Gorbacsov is kedvelte a Twin Peakset

Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:46
A Twin Peaks mindent elkövetett az addigi sorozatírási kódex ellen, ez hozta meg a sikerét
Laura Palmer megígérte, hogy 25 év múlva ismét találkozik Dale Cooperrel és a nézőkkel. Egy kis csúszással betartotta a szavát, így talán a kultsorozat harmadik évadából az is kiderül, mi történt a gonosz szellem által megszállt ügynökkel. Vagy nem.

A Twin Peaks-ig a tévésorozatok arról szóltak, hogy lehet a legtöbb embert egyszerre szórakoztatni. A korai sorozatkultúrát – pl. Dallas vagy a Columbo - áthatotta egyfajta jámbor hangulat, amely a lehető legkevesebb embert akarta elriasztani – nyilatkozta lapunknak Hammer Ferenc, az ELTE média tanszékének vezetője. – A Twin Peaks olyan volt, mint egy mozgóképes orosz rulett. Minden alkotórésze ellentmondott a korábbi sorozatkultúrának. De ez az elborult világ megtalálta közönségét, és a siker új nézőkkel is megkedveltette az abszurd tévésorozat műfaját. Ez elmondható a magyar közönségről is - mondta.

A Twin Peaks az USA-ban 1990 áprilisában került adásba. Mark Frost és David Lynch sorozata olyan népszerű volt, hogy több mint 30 millió nézőt ültetett le, akik végignézték, ahogy a Twin Peaks hétköznapiságába betör a kísérteties. Hatása a tévésorozatokra és a popkultúrára azóta tart. Az Angelo Badalamenti zenéjével készült, összesen 30 részes tévédráma egy anekdota szerint Mihail Gorbacsovot is a rajongói között tudhatta, aki idősebb George Bush elnökön keresztül próbálta kideríteni, ki ölte meg Laura Palmert.

A krimi, a szappanopera és a horror elemeit felhasználó és kifordító, szürreális, misztikus világot megjelenítő sorozat a nézőket is nyomozóvá tette. Viszont kézzelfogható bizonyítékok helyett természetfeletti létezőket léptetett be és az álomlogikát helyezte előtérbe. A kisváros a tudatalatti működésének helye is, a Gonosz és Jó küzdőtere. Itt mindenkinek van egy titkos másik élete, a legtöbb szereplőnek alakmása is, ami sokszor az ember gonosz énjét jelenti. A kisváros terei mellett ott van a fehér és a fekete barlang, illetve az ezeket összekötő, emlékezetes vörös szoba vagy várószoba, amelyek akár a mennyország-purgatórium-pokol hármasnak is megfeleltethetők.

Ha Lynch-éken múlik, sosem derül ki, ki ölte meg az iskoláslányt. Az ABC tévécsatorna nyomására azonban fel kellett fedni a titkot, ekkor a nézettség drasztikusan esett. Lynch ki is szállt egy időre, és csak a sorozattörténet legnagyobb cliffhangerével véget érő záró epizódnál tért vissza. Cooper ügynök tükörképe ugyanis az utolsó pillanatokban a gonoszt megtestesítő Bobbá változik. Ugyan Frost megjelentetett egy könyvet tavaly a Twin Peaks titkos története címmel, a régi és új szereplőket felvonultató új évadról szinte semmit sem tudni, szinte csak azt, hogy olyan lesz, mint egy darabokban adagolt 18 órás film. Az viszont kétséges, hogy a Twin Peaks 2017-ben is meghökkentő lesz. Épp a későbbi sorozatokra tett hatása miatt már megszoktuk a lynch-i furcsaságokat, a sorozatok mennyisége és a fogyasztása is megváltozott. A nosztalgia biztosan viszi majd a sorozatot, mivel az évek során gyarapodott a rajongók tábora. Ők most végre úgy érezhetik nem kell tovább a vörös drapériás várószobában ülniük a táncoló törpével.

Infó:

május 22-étől az HBO és az HBO Go

Mernek nagyot mondani

Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:22
Orbán Viktor most nagy növekedést vizionál, tíz éve még nagyobbat látott. FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A miniszterelnök szerint egy nagyívű, tíz éves gazdasági programot indítottak 2010-ben, amely révén mára külső segítség nélkül, önmagunkban is erőssé váltunk. A gondolat szép, a képet csak az csúfítja el, hogy még ma is szükségünk van lélegeztető gépre, amit uniós forrásnak hívnak.

