Amikor az autósok kárára téved a szakértő...

Publikálás dátuma
2017.05.15 07:22
A kárszakértők túlnyomó többsége a biztosítótól kapja a megbízást, és ezek érdekeit képviseli. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Sérül a kárt szenvedett vétlen autós érdeke a vitatható kárrendezési eljárás miatt. A folyamat ellentmondásos szereplője a gépjármű-kárszakértő. A terület újraszabályozásra szorul, hiányzik a szakértői kamara.

Ha a töréskárt szenvedett vétlen autósok évente csak tíz-húsz százalékkal kevesebb kártérítést kapnak a biztosítótól, az legalább 4-7 milliárd forint veszteséget jelent számukra. Az autós ágazat működési zavarait a közelmúltban feltáró tanulmányból az is kiderül, hogy a javítóipar a jövőben nem képes közvetlen felelősséget vállalni a gépkocsik helyreállításáért, amennyiben nem a tényleges kártérítést kapják meg a bajba jutottak. Egy pápai pedagógus ezt a saját kárán tapasztalta meg.

A hétéves kocsimat totálkárosra törték – panaszkodott B. László, pápai pedagógus, aki az eset után a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) jelentette be a kárát, mert nem bírta kivárni, amíg a rendőrségen kiderítik a károkozót. Így decemberben a MABISZ, januárban a vétkes biztosítója által kirendelt gépjármű-kárszakértő nézte meg az autóját. Szerencsém volt, mert ketten látták, különben nem derült volna ki a szakvélemények közti jelentős eltérés – tette hozzá. Borzasztóan dühítette, hogy az egyáltalán nem ritka autóban az első kárfelmérő majdnem huszonöt sérült alkatrésszel kevesebbet talált, és több mint kétszázezer forinttal elszámolta magát, ami egy drága kocsinál akár több millió is lehet. Sőt mi több, törést és festést is észlelt korábbról, tévesen. Hála istennek a biztosító az utóbb készült jegyzőkönyvet vette figyelembe, bár a rosszért is fizettem – mondta. Jól így sem járt, mert hiába fellebbezett, a kártérítés összegén a biztosító nem változtatott, ezért nem vehet magának olyan kocsit, mint amilyen volt neki.

Bárki lehet gépjármű-kárszakértő – jegyezte meg egy szakember -, aki úgy látja, hogy néhány éve több olyan iroda is alakult, ahol a munkatársak alkalmassága kétségbe vonható. A közlekedés biztonságát is veszélyeztető folyamatnak véget lehetne vetni, ha nem adnának megbízást ilyen cégeknek. A biztosítók maguk dönthetik el, hogy milyen kárszakértőkkel dolgoznak – jelentette ki Mikulás Róbert, a közlekedési hatóság főosztályvezetője arra a kérdésre, van-e beleszólásuk a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai kritériumokba. Kiderült: erre nem terjed ki a hatáskörük, ám egyetért azzal, hogy egy online regiszter előrelépést hozhatna, ahol csak azokat a gépjármű-kárszakértőket lehetne nyilvántartásba venni, akik szakemberek előtt bizonyítják, hogy értenek ahhoz, amit csinálnak. Lennének alkalmas emberek a feladatra, hiszen a Szent István Egyetemen tizenhat esztendeje évente 30 -35 hallgató szerez felsőfokú gépjármű-kárszakértői képesítést. Érdekes, a tevékenység jelenlegi színvonala ezt nem tükrözi, aminek bizonyára oka van, miként a meglévő nagy fluktuációnak is.

