Palesztin helyhatósági választás bojkottal

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:33
FOTÓ: REUTERS/Yuri Kochetkov/Pool
Helyhatósági választásokat rendeztek szombaton Ciszjordániában, amely azonban semmit sem árul el a palesztin belső erőviszonyokról. 

Gyakorlatilag egyetlen jelentős párt, a Fatah képviselői indultak, a Gázát irányító Hamász, valamint az Iszlám Dzsihád, illetve a baloldali Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) csoportok bojkottálták a választást. Így a voksolás nem volt tényleges megmérettetés, Mahmúd Abbász elnök és a Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóság továbbra sem tudta felmérni milyen esélyei lennének egy parlamenti választáson, amelyet több mint egy évtizede törvénytelenül halogat. Utoljára 2006-ban tartottak törvényhozási választásokat a palesztin területeken, akkor a Hamász győzött, s minden felmérés azt mutatja, hogy ezúttal sem lenne másképpen, a Gázét irányító terrorcsoport szabad választás útján átvehetné Ciszjordánia vezetését is.

A Hamász szóvivője útján reagált. Favzi Barum szavai szerint a ciszjordániai választások a biztonsági erők „és ellenségünk, Izrael közreműködésével zajlanak. A választások célja, hogy megerősítsék a Fatah pártot. Az eredmény csak erősíti a megosztottságot Gáza és Ciszjordánia között”.

A belső palesztin megosztottság és rivalizáció, a Hamász népszerűsége nem csak a demokratikus működést lehetetleníti el, hanem az egységes palesztin állam létrehozásának is egyik komoly akadálya, hiszen a nemzetközi közösség nem támogatna egy, a gázai terrorcsoport által irányított államot.

Az Al-Jazeera pánarab televízió honlapja emlékeztet, hogy szerdán diákválaszt rendeztek a ciszjordániai Birzeit Egyetemen. Az itt kialakult erőviszony pedig a teljes Palesztin Autonómiára mérvadó. A diákvoskolást a Hamász szövetségese nyerte meg.

Szerző

Menyasszonyokat rabolnak a Kaukázusban

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:32
A katonaruhába bujtatott lányok sem érezhetik biztonságban magukat FOTÓ: REUTERS/FABRIZIO BENSCH
Oroszországban téma lett: hozzanak-e törvényt a Kaukázusban megtűrt menyasszonyrablás büntetőjogi felelősségre vonásáról, vagy hunyjanak szemet felette.

A vitát tulajdonképpen annak a tizenkilenc éves lánynak az esete élezte ki, akit a Csecsenfölddel szomszédos Ingusföldön áprilisban néhány ember egy rajtaütésszerű támadásban otthonából magával vitt, hogy ezzel boldoggá tegye azt a húszéves fiatalembert, aki másra sem vágyott csak erre a leányra. A családnak sikerült visszaszereznie a lányt, a rendőrségnek meg letartóztatni a fiút.

A „Rosszija 24” tv-csatornában maga Jevkurov, az észak-kaukázusi régióban fekvő Ingus Köztársaság elnöke érvelt a Moszkvában benyújtott és a menyasszonyrablást tiltó törvényjavaslat ellen, mondván lényegtelen, kit rabolnak el, egy üzletembert vagy egy menyasszonyt, az emberrablást amúgy is büntetik. Ha pedig az ember ilyen módon akar nősülni, börtönviseltet csinálni belőle, túl nagy ár lenne… Arról nem beszélt, milyen árat fizet a kiszemelt menyasszony, ha éppen nem akar férjhez menni.

A lányrablásért 3 éves börtönbüntetést javasló képviselő viszont abban reménykedik, hogy az orosz kormány és a Legfelsőbb Bíróság még idén partner lesz a kezdeményezéshez, már csak azért is, mert a nőrablás, ha nősülési szándékkal történik, nem esik az emberrablási törvény hatálya alá.

Azzal Moszkvában is tisztában vannak, hogy egy új törvénycikk nem old meg semmit. Ezért az „Egységes Oroszország” párt frakcióvezetője, aki amúgy támogatja a kezdeményezést, arra hívta fel a figyelmet, hogy felvilágosító munkát kell végezni a kaukázusi ifjúság körében. Sőt a szülők körében is, akik tradícióktól és érdekektől vezérelve gyakran megakadályozzák a szerelmi házasságot.

A menyasszonyrablás bevett szokás volt a Kaukázusban. 2013-ban aztán engedve a modern idők szellemének a régió muzulmán konferenciája felemelte a lányrablásért kiszabható bírságot: 200 ezer rubelt kellett fizetnie az elrablónak, 100 ezret a segítőinek. (Jól járt a helyi mecset imámja, a befolyt bírság összegével ő gazdálkodhatott.) Nos ez hatott. Korábban a házasságok 30-35 százaléka lányrablás útján köttetett meg, ez a szám lecsökkent. Az ifjúság körében azonban a lányrablást sokan továbbra sem tekintik elítélendőnek. Pedig egészen durva esetek is történnek.