Orbán Viktor kormányfő sajátosan értelmezi a magyar gazdaságtörténetet, s benne a 2010 óta eltelt hét esztendő céljait és eredményeit. Emlékezetes ez év elejei országgyűlési felszólalása, ahol kifejtette, hogy Magyarországon az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást. 1900 és 2010 között évente csak 1,5 százalékkal tudott nőni az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak. Bár ennek a 110 esztendőnek ilyetén egybegyúrása haszontalannak tetszik, viszont az már nyilvánvaló csúsztatás, amit ehhez hozzátett: 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az uniós átlagnál. A fogyasztás - egyébként erősen hullámzó - növekedése csak az utóbbi éveket jellemzi, viszont a foglalkoztatási rátánkkal, még akkor sem büszkélkedhetünk, ha a külföldön foglalkoztatottakat, és a fokozatosan csökkenő létszámú közfoglalkoztatottakat is beszámítjuk. Aligha vonható kétségbe, hogy a miniszterelnöknek a jövő évi országgyűlési választások előtt a sikerpropagandára szüksége van, ezért számos alkalommal sajátos gazdaságpolitikai távlatba helyezi a statisztikai adatokat.

Szokásos pénteki, Kossuth rádióban tett - legutóbbi - interjújából mégis az szűrhető le, hogy védekezésre kényszerül. Szerinte ugyanis a jövő évi választásokon a kormánypárt gazdaságpolitikáját "meg kell védeni". Úgy vélte ennek sikerével 2020-ra összejöhet az 5 százalék körüli, vagy e fölötti gazdasági növekedés. Ahogy fogalmazott most a 2010-ben elfogadott, tíz éves gazdaság terv utolsó szakasza jön, a pénzügyi stabilizálás, azaz az 1-3 százalékos majd a 3-5 százalékos fejlődés után.

Alighanem emlékezete megcsalhatta, hiszen nagy erőket nem kell fektetni a keresésbe, s az ember máris beleütközik Matolcsy György akkori gazdasági miniszter nyilatkozataiba, amelyekben még 7 százalékos növekedést vizionált, sőt a költségvetési hiány elengedésében gondolkodott a kormánypárt. Ebből nem sok vált valóra - utóbbi esetben szerencsére. Abban viszont az elemzők azért egyetértenek, köztük a Pioneer Alapkezelő is, hogy ha az említett nem is, ám idén és jövőre „simán összejöhet a 3-4 százalék közötti” gazdasági növekedés. A kiskereskedelem igen szépen beindult, amely komoly támaszt nyújthat. Ugyancsak érdemi lendületet adhatnak az uniós források, amelyekből bizonyosan jelentős tételt használunk fel. Az alacsony tavalyi bázis után ezek markánsan jelenhetnek meg az idén, s jövőre a gazdaságban, s ez különösen az építőipart húzhatja meg. Ezen felül a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris kondíciókkal segíti majd a növekedést – mondta Kocsi János, a Pioneer Alapkezelő elemzője egy sajtóbeszélgetésen, aki úgy véli, hogy az alapkamat akár 2020-ig a jelenlegi szint környékén, s az infláció is alacsony szinten maradhat. (Ezzel kapcsolatban több más elemző megjegyezte, hogy 2020-ig még csak-csak ellátni, ám ha az uniós források netán elapadnak akkor, akár recesszió közeli állapot is kialakulhat itthon. A magyar gazdaság potenciális növekedési lehetősége ugyanis nem mutatkozik túl erősnek.) A mostani növekedési pálya azonban egy „kegyelmi állapot” is lehet, amely lehetőséget adna arra, hogy az intézményrendszert átalakítsuk és hatékonyabbá tegyük. Amennyiben ez elmarad, akkor viszont alighanem kevés esély lesz arra, hogy felzárkózzunk.

Az uniós forrásoktól való szoros függésünket azonban mereven tagadja Orbán Viktor. A magyar kisebbrendűségi érzés egyik állandó megnyilvánulásának nevezte, amikor azt lehet hallani, hogy európai uniós támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon. A zalaegerszegi hagyományos és önvezető járművek tesztelésére és fejlesztésére is alkalmas tesztpálya napokban tartott alapkőletételén a miniszterelnök kifejtette: a tesztpálya a bizonyíték, hogy "mi nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk", vannak saját erőforrásaink, saját képességeink, és kizárólag saját erőből is képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre.

