A vadnyúl rángatja a történet fonalát

Publikálás dátuma
2017.06.09. 07:48

Minden szereplő lemarad a saját életéről az 1984 óta Svédországban élő Lipcsey Emőke A vadnyúl bukfencet vet című regényében. Az 50 éves Linda feminista anyja harcos baloldaliságát örökli és nem tud mit kezdeni vele. Együtt él a tíz évvel fiatalabb, nevelőszülők által felnevelt Jonasszal, akit sokáig nem érdekel ki is volt öngyilkos, alkoholista anyja. Johanna, Linda lánya elkallódott, mentálisan is zavarodott fiatal, aki tragédiával végződő kapcsolatokba bonyolódik. Nyomasztó ez a regény, de emiatt nem fogja letenni az olvasó, sőt. Mind a svéd társadalom leírása, mind az emberi kapcsolatok működtetése behúz.

Egyrészt nagyon svéd ez a könyv. A politikatörténet nemcsak háttér, képet kapunk arról, hogy a szereplők életére a család-, oktatás- és foglalkoztatáspolitikán keresztül milyen hatása volt a szociáldemokráciának és hogyan jött létre a "svéd csoda". A regény világa rámutat arra, hogy az általában szociális biztonsággal és jóléttel jellemzett modell nem egy homogén társadalmat takar. Sokféle életút és különböző valóságok léteznek egymás mellett és keresztezik egymást.

A regény másrészt az emberi kapcsolatok mindenki számára érthető (és ismerős) válságáról szól. A szereplők tehetetlenek, pedig lehetőségeik megvoltak a változtatásra. Nem tudnak szabadulni felmenőik múltjától, pedig nem is ismerik igazán. Nem irányítják saját sorsukat, döntéseikben is csak mellékesen vannak jelen. Kapcsolataik nem működnek, magányosak, akikkel lehetne élni, azokat elengedik. A főszereplők sorsát és múltját illető csavar a regény végén derül ki, de van még valami, ami a szöveg pikantériáját adja. A szürreális elemre magyarázatot nem kapunk (de ha jól figyelünk, találhatunk), mégis szerves része a regénynek: jól strukturálja a regényt, és utána mindig valami döntő történik a szereplők életében. A fantasztikum kulcsa (és valahol a történeté is) pedig a vadnyúl, aki bukfencet vet, majd egy fésűvel megigazítja a haját.

Info:

Lipcsey Emőke a Vörösmarty téren, a Kortárs Kiadó standjánál június 9-én, pénteken 18.00-kor dedikál.

Kalapács alatt gyerekkönyv illusztrációk

Publikálás dátuma
2017.06.09. 07:47
Szántói Krisztián: Egy kölyökkutya naplója
Ismert kortárs mesekönyv-illusztrátorok alkotásaira lehet licitálni holnap. A bevétellel a Tűzoltó utcai Gyermekklinikát támogatja az Őrzők Alapítványa.
Szántói Krisztián: Egy kölyökkutya naplója

Szántói Krisztián: Egy kölyökkutya naplója

Az Őrzők Alapítvány a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa idén első alkalommal rendezi meg a gyermekkönyv-illusztrátorok munkáinak jótékonysági árverését a Műtárgyak Éjszakája programsorozat keretében szombaton. A kezdeményezésre 33 illusztrátor 90 darab alkotása érkezett be, melyek között tustollal készített grafikák, giclée, akvarell és digitális nyomatok is megtalálhatóak.

Az aukción értékesített illusztrációk teljes összegével a szervezők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika onkológiai és tüdőgyógyászati osztályára szükséges légzéstámogató eszköz megvásárlását támogatják.

Az eseménynek helyt adó Magma Galériában olyan népszerű gyerekkönyv-illusztrátorok munkáira lehet licitálni, mint Agócs Írisz, aki Berg Judit Maszat és a Cipelő cicák sorozat illusztrátora, vagy Bartos Erika, aki a Bogyó és Babóca szerzője és Sajdik Ferenc, aki a Pom-pom meséinek megálmodója. Rajtuk kívül Szegedi Katalin, Pásztohy Panka, Baranyai András, Bihari Beatrix-Renáta, Kárpáti Tibor, Nagy Eszter, Paulovkin Boglárka, Szalma Edit, Rofusz Kinga és még számos művész illusztrációira is lehet majd licitálni. A szervezők az árverésen részt vevők között Bartos Erika illusztrációját sorsolják ki.

Hogy művészet-e a gyermekkönyv illusztráció? Igen! Ahogy a jó gyerekkönyv szövege része lehet a kortárs szépirodalomnak, úgy lehet része a kortárs képzőművészetnek a gyermekkönyvek illusztrációja.

Vajon a könyvillusztráció nem valami alacsonyabb rendű dolog? Hiszen az illusztrációt szolgáló rajz, azzal, hogy a szöveg mellé járul, lemond önállóságáról, s így művészi autonómiájáról is. Ha így van, mégis miért adta illusztrációra a fejét oly sok jeles képzőművész, Delacroix-tól, Picasso-ig, Kozma Lajostól Bálint Endréig. Talán mert kivételes lehetőség ez arra, hogy a képalkotó együtt teremtsen valamit, ami csak képek és szavak együttműködésében ölt formát, sehogy máshogy. Ráhangolódjon egy versre vagy történetre, és saját költői fantáziájával gondolja azt tovább.

A gyermekkorban hallott és látott mesék egy életre elkísérnek minket. Ezért óriási az alkotók felelőssége, hiszen a gyermekirodalom szövegei és képei belépőt nyújtanak gyerekeink számára a szépirodalom és képzőművészet körébe.

A gyermekkönyv illusztrátorok ma is képzett képzőművészek, akik professzionális ismerői a gyerekkönyv tervezésnek és illusztrálásnak. De nem csak profik, hanem kiváló rajzi, festői képességekkel rendelkező alkotóművészek is, akik kivételes képességgel tudnak mesevