Titkosszolgálatok játéktere a Balkán

Publikálás dátuma
2017.05.02. 07:31
Szkopjéban a baloldal Soros „ügynöke”, a jobboldal „Moszkva kottájából játszik” FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Forrong a Balkán. Szerbiában a nagyalbán eszmék, Montenegróban a NATO-csatlakozás okozott vihart, Macedóniában polgárháborús a helyzet. A háttérben török és orosz titkosszolgálati koreográfia sejlik fel.

A balkáni puskaporos hordó újra robbanásveszély közelébe került, miután az elmúlt napokban igencsak elszabadultak az indulatok a volt jugoszláv utódállamokban. Macedóniában ugyan nem újdonság a heves demonstráció, a politikai pártok híveinek egymásnak feszülése, hiszen a balkáni államot tíz éve vezető Nikola Gruevszki féldiktatúrája ellen nem először vonultak utcára tiltakozó tömegek. Ám a múlt hét csütörtöki parlament elleni támadás már a fegyveres konfliktus irányába mutat.

„Ami ma Macedóniában történik, az nem csupán a helyiek gondja, hanem az egész térség problémája" - jelentette ki a szerb külügyminiszter, Ivica Dacic. És ebben minden bizonnyal igaza is van. Többek között azért, mert nem pusztán ideológiai szembenállásról van szó, hanem etnikai kérdésről is, ami a térség egyik leggyúlékonyabb problémája.

Csütörtökön éjszaka álarcos tüntetők, Gruevszki híveinek egy csoportja hatolt be a szkopjei törvényhozás épületébe, ahol több ellenzéki képviselőt támadtak meg köztük a szociáldemokrata SDSM vezetőjét Zoran Zaevet. Eközben a parlament épülete előtt mintegy 50 ezren tüntettek. Az indulatokat az kavarta fel, hogy a törvényhozás elnökének az albán Talat Xhaferit választották meg. Noha az albán pártok évek óta a mérleg nyelvét képezik Macedóniában, hiszen a lakosság egynegyede albán nemzetiségű, Xhaferit megválasztása elég ok és ürügy volt arra, hogy véressé váljon a parlament elleni támadás.

Az összeesküvés elméletek itt is hódítanak, bár nem szokványos felállásban. A jobboldali Gruevszki tábora a tavalyi tüntetések során az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy meg akarja buktatni a kormányfőt, aki idén januárban már Soros Györgyben találta meg a háttérben álló külső befolyásolással próbálkozó háttérhatalmat. Érdekes módon Macedóniában a szociáldemokrata, ezúttal az albán népességgel „lepaktáló” ellenzék a Soros-ügynök, és Gruevszki illetve az ő bábjának számító Gjorge Ivanov államfő az „orosz ügynök”. Az ellenzék nyíltan azzal vádolja a jobboldali kormányt, hogy Moszkva érdekeit szolgálja, mivel Oroszország a 2015-ös válság során Gruevszkit támogatta.

Macedóniában egyelőre úgy tűnik, hogy Gruevszkiék nem hajlandóak vérontás nélkül lemondani a hatalomról. Moszkva viszont egyértelműen nem szeretné engedni balkáni befolyása további csökkenését.

Márpedig az események ez irányba mutatnak. Montenegróban pénteken az oroszpárti ellenzék bojkottja ellenére a parlament elfogadta a 650 ezres kisország NATO-csatlakozását, így a májusi brüsszeli NATO csúcson akár a szövetség 29. állama lehet a balkáni ország. Oroszország máris lépett, egyelőre csak a borimportot állította le, de valószínűsíthetők további lépések. Főképp a tavaly parlamenti választásokat megelőző történések fényében. 2016. október 16-án a podgoricai hatóságok húsz szerb férfit tartóztattak le, akiket puccskísérlettel vádoltak meg. Azzal gyanúsították őket, hogy bűnszervezetet hoztak létre, azzal a céllal, hogy fegyveres támadást intézzenek a montenegrói intézmények ellen és az oroszbarát ellenzéket juttassák hatalomra. A montenegrói ügyészség szerint azt tervezték, hogy a választás napján betörnek a parlamentbe, meggyilkolják Milo Djukanovic akkori miniszterelnököt.

A kivizsgálás után Milivoje Katnic különleges ügyész bejelentette, bizonyítékuk van arra, hogy az orosz állami intézményeknek közük volt a tervezett montenegrói puccshoz, a bűnszervezetet két orosz állampolgár, köztük egy katonai kém, hozta létre és Szerbiából irányította. A különleges ügyész Belgrádot is megvádolta, amiért a két orosz állampolgárt engedte visszatérni Oroszországba.

Szerbiában az ország vezetése nem az orosz titkosszolgálat háttérmunkájától, hanem a töröktől retteg. Aleksandar Vucic, hivatalban lévő miniszterelnök, megválasztott államfő ugyan nem nevezte meg Törökországot, mint olyan külső hatalmat, amely megpróbál beavatkozni Szerbia és a balkáni országok belügyeibe, de sejtette azt. Vucic arról beszélt múlt héten, hogy a Nagy-Albániáról szóló nyilatkozatok újramegjelenése egy szervezett akció részei. Úgy fogalmazott, hogy szemmel láthatóan egy jól szervezett akcióról van szó, amelyben az albániai és koszovói albán politikusok mellett részt vesznek a szerbiai Presevo-völgyi albánok is, és ahhoz sem fér semmi kétség, hogy egy külföldi szolgálat is benne van az egészben.