Katona Tamás egyetemi tanár a Népszava érdeklődésére ugyanakkor kifejtette: idén az uniós támogatás, vagyis a brüsszeli pénzek nélkül gyakorlatilag nem bővülne a gazdaság. A 2004 után az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül éves átlagban nálunk a legalacsonyabb a lakosság egy főre jutó fogyasztásának növekedési üteme. Arról nem is beszélve, hogy a román gazdaság bővülése immár több százalékponttal előzi meg Magyarországot. Versenyképességünkről sem azt kellene mondani, hogy romlik, hanem: folyamatosan zuhan. A miniszterelnök saját erőből fejlődő Magyarországot vizionál, ehhez képest a tervezett paksi bővítést Oroszország finanszírozza, míg a másik gigaberuházás, a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésé kínai kölcsönből valósulhat meg, állami garanciával.

Katona Tamás megjegyezte: az Orbán-kormány által évekkel ezelőtt megálmodott, majd bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó sem segíti a gazdaság növekedését. Ezen hibás döntés okozta bevételkiesést csak a magánpénztári vagyon lenyúlásával, a stratégiai ágazatok különadójával és a drasztikus bankadó kivetésével tudta ellensúlyozni a kormány.

A kormányfő a gazdaságpolitika szülőatyjának nevezte Matolcsy György jegybankelnököt, míg a végrehajtást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezényli, de a dicséretből kijutott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), vagyis Parragh László elnöknek is. Katona Tamás emlékeztetett, hogy a kamarai vezető víziója az összeszerelőüzemként működő Magyarország, ahol a képzettség másodlagos, az alkalmazottak jóformán csak a munkahelyükön sajátítják el a szükséges ismereteket. Zárásként hozzátette, nem ígér semmi jót az, hogy a kormánynak nincs igazi jövőképe 2020-2021-re, amikorra az uniós támogatások jelenlegi rendszere, s lehet az összege is alapvetően megváltozik.

Szerző

Mernek nagyot mondani

Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:22
Orbán Viktor most nagy növekedést vizionál, tíz éve még nagyobbat látott. FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A miniszterelnök szerint egy nagyívű, tíz éves gazdasági programot indítottak 2010-ben, amely révén mára külső segítség nélkül, önmagunkban is erőssé váltunk. A gondolat szép, a képet csak az csúfítja el, hogy még ma is szükségünk van lélegeztető gépre, amit uniós forrásnak hívnak.

Orbán Viktor kormányfő sajátosan értelmezi a magyar gazdaságtörténetet, s benne a 2010 óta eltelt hét esztendő céljait és eredményeit. Emlékezetes ez év elejei országgyűlési felszólalása, ahol kifejtette, hogy Magyarországon az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást. 1900 és 2010 között évente csak 1,5 százalékkal tudott nőni az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak. Bár ennek a 110 esztendőnek ilyetén egybegyúrása haszontalannak tetszik, viszont az már nyilvánvaló csúsztatás, amit ehhez hozzátett: 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az uniós átlagnál. A fogyasztás - egyébként erősen hullámzó - növekedése csak az utóbbi éveket jellemzi, viszont a foglalkoztatási rátánkkal, még akkor sem büszkélkedhetünk, ha a külföldön foglalkoztatottakat, és a fokozatosan csökkenő létszámú közfoglalkoztatottakat is beszámítjuk. Aligha vonható kétségbe, hogy a miniszterelnöknek a jövő évi országgyűlési választások előtt a sikerpropagandára szüksége van, ezért számos alkalommal sajátos gazdaságpolitikai távlatba helyezi a statisztikai adatokat.

Szokásos pénteki, Kossuth rádióban tett - legutóbbi - interjújából mégis az szűrhető le, hogy védekezésre kényszerül. Szerinte ugyanis a jövő évi választásokon a kormánypárt gazdaságpolitikáját "meg kell védeni". Úgy vélte ennek sikerével 2020-ra összejöhet az 5 százalék körüli, vagy e fölötti gazdasági növekedés. Ahogy fogalmazott most a 2010-ben elfogadott, tíz éves gazdaság terv utolsó szakasza jön, a pénzügyi stabilizálás, azaz az 1-3 százalékos majd a 3-5 százalékos fejlődés után.

