Kiszorítják a piacról a fuvarozókat

Összesen 2100 fuvarozó társaság írta alá azokat a petíciós íveket, amelyeken számos nyugat-európai országokban bevezetett protekcionista intézkedések ellen tiltakoznak - ismertette a Népszavának Dittel Gábor főtitkár, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) által szervezett, május közepén befejeződött aláírásgyűjtés eredményét. A megközelítően 12 ezer kamiont üzemeltető cégek között számos szlovén, szlovák társaság is kitöltötte az íveket.

Az aláírásgyűjtést azért indították, mert Németország egy 1997-es, kiküldetésekre vonatkozó irányelvet leporolva 2015-ben kiterjesztette azt a közúti árufuvarozásra és autóbuszos személyszállításra is. Így a kamionvezetők számára a Németországban eltöltött idő után meg kell fizetni a német hatóságok által meghatározott 8,5 eurós óradíjat. A honi fuvarozócégek számára ennek érvénytelenítése azért életbevágó, mert az emelt bért attól függetlenül ki kell fizetni, hogy a sofőr németországi vagy más, adott esetben kelet-európai országban alapított vállalkozás alkalmazottja.

Dittel Gábor: a keleti fuvarozók piacról való kiszorítása a valódi cél

A helyzetet súlyosbítja, hogy a németek intézkedését azóta már tucatnyi nyugat-európai ország átvette és bevezette. Ez pedig komoly versenyhátrányt okoz a kelet-európai vállalkozásoknak, hiszen ennek a lépésnek valójában nem az esélykiegyenlítés, hanem a keleti fuvarozók piacról való kiszorítása a valódi célja – magyarázta a főtitkár.

Az aláírási íveket a NIT Hungary június közepén át kívánják adni a Violeta Bulc-nak, az Európai Bizottság (EB) közlekedésért felelős biztosának. A szervezet azt reméli, hogy ezzel valamiféle nyomást tud gyakorolni az EB-re, s felgyorsíthatják az e témában Németország és más országok ellen indított kötelezettségszegési eljárások ügymenetét. Arra a felvetésünkre, hogy ez elegendő lenne-e a megoldáshoz, Dittel annyit jegyzett meg: erre a helyzetre csak az lehetne a megoldás, ha az unió úgy döntene, a közúti fuvarozás nem tartozik a kiküldetési irányelvek alá. A NIT Hungary-nál bíznak abban, hogy ez sikerül, már csak azért is, mert az Európai Unió közlekedési reformja napirenden van, s ennek keretében erre a kérdésre is kitérhetnek. Ha a kötelező minimálbér-elvárások érvényben maradhatnak a nyugati országokban, akkor azzal kell számolni, hogy honi vállalkozásoknál állások százai veszélybe kerülhetnek.

Szorosan a témához csatlakozik a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) tiltakozása is. Utóbbi szervezet az ellen emelte fel a szavát a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unión (IRU) keresztül, hogy a német kormány május 25-től bírsággal sújtja a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, amennyiben a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti el a sofőr. Az MKFE a végrehajtás két hónapos elhalasztását, és a helyzet rendezése érdekében a magyar kormány valamint Magyarország német nagykövetségének segítségét kérte - derül ki közleményükből. A kötelező szálláshely-választás számos munkahelyet veszélyeztet, mert az intézkedés szélsőséges esetben évi közel 40 milliárd forint többletköltséget is okozhat a magyar fuvarozóknak. A versenyhátrányt csak fokozza, hogy a érintett vállalkozásoknak ezek miatt becslések szerint 3-5 százalékkal növelniük kellene a fuvardíjakat.