Dagesztán fővárosában, Mahacskalában egy 29 éves fiatalember az utcán fegyverrel kényszerített az autójába egy 22 éves lányt, hogy aztán rokonainál elrejtse. A lánynak sikerült értesítenie az apját, aki kiszabadította.

A gyógyfürdőiről híres Pjatyigorszkban egy kiskorút rabolt el akarata ellenére egy 25 éves férfi. A rendőrség sok nappal később Szocsiban akadt a lány nyomára, és juttatta haza. Orvosi vizsgálatnak vetették alá, hogy megállapítsák, fizikailag bántalmazták e.

Mindeközben csendben folyik a vita, mit kezdjenek a XXI. században a kapitalista Oroszországban azokkal a jelenségekkel, amelyekkel szemben a szocialista Szovjetunió is tehetetlen volt.

Szerző

Trump maga alatt vágja a fát

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:31
Trump tegnap az Andrews légibázison szállt le FOTÓ: YURI GRIPAS
Donald Trump azt ígérte, gyorsan megnevezi a leváltott FBI-igazgató, James Comey utódjelöltjét. Az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolhatják.

Az amerikai elnök pénteken indul első külföldi útjára, de még előtte dönt az új FBI-igazgató személyéről. Az igazságügyi miniszter, Jeff Sessions és helyettese, Rod Rosenstein több potenciális jelöltet meghallgatott a hét végén. Az FBI-igazgató megbízatása tíz évre szól, s szenátusi jóváhagyást igényel, ha azonban ügyvezetőt nevez ki Trump, ahhoz nem kell a szenátusi igen.

Comey utódjelöltjei között van az ügyeket jelenleg irányító Andrew McCabe. A helyettes FBI-főnök azonban túl közel áll a demokratákhoz, így nem valószínű, hogy megkapná a szenátusi republikánus többség támogatását. Elképzelhető, hogy egy nő, az igazságügyi tárca büntetőjogi részlegét vezető Alice Fisher ügyvédnő lesz a befutó, de egy New York állambeli fellebbviteli bírót, Michael Garciát, illetve a texasi republikánus szenátort, John Cornynt is behívták. Cornyn irodája utóbb közleményt adott ki, leszögezve, a szenátor a továbbiakban is Texas választópolgárait kívánja szolgálni.

Eredetileg négyen voltak az utódlási listán, de hétvégén további nevek merültek fel. A Politico szerint az FBI egy különleges ügynökét, Adam Lee-t is meghallgatták. Henry E. Hudson virginiai kerületi bírót, s Fran Townsendet, a 43. elnök, George W. Bush belbiztonsági tanácsadóját is behívhatják. Az utolsó pillanatban került az esélyesek közé Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának volt vezetője. A volt képviselőt támogató nyilatkozatot adott ki az FBI-ügynökök szövetsége, amelynek mintegy 13 ezer tagja van a CBS News jelentése szerint.

A Fehér Ház nagy dilemmája, hogy a Comey menesztése körüli hatalmas botrányt követően hiteles személyiséget találjon a Szövetségi Nyomozó Iroda élére, olyan személyt, akit nem vádolhatnak azzal, hogy Trump „bábja” lenne. Donald Trump pénteki Twitter-üzenetével "maga alatt vágta a fát". Az elnök gyakorlatilag megfenyegette James Comeyt, hogy hangfelvétel készülhetett kettejük beszélgetéseiről, s jobb, ha a volt FBI-főnök nem szivárogtat ki információkat. Sean Spicer fehér házi szóvivő nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre, hogy felveszik-e az elnök beszélgetéseit az Ovális Irodában. Trump maga számolt be róla, hogy „lojalitást” kért az FBI-igazgatótól, aki szeretett volna a posztján maradni, s feldühítette, hogy Comey tovább folytatta a vizsgálatot annak kiderítésére, az elnök emberei összejátszottak-e Oroszországgal tavaly az elnökválasztás befolyásolására.

„Donald Trump akadályozza az igazságszolgáltatást?” – tette fel a kérdést a New York Timesban Nicholas Kristof, rámutatva, hogy az FBI vizsgálata messze a legjelentősebb az összes közül. „Trump megkérdőjelezi a fékek és ellensúlyok törvényességét, nekitámad a bírálóinak, s mindent összezavar” – írta a publicista, hozzátéve, ez nem volt amerikai elnökök, hanem ázsiai, afrikai „erős emberek” viselkedésére emlékezteti. A Washington Postban Laurence H. Tribe harvardi alkotmányjogász egyenesen azt írja, az igazságszolgáltatás akadályozása miatt indokolt elindítani az alkotmányos vádemelési (impeachment) eljárást Trump ellen. „Ha a folyamatban lévő vizsgálatok eredményeire várunk, kiszolgáltatjuk országunk sorsát egy autoriter vezető szeszélyeinek” – írta a professzor.

Szerző