A biztosítókkal szerződésben álló kárszakértők vállalkozóként a biztosítók igényeinek megfelelően végzik a kárfelmérést – mondta Vinkelman István közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki kárszakértő, akinél jobban aligha ismeri bárki is ezt a szakmát. Szerinte a kötelező gépjármű-felelősségi törvény (kgfb) nem elég, a kárrendezés megérdemelne egy külön jogszabályt, hiszen amíg alapvető jogi kérdések nincsenek tisztázva, addig a biztosítók számos esetben törvénytelenül járnak el a kárrendezés során. Erre példa a külföldön történt, de belföldi biztosítónál bejelentett káresetek. A külföldi biztosító magyar partnere megbízási díj fejében a külföldi károkozó biztosítójának érdekeit nézi, nem pedig a magyar ügyfélét. Hiszen ugyanannyi kártérítés illeti meg a magyar károsultat is, mint hasonló esetben bárkit abban az országban, ahol a káresemény történt, mégis a negyedét kapja meg, vagy még ennél is kevesebbet a neki járó összegből. A magyar biztosítók nemzetközi egyezményeken, uniós és hazai jogszabályokon átlépve önkényesen átveszik a teljes ügyintézést, holott nem kellene. Csak a dokumentumok begyűjtése, a műszaki felmérés és a postázás a feladatuk. Ám ilyenkor is a magyar gyakorlatot alkalmazzák és ezzel jelentős veszteséget okoznak a kárt szenvedett magyar autósoknak. Különösen a fuvarozóknak, akik a gyors pénzhez jutásért gyakran a későbbi kárigényükről is lemondanak, aztán bosszankodnak, amikor kiderül, hogy mennyire ráfizettek. Merthogy Magyarországon 270, Ausztriában 630 ezer, Németországban 1, Olaszországban és Svájcban pedig 1,2 millió forint az egy gépjárműre kifizetett átlagos kártérítés.

Hámori László, a Gépjármű Károsultak Országos Szövetsége elnöke is azon a véleményen van, hogy nőtt azoknak a szakértőknek a száma, akiknél a megfelelő tudás és a szakmai tapasztalat hiányzik. Nem ismertek a foglalkoztatás feltételei, a kárfelmérés a biztosítók titkos, belső utasításai alapján történik, és nem veszik alapul a gyártói javítási technológiát. Ezért lehet a cseréből javítás a gyárinál rövidebb helyreállítási idő alatt, és olcsóbb alkatrészekből. Erre a magyarázat az, hogy a javítás bontott és utángyártott alkatrészből is megoldható, holott ez az érvelés jogilag teljesen alaptalan – reagált Hámori László. Olykor tapasztalt szakértők is kikelnek magukból és elárulják, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyv nem a saját véleményüket tükrözi, de nem ellenkezhetnek, mert elveszíthetik a munkájukat. Arra is kitért, hogy aki elfogadja a biztosítók egyezségre tett kártérítési ajánlatát, az a tényleges kártérítési összegnek körülbelül a felére számíthat, ami nem elég a kocsi javítására, Aki így jár, hiába próbál visszatáncolni, mert az egyezség aláírásával és a pénz átvételével az eljárás lezárul.

Cserkuti Nándor, az Aegon Biztosító kárrendezési és szolgáltatási igazgatója állítja, hogy az egyezségi kárrendezésnél is reális összeget kap a károsult, másképpen nem jönne létre megállapodás. Ha rögtön nem is derül ki egy sérülés, azt később egy szemle még bizonyíthatja, és akkor fizetnek. Nincs erre pontos adat, de 30-40 százalékra becsüli az egyezségek arányát a piacon. A kárszakértők szakmai tudásával pedig elégedett, az általuk felkért valamennyi régi és új céggel sikeres az együttműködésük.

Nem meglepő az összhang a biztosítók és a kárszakértők között – véli Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke, mivel a hazai piac háromnegyedén domináns, két nagy kárfelmérő cég közül az egyik kis híján, a másik teljesen biztosító társaság tulajdonában van. A kicsik pedig a biztosítóktól kapott megbízásokból élnek. Felesleges a kárszakértők függetlenségének látszatát kelteni. Tegyük világossá – hangsúlyozta -, hogy a minél alacsonyabb kártérítési összeg kifizetésében érdekelt biztosítók a kárfelmérést is dirigálják, és úgy, hogy a kártérítés nem fedezi az autók szakszerű javításának költségeit. A jelenlegi helyzet csak a biztosítóknak és az árnyékgazdaságnak jó, amin változtatni kellene. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a biztosító miért sorolja a „gazdaságosan nem javítható” kategóriába azt a sérült járművet, amely másoknak még nem kevés pénzt hoz azzal, hogy a roncsot megveszik, megjavítják és eladják. Négy éve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetékes hatóságként elindított egy diskurzust az érintettek bevonásával a biztosítóktól független, direkt kárrendezés intézményéről, ez azonban máig ismeretlen okok miatt megszakadt.