Alighanem emlékezete megcsalhatta, hiszen nagy erőket nem kell fektetni a keresésbe, s az ember máris beleütközik Matolcsy György akkori gazdasági miniszter nyilatkozataiba, amelyekben még 7 százalékos növekedést vizionált, sőt a költségvetési hiány elengedésében gondolkodott a kormánypárt. Ebből nem sok vált valóra - utóbbi esetben szerencsére. Abban viszont az elemzők azért egyetértenek, köztük a Pioneer Alapkezelő is, hogy ha az említett nem is, ám idén és jövőre „simán összejöhet a 3-4 százalék közötti” gazdasági növekedés. A kiskereskedelem igen szépen beindult, amely komoly támaszt nyújthat. Ugyancsak érdemi lendületet adhatnak az uniós források, amelyekből bizonyosan jelentős tételt használunk fel. Az alacsony tavalyi bázis után ezek markánsan jelenhetnek meg az idén, s jövőre a gazdaságban, s ez különösen az építőipart húzhatja meg. Ezen felül a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris kondíciókkal segíti majd a növekedést – mondta Kocsi János, a Pioneer Alapkezelő elemzője egy sajtóbeszélgetésen, aki úgy véli, hogy az alapkamat akár 2020-ig a jelenlegi szint környékén, s az infláció is alacsony szinten maradhat. (Ezzel kapcsolatban több más elemző megjegyezte, hogy 2020-ig még csak-csak ellátni, ám ha az uniós források netán elapadnak akkor, akár recesszió közeli állapot is kialakulhat itthon. A magyar gazdaság potenciális növekedési lehetősége ugyanis nem mutatkozik túl erősnek.) A mostani növekedési pálya azonban egy „kegyelmi állapot” is lehet, amely lehetőséget adna arra, hogy az intézményrendszert átalakítsuk és hatékonyabbá tegyük. Amennyiben ez elmarad, akkor viszont alighanem kevés esély lesz arra, hogy felzárkózzunk.

Az uniós forrásoktól való szoros függésünket azonban mereven tagadja Orbán Viktor. A magyar kisebbrendűségi érzés egyik állandó megnyilvánulásának nevezte, amikor azt lehet hallani, hogy európai uniós támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon. A zalaegerszegi hagyományos és önvezető járművek tesztelésére és fejlesztésére is alkalmas tesztpálya napokban tartott alapkőletételén a miniszterelnök kifejtette: a tesztpálya a bizonyíték, hogy "mi nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk", vannak saját erőforrásaink, saját képességeink, és kizárólag saját erőből is képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre.

Katona Tamás egyetemi tanár a Népszava érdeklődésére ugyanakkor kifejtette: idén az uniós támogatás, vagyis a brüsszeli pénzek nélkül gyakorlatilag nem bővülne a gazdaság. A 2004 után az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül éves átlagban nálunk a legalacsonyabb a lakosság egy főre jutó fogyasztásának növekedési üteme. Arról nem is beszélve, hogy a román gazdaság bővülése immár több százalékponttal előzi meg Magyarországot. Versenyképességünkről sem azt kellene mondani, hogy romlik, hanem: folyamatosan zuhan. A miniszterelnök saját erőből fejlődő Magyarországot vizionál, ehhez képest a tervezett paksi bővítést Oroszország finanszírozza, míg a másik gigaberuházás, a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésé kínai kölcsönből valósulhat meg, állami garanciával.

Katona Tamás megjegyezte: az Orbán-kormány által évekkel ezelőtt megálmodott, majd bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó sem segíti a gazdaság növekedését. Ezen hibás döntés okozta bevételkiesést csak a magánpénztári vagyon lenyúlásával, a stratégiai ágazatok különadójával és a drasztikus bankadó kivetésével tudta ellensúlyozni a kormány.

A kormányfő a gazdaságpolitika szülőatyjának nevezte Matolcsy György jegybankelnököt, míg a végrehajtást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezényli, de a dicséretből kijutott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), vagyis Parragh László elnöknek is. Katona Tamás emlékeztetett, hogy a kamarai vezető víziója az összeszerelőüzemként működő Magyarország, ahol a képzettség másodlagos, az alkalmazottak jóformán csak a munkahelyükön sajátítják el a szükséges ismereteket. Zárásként hozzátette, nem ígér semmi jót az, hogy a kormánynak nincs igazi jövőképe 2020-2021-re, amikorra az uniós támogatások jelenlegi rendszere, s lehet az összege is alapvetően megváltozik.

Szerző