyminiszter. Ami ma Macedóniában történik, az nem csupán a helyiek gondja, hanem az egész térség problémája, jelentette ki a szerb külügyminiszter, Ivica Dacic. "Most látszik igazán, mennyire igazunk volt, amikor arról beszéltünk: Szerbiának fontos eszköz van a kezében, a politikai stabilitás” mondta a külügyminiszter az RTS hírügynökség munkatársának. 

Ivica Dacic hozzátette: nincs esély politikai megállapodásra Macedóniában, Horvátország belpolitikai helyzete bizonytalan, és „az alapkérdés az, vajon van-e olyan hatalom, amely képes a folyamatokat ellenőrzés alatt tartani.”

„A nemzetközi közösség nem követeli meg, hogy a kölcsönös érdekeket elismerő megállapodás szülessen, de lenne olyan lehetőség, amelyet elfogad. A macedóniai társadalmat nyilvánvaló véleménykülönbségek feszítik, függetlenül attól, hogy macedónokról vagy albánokról van szó”.

A szerb külügyminiszter elmondta: Aleksandar Vucic miniszterelnökkel és megválasztott elnökkel „tegnap számos megbeszélést folytattunk” és „Szerbia amennyire tud, segít, de aligha tehetünk mást, mint békére szólítunk fel.”

Ivica Dacic szerint ha Szerbiának „valamilyen más kormánya lenne”, az ország helyzete aligha különbözne a macedóniai állapotoktól. Szerbia azonban „visszafogottan” válaszol azokra a provokációkra, amelyek az albánok által lakott déli önkormányzatoktól érkeznek.

A provokációk között vannak olyan nyilatkozatok is, amelyek szerint ezeknek a közösségeknek nem Aleksandar Vucic, hanem az albán miniszterelnök az „elnöke” és a „Nagyobb Albánia” nem lehet teljes a szerb város, Nis nélkül.

Ivica Dacic elismerte, hogy „nehéz fegyelmezetten tudomásul venni a mindennapos nyilatkozatokat a Nagyobb Albánia létrehozásáról”, de „az Aleksandar Vucic által megkövetelt, higgadt módon jár el.”

"Ugyanolyan a helyzet, mintha mi a térségben élő szerbek egyesítéséről beszélnénk. Az albán nyilatkozatokra először az EU képviselője, Johannes Hahn válaszolt” mondta a külügyminiszter.

Véleménye szerint a Nagyobb Albániáról tett nyilatkozatok nem véletlenül születnek meg. „Az albánok nem elég bátrak ahhoz, hogy maguktól ilyen kijelentéseket tegyenek.”

"Ezért fontos a politikai stabilitás megőrzése. Ugye, nem akarunk olyan jeleneteket látni itt is, mint amilyenek Macedóniában történnek ?”

Arról a francia bírósági döntésről szólva, amely szerint a háborús bűnökkel vádolt Ramush Haradinaj-t nem adják ki Szerbiának, Ivica Dacic leszögezte: a döntés „politikai természetű és semmi köze a jogszerűséghez.”

„Szerbia stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Franciaországgal. Milyen stratégiai partnerek vagyunk mi? Ennek diplomáciai kapcsolatainkban bizonyára jelentős következményei lesznek”.

„Mindenki ismeri Haradinaj üzenetét: úgy kell eljárni, ahogyan a horvátok tették. Mit jelent ez? Nem volt elég számára, hogy az 1990-es években gyilkolták a szerbeket, ugyanezt akarja folytatni” mondta a szerb külügyminiszter.

Hangsúlyozta: Szerbia „minden ilyen megnyilvánulásra visszafogottan válaszol”, de „senki sem játszadozhat Szerbia népével és a szerb állammal.”

"Mi egy kicsi, de büszke ország vagyunk. Mértéktartóan járunk el, mert tudjuk, hogy a feszültséget nem szabad tovább szítani és a megoldás csak a megállapodás lehet, nem a vita kiélezése és a háború”.

A külügyminiszter megítélése szerint az albánok a „mindent vagy semmit” álláspontra helyezkedtek, pedig „azok, akik eddig védelmezték őket, eltűntek a világpolitika színpadáról.” Ők azonban még reménykednek abban, hogy egy könyörületes angyal oltalmazza őket” állapította meg Ivica Dacic.

Szerző

Oroszország pénzmosodává fejleszti a Krím-félszigetet?

Az orosz parlament, az Állami Duma egy törvénycsomagot készít elő. A „Kommersant” lap információi szerint a csomagot, amelynek célja, hogy az Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten offshore közigazgatást vezessenek be, a Külügyi Bizottság alelnöke, Alexei Chepa, a „Tisztességes Oroszország” párt képviselője kezdeményezte. 

Az adókedvezmények bővítésén túl a törvényjavaslat olyan szabályok megalkotását javasolja, amelyek révén pénzügyi alapokat lehetne létrehozni a Krím-félszigeten. Ezek az alapok biztosítanák a befektetők személyének titokban tartását és lehetővé tennék, hogy kibújjanak az Oroszország elleni szankciók alól.

Szabadkereskedelmi övezetek (FEZ) már eddig is működtek a megszállt Krím-félszigeten és Szevasztolpol városában, ezek előírásai azonban zömmel a helyi vállalkozásokra vonatkoztak. Az egyik új törvény most az adótörvényeket módosítaná, a többiek a Polgári Törvénykönyvet és további 15 törvényt.