Nagyszokolyai Iván, címzetes egyetemi docens, az Autótechnika szakfolyóirat főszerkesztője is emlékszik arra, hogy néhány éve volt törekvés a kárrendezés újraszabályozására, ám egy idő után a próbálkozás kifulladt, mert a biztosítók ellenérvei feltehetően erősebbnek bizonyultak. Azóta nem saját alkalmazottakkal, hanem szakértői irodákkal dolgoznak, így a függetlenség látszata megvan, ám kérdés, hogy mekkora az önállóságuk. Azt nem mindig tartja rossz gyakorlatnak, ha nem a gyári javítási technológia szerint járnak el, mert például az ajtóalkatrészek javítása olcsóbb és kíméletesebb megoldás a cserénél. Meggyőződése, hogy a kárszakértőket a technikai fejlődése sem szorítja ki a kárrendezés folyamatából. Ennek oka a biztosítási csalások növekvő száma és a modern autók műszaki bonyolultsága. A munkakör nem igényel egyetemi végzettséget, mint az igazságügyi műszaki kárszakértőké, alapos tudást viszont annál inkább, amit nem könnyű ellesni.

A hazai biztosítók uniós és magyarországi jogszabályokat betartva kiszervezhetik a kárrendezési tevékenységet – tudtuk meg Binder Istvántól, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjétől, de csak úgy, ha ez nem sérti az ügyfelek érdekeit. Hogyha ez mégis megtörténik, akkor az okozott kárért a biztosító felel, és köteles az esetlegesen felmerülő sérelemdíjat megfizetni. Az MNB a tevékenység jogszerűségét a kiszervező biztosítóknál, nem pedig közvetlenül a kárszakértő társaságoknál ellenőrzi, és amennyiben jogsértést tapasztal, akkor a biztosítóval szemben jár el.

Önálló kamara nélkül, alulfizetve
Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint az igazságügyi szakértők közül sajnos nagyon sokan alacsony színvonalon dolgoznak, és ez alól a gépjármű-szakértők sem kivételek. Ennek csak egyik oka az alulfizetettség. A jelenlegi helyzetből az jelenthetne kiutat, ha az érintettek nemcsak hogy létrehozhatnák független kamarájukat, hanem a szakértőket az ügyfelek választhatnák a kamarai névsorból. Nem szabadna ugyanis megengedni, hogy a szakértők a biztosítók megbízásából járjanak el. Nem lehet ugyanis részrehajlás nélkülinek tekinteni a szakértőt, ha a biztosító társaságtól kapja rendszeresen a munkát. Márpedig a szakértők túlnyomó többségénél fennáll a függőségi viszony. Ez így nem jó, ezen érdemes lenne változtatni. Megoldást jelenthetne tehát, ha nem a biztosító, hanem a károsult lenne a megbízó, aki a kamaránál nyilvántartott kárszakértői listából maga választhatná ki azt, aki neki leginkább megfelel. Időszerű ebben a kérdésben rendet tenni, ami jórészt jogalkotói döntésen múlik. Nehezíti a helyzetet, hogy igen erős a biztosítós lobbi. Erre jó példa, hogy ma már nem január elseje a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás egységes évfordulója, aminek alighanem az volt a célja, hogy a szétszórt időpontok mellett elmarad az egységes őszi kampány, a biztosítók versenye, és ezáltal kevésbé tűnik fel, hogy közben ötven százalékkal emelkedett a kötelező biztosítás díja. Ennek ellenére azt mondom, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni kellene, az ebben érdekelteknek konzekvensen ki kell állni a független szakértői státusz, a változtatás szükségessége mellett - tette hozzá az ügyvéd.



2017.05.15 07:22

322,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült. Az euróa kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le. A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett. 
Szerző
2018.08.15 07:41
Frissítve: 2018.08.15 07:41

Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.15 06:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.
Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország  bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.  
Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.
Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.

Változatlan növekedés az Unióban

Az előző negyedévivel azonos ütemű negyedéves GDP-növekedést ért el az euróövezet, és az Európai Unió a második negyedévben, éves bázison viszont mindkét országcsoport növekedési üteme lassult – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarország Lengyelország után a második legnagyobb éves GDP-növekedést érte el. Az Eurostat első hivatalos becslése szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári hatásokkal kiigazított GDP az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el. A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, méghozzá 5 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedés 4,4 százalékkal Magyarországé az EU-ban. Románia és Lettország 4,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll a rangsorban. 

2018.08.15 06:00
Frissítve: 2018.08.15 06:00