A Vecernje novosti belgrádi lap viszont már nevén nevezte a kormányfő által csak sejtetett szolgálatot. Szerb titkosszolgálati forrásokra hivatkozva állította, hogy a nagyalbán eszmék, a Balkánon lévő határok átrendezéséről szóló kijelentések mögött a török titkosszolgálat áll, a Szerbiát érintő, Tiranából, Pristinából és Presevóból érintő összehangolt fenyegetések mögött Ankara áll.

A szerb lap tudni véli, hogy a török titkosszolgálat a Szerbiában is jelen lévő Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) révén illetve a

Pristinában található török tájékoztatási ponton keresztül fejti ki tevékenységét. A cikk szerint Törökország így próbálja megvetni a lábát a Balkánon.

Ha hitelesnek bizonyulnak a szerb titkosszolgálati jelentések, akkor az azt jelenti, hogy újabb háttérfront nyílhat a térségben, s az eddig is kétségtelenül zajló Nyugat/NATO- Oroszország egymásnak feszülés mellett egy orosz-török, Nyugat-török játszma is elindul Európa puskaporos hordójának gyújtózsinórja mellett.

Belgrád "hadat üzent" Párizsnak
Nem tervezi Szerbia a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Franciaországgal, de tiltakozó jegyzéket juttatott el Párizsba és kiutasíthatja a francia nagykövetet. Három hónapra minimálisra csökkentik a kétoldalú kapcsolatokat, nem fogadnak el francia meghívást Belgrádban.
A viszály azért tört ki, mert a franciaországi colmari fellebbviteli bíróság április 27-én elutasította Ramush Haradinaj kiadatását Szerbiának. A koszovói politikust Belgrád háborús bűnökkel vádolja. Vucic szerint szégyenletes, botrányos, jogellenes és teljességgel igazságtalan, de mindenekelőtt politikai a francia döntés. Haradinaj viszont az „albánok győzelmének” nevezte az ítéletet, Edi Rama albán kormányfő pedig úgy fogalmazott, Haradinaj „ismét győztesként jelenik meg Pristinában”.



Szerző

Milliárdos veszteség a civil szervezeteknek?

Az automatikus adóbevallás több milliárd forintos kiesést is okozhat a civil szervezeteknek, ha az adózók elmulasztják külön leadni 1 százalékos rendelkező nyilatkozatukat.

Akik helyett idén már a NAV készíti el az adóbevallást, azoknak külön kell leadni az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatukat. Ha nem teszik, több milliárd forintos kiesést is okozhatnak a civil szervezeteknek. Ugyan van rá lehetőség, hogy az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatot külön is benyújtsák az adózók, és ehhez a NAV egy külön felületet is biztosít, de nagy kérdés, hogy hányan fogják venni a fáradságot, hogy ezt megtegyék, ha amúgy a bevallás egyéb részeihez nem nyúlnak.

A tavalyi évben azok közül, akik maguk készítették az adóbevallásukat, 78 százalékuk ajánlotta fel az 1 százalékot, akik viszont nem maguk készítették el saját bevallásukat, mindössze 23 százalék rendelkezett erről. Ha ezt az arány kivetítjük a mostani helyzetre, akkor a civil szervezetek teljes anyagi vesztesége akár több milliárd forint is lehet.

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete az „1% barát munkahely” akcióval igyekszik javítani a helyzeten, az akcióban vállalatok segítségét kérik a rendelkező nyilatkozatok gyűjtésében. „Mi minden háttéranyagot biztosítunk, a cégeknek csak annyi lesz a dolga, hogy ezeket eljuttassák dolgozóikhoz, és egy gyűjtőpontot üzemeltessenek, ahol az aláírt nyilatkozatokat egy lezárt borítékba téve a munkatársak leadhatják, amiket a cégnek egy csomagban kell postáznia május 22. előtt a NAV részére" - nyilatkozta Cseh Balázs, a testület szóvivője.

Szerző

Milliárdos veszteség a civil szervezeteknek?

Az automatikus adóbevallás több milliárd forintos kiesést is okozhat a civil szervezeteknek, ha az adózók elmulasztják külön leadni 1 százalékos rendelkező nyilatkozatukat.

Akik helyett idén már a NAV készíti el az adóbevallást, azoknak külön kell leadni az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatukat. Ha nem teszik, több milliárd forintos kiesést is okozhatnak a civil szervezeteknek. Ugyan van rá lehetőség, hogy az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatot külön is benyújtsák az adózók, és ehhez a NAV egy külön felületet is biztosít, de nagy kérdés, hogy hányan fogják venni a fáradságot, hogy ezt megtegyék, ha amúgy a bevallás egyéb részeihez nem nyúlnak.

A tavalyi évben azok közül, akik maguk készítették az adóbevallásukat, 78 százalékuk ajánlotta fel az 1 százalékot, akik viszont nem maguk készítették el saját bevallásukat, mindössze 23 százalék rendelkezett erről. Ha ezt az arány kivetítjük a mostani helyzetre, akkor a civil szervezetek teljes anyagi vesztesége akár több milliárd forint is lehet.

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete az „1% barát munkahely” akcióval igyekszik javítani a helyzeten, az akcióban vállalatok segítségét kérik a rendelkező nyilatkozatok gyűjtésében. „Mi minden háttéranyagot biztosítunk, a cégeknek csak annyi lesz a dolga, hogy ezeket eljuttassák dolgozóikhoz, és egy gyűjtőpontot üzemeltessenek, ahol az aláírt nyilatkozatokat egy lezárt borítékba téve a munkatársak leadhatják, amiket a cégnek egy csomagban kell postáznia május 22. előtt a NAV részére" - nyilatkozta Cseh Balázs, a testület szóvivője.

Szerző