A Polgári Törvénykönyv módosítása a korlátozott felelősségű társaságok új típusait hozná létre, a „nemzetközi gazdasági társaságot” és a „Családi Alapot”. Az alapok intézményesítése jelentené valószínűleg a legérdekesebb újdonságot, mivel ez teremtené meg a félszigeten a befektetők személyének titkosságát.

A pénzügyi alapok általános szabályai szerint a vagyontárgyak tulajdonosait nyilvánosságra kell hozni. A krími alapok azonban a törvényjavaslat szerint megkapnák a jogot arra, hogy az átadott vagyontárgyak tulajdonosai lehessenek. A haszonélvező személye így titkos marad, a vagyon hasznait azonban megtarthatja.

A törvényjavaslat szerzői olyan tevékenységeket is lehetővé akarnak tenni az elcsatolt félszigeten, amelyek az Orosz Szövetség más területein tiltottak. Eszerint külföldi bankok, biztosító társaságok, nyugdíjalapok és értékpapír-kereskedők itt külön engedély nélkül működhetnének, ha saját országukban jogszerűen tevékenykednek.

Azok a befektetők, akik legalább 1 millió euró értékben vásárolnak a Krím félsziget és Szevasztopol kötvényeiből, a tervezet szerint egyszerűsített eljárásban juthatnak orosz állampolgársághoz. A félszigetre érkező külföldieknek nem lesz szükségük vízumra, a Nemzetközi Tranzit Zónában pedig szabad lesz a devizaforgalom.

A Paragon Advice pénzügyi tanácsadó partnere, Alexander Zakharov kijelentette: ha a törvénymódosító csomagot elfogadják, könnyen meglehet, hogy a többi állam megtagadja az adózási adatcsere-programban történő együttműködést Oroszországgal. Megítélése szerint a kezdeményezés ellentétes a G20 és az OECD országoknak a titkos alvó-társaságok felszámolására irányuló törekvéseivel. Az ilyen kedvezmények törvénybe foglalása sértheti az OECD 1998. évi, az adózási verseny károkozásáról készített jelentésében foglaltakat és az EC 1997. évi, az üzleti tevékenység adózásáról készített irányelveit.

"Nem vezetünk be offshore jogrendszert, de harcolunk az olyan szankciók ellen, amelyek veszélyeztetik az üzleti tevékenységet a Krím-félszigeten” mondta Alexei Chepa és hozzátette: a tervezetet korábban megküldték az elnöki hivatal jogi főosztályának. Vannak is észrevételek, amelyek szerint a jogszabály-módosítás ellentétes Oroszország nemzetközi megállapodásaival, például a végső kedvezményezettek megnevezésének kötelezettségével. Az anyagot még nem nyújtottuk be a Duma részére mondta a képviselő: az lenne a helyes, ha először az összes frakciónak módja lenne tanulmányozni a javaslatokat. „Szeretném felkérni a többi frakció tagjait, hogy a májusi szünidő után csatlakozzanak a kezdeményezéshez.”

Az eredeti cikket itt találja!

Szerző

Brexit - Meg kell fizetni a kilépés árát

Elkerülhetetlen, hogy Nagy-Britannia megfizesse az unióból való kilépés árát - jelentette ki Francois Hollande francia elnök szombaton, az unióban maradó tagállamok brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően. Hollande aláhúzta: nem szabad büntetni, de annak egyértelműnek kell lennie, hogy Nagy-Britanniának gyengébb pozíciója lesz a kilépést követően, mint az unió tagjaként.

A francia elnök elutasította azokat a vélekedéseket, hogy Theresa May brit kormányfő tárgyalási pozícióit erősíthetné a június 8-ra kitűzött brit parlamenti választásokon várható nagy arányú győzelme. Véleménye szerint a brit szavazás kimenetele nem fogja befolyásolni az uniót. Az EU elveit és céljait már kialakították, és a tárgyalók ezt az irányvonalat fogják követni - mondta Hollande.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a tervezett brit választásokról úgy vélekedett, hogy azokkal Theresa May a konzervatív párton belüli problémákat kívánja megoldani, nem csak azt akarja elérni, hogy az úgynevezett "kemény" vagy "puha" Brexit közül lehessen választani. A brit miniszterelnök "meglepettnek tűnik, hogy az EU-huszonhetek egységesek, de ez a helyzet" - tette hozzá.

Michel Barnier, a kilépési feltételekről Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának az uniós bizottság által delegált vezetője szerint Nagy-Britannia érdeke is az EU egysége, amely növelné a Brexit-megállapodás esélyeit. Úgy vélekedett, a szombati rendkívüli uniós csúcstalálkozó az unióban maradó tagállamok egységét mutatja, de ez nem Nagy-Britannia ellen irányul - húzta alá.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy a Brexit nem fogja befolyásolni az unió globális tevékenységét. Elmondta, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó határozott üzenetet kíván küldeni Londonnak az unió 27 tagállamának egységéről. A tárgyalások második szakaszában kerül majd elő az Egyesült Királysággal kialakítani kívánt kapcsolatok, a külkapcsolatok és a biztonságpolitika témája - tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy az unió jó kapcsolatokat akar az Egyesült Királysággal a kilépést követően is, ugyanakkor közösen és határozottan kell képviselni a "huszonhetek" érdekeit. "Eddig ez sikerült, ami jó alapot ad a tárgyalásokhoz" - fogalmazott.

Szerző
Témák
EU kilépés Brexit