EU;Oroszország;LMP;Szijjártó Péter;lex CEU;

2017-05-05 07:03:00

„Szégyen gyalázat" - Putyin útján jár a kormány CEU-ügyben

Őszig kell megállapodni a Közép-európai Egyetem sorsáról, különben a budapesti intézmény akár költözhet is a rektor szerint. A magyar külügyminiszter derűlátó.

„A kormány nagy léptekkel halad afelé, hogy Oroszországot csináljon Magyarországból” – közölte Szél Bernadett az LMP társelnöke, miután lapunk megírta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által létrehozott munkacsoport a CEU dolgozóit vegzálná megegyezés helyett. „Szégyen gyalázat, amit ez a kormány művel nap mint nap. Szerdán az oktatási államtitkár hazudozik a külföldi sajtóban arról, hogy a kormány kész tárgyalni a CEU-val, csak a CEU nem akar, most meg a megegyezés és a tárgyalás jegyében elkezdik vegzálni az oktatókat - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Az egyetemről egyébként őszig kell, hogy megállapodás szülessen, különben a CEU akár költözhet is az országból a Michael Ignatieff rektor szerint. A magyar külügyminiszter derűlátó. Szijjártó Péter azt mondta, a külügyi kabinet miniszterelnöki megbízottja az amerikaiakra vár. "Világos, hogy államközi, kormányközi megállapodásra van szükség, ahhoz pedig olyan tárgyalófélnek a kinevezésére, aki a megfelelő mandátummal rendelkezik az adott ország kormánya részéről ahhoz, hogy a megfelelő megállapodásokat meg tudjuk kötni, de én továbbra is azt mondom: nem lehet gond” – fejtegette Szijjártó.

A budapesti amerikai nagykövetségnek valóban nincsenek jogosítványai a tárgyalásra, de David Kostelancik, ideiglenes ügyvivő InfoRádiónak adott nyilatkozatában elmondta: Washingtonnak különösen fontos az egyetem jövője. (Nem mellékesen az ügyvivő hozzátette: kormánya sosem kritizálta a budapesti kabinetet azért, mert a határon kerítést emelt, viszont azt igénylik, hogy a határra érkezők emberi jogait tartsák tiszteletben.)

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke közben úgy fogalmazott: nyugtalanító folyamatok zajlanak Magyarországon és Lengyelországban. A Die Zeitnek adott interjúban arra a felvetésre, hogy Orbán egyértelműen antiszemita hangot ütött meg a napokban az Európai Parlamentben, amikor amerikai pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt, azt mondta, hogy pontosan így értette a miniszterelnök szavait, és felháborodott, de nem reagált erre a megjegyzésre a vitában. Ugyanis, ha engedte volna, hogy Orbán provokálja, a vitáról szóló sajtóbeszámolókat ez a téma dominálta volna, amit el akart kerülni. A Közép-európai Egyetem körüli fejleményekkel kapcsolatban hozzátette, hogy Orbán Viktor "mindig kipuhatolja, hogy meddig mehet el", és felhagy törekvésével, amikor "látja, hogy nem mehet tovább".

Reagált a külügy
A The Washington Post internetes véleményrovatában egy cseh-magyar elemzőpáros azt taglalta, hogyan vethetne gátat az Egyesült Államok Magyarország tekintélyuralmi rendszerbe süllyedésének. Dalibor Rohac és Hajba Máté öt lépést javasolt megfontolásra Donald Trump kormányának. 1. Tapasztalt diplomatát kell kinevezni magyarországi amerikai nagykövetnek, aki képes kezelni az orosz befolyás hazai megerősödését, és érdemben reagálni az olyan ügyekre, mint például Pharaon magyarországi aktivitása. 2. Trumpnak egyértelművé kell tennie, hogy nem látja szívesen Orbánt a Fehér Ház falai között. 3. Átmenetileg vissza kell fogni a kétoldali katonai együttműködést. 4. Ha marad a lex CEU, és a civil-törvény, akkor Washingtonnak meg kell vonnia a vízumot a törvényben közreműködő kormánytagoktól és tisztviselőktől. 5. Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel és Berlin csöndben nézi, amit Orbán tesz: az Egyesült Államokat nem érdekelheti jobban Orbán, mint az Európai Uniót, de sürgetheti, hogy kezdjenek valamit a helyzettel. Reagálva a The Washington Post cikkére a Külügyminisztérium elküldte lapunknak a Szijjártó Péter és Tom Shannon amerikai külügyminiszter-helyettes tárgyalásán készült képet, amelyre március 22-én az amerikai külügyminisztérium épületében került sor, miután a külügyminiszter részt vett a Washingtonban rendezett Iszlám Állam Elleni Konferencián.

 "Közéleti vita" a Terror Háza Múzeumban

Akik eljöttek, azok kíváncsiak a valódi közéleti vitára - vezette fel Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója a tegnapi "A CEU-vita, a baloldal sírásója, összefüggések és értelmezések" című rendezvényt. A valódi közéleti vitára" csak kivételezett újságírók, személyre szóló meghívóval mehettek be a múzeumba. Ezen a CEU rektorhelyettesei, Fodor Éva és Enyedi Zsolt ütköztette érveit Kovács Zoltán kormányszóvivővel, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral, és Schmidt Máriával, az intézmény főigazgatójával. A Népszava munkatársa is szeretett volna elmenni az eseményre, de ilyen meghívót szerkesztőségünk nem kapott. Enyedi örült, hogy szemközt találhatták magukat a kormány képviselőivel, ugyanis eddig egyáltalán nem volt párbeszéd. Szerinte a CEU ügye közvetve sújtja a szólás- és tanszabadságot, politikai okokból lehetetlenítenek el egy intézményt. A CEU-t kipécézték, nem teljesíthető feltételeket támasztanak. "Járhatsz, jogodat nem vesszük el, csak a két lábad" - érzékeltette a helyzetet a rektorhelyettes. Kovács Zoltán szerint az elmúlt 6-7 évben nem először, egyetlen szereplőnek csorbult a meghallgatáshoz való joga, az pedig a kormány, főleg külföldön. A CEU-n végzett kormányszóvivő szerint az Európai Bizottságban a politikai vita és a kötelezettségszegési eljárás rávilágított, hogy technikai kifogásai vannak az EU-nak, jogilag a tanszabadság nem került szóba. Fodor Éva pontosította Kovácsot: amit az EU vezetői mondanak, messze van egy technikai problémától, itt arról van szó, hogy bezárnak egy világszínvonalon működő egyetemet.