Volt idő, amikor Farkas Flórián bukása majdnem biztosnak tűnt. Még Lázár János kancelláriaminiszter is a „megy a lecsóba” kiszólással élt, hogy aztán ugyanazon a hangon azzal a képtelenséggel álljon elő, a sajtó csak azért kergeti Farkast, mert cigány. A parlamenti képviselő, az Orbánnak egyedül felelős romaügyi miniszterelnöki biztos mégiscsak különös anyagból lehet gyúrva, mert azért több milliárdot elsíbolni, majd eltűnni a nyilvánosság elől, sőt a kormánnyal kifizettetni az Országos Roma Önkormányzat csaknem teljes adósságát nem kis teljesítmény. Sokat kell ezért ígérni, magunkról elhitetni.
Eltűnődhetnénk: ha a cigányság helyzete oly fényesen alakult a Fidesz kormányzása alatt, mint Farkas most állítja, akkor vajon pénteken - a sajtót ócskán kicselezve, a meghirdetettnél korábban -, miért nem a kormányfő írta alá pártja és Farkas (a Lungo Drom) közötti megújított választási együttműködési szerződést? Miért bízta azt a választmányi elnök Kövér Lászlóra? Aki szignójával - a Fidesz-regnálás idejére - törölte Farkas politikai és büntetőjogi felelősségét.
A Fidesz székházában megejtett aktus előtt Farkas a Blogstar.hu-nak adott interjút, másnap pedig az M1 reggelén tűnt fel, magyarázva a zavaros pénzügyeket. Azt mondta, „nem bujkálok, hiszen nincs mitől félnem. Ugyanakkor semmilyen lejárató kampányhoz nem akartam asszisztálni. Továbbra is kitartok amellett, hogy ezek a támadások elsősorban a roma felzárkózás ügyét próbálják lejáratni". Politikai ellenfeleiknek „alattomos eszközökhöz kellett nyúlniuk a romboláshoz... személyes kudarcként élem meg, hogy egy jól felépített, összehangolt ellenzéki támadássorozat szét tudta verni a roma foglalkoztatás bővítéséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtését célzó programot." Nagy levegő kell ehhez. Mutasson Farkas Flórián egyetlen normális ellenzéki pártot, egyetlen civil szervezetet, egyetlen józan embert, aki abban érdekelt, hogy a romák ne dolgozzanak, ne éljenek jobban. Ellenkezőleg: csupán az ellopott pénzről érdeklődnek.
Mindez azonban csak mellékszál péntek óta. Farkas ugyanis kimondta a lényeget: „számunkra fontos, hogy a Fidesz továbbra is stratégiai szövetségesként tekint ránk. Mi pedig mindent meg fogunk tenni azért, hogy a 2018-as választásokat együtt sikerrel vegyük”.
Rögzítsük a tényt: a Fidesz megint kilóra megvette Farkast, akiről azt gondolja, hogy informális hálózatát felhasználva a szavazóurnákhoz tereli, helyes voksolásra ösztönzi majd a cigányság döntő részét. A kiszolgáltatott, megfenyegetett közmunkás nyomorultak pedig – mit tehetnének mást, enni akarnak – teszik, amit elvárnak tőlük.
Hogy pedig a kormányzó pártnak mi a fontos valójában, a romák felemelkedése vagy a szavazata, s hogy ez utóbbihoz elég mélyre süllyedt-e morálisan, annak eldöntését rábíznánk az olvasóra. Már ha hányinger nélkül végig tudja gondolni Farkas tündöklését és bukását. Mert szinte biztosra vesszük: ha a Fidesz nyer 2018-ban, Orbán első dolga lesz, hogy másokkal együtt – a tiszta lapot ünneplő, elismerő köztaps közepette - Farkast is kirúgja. Majd keres helyette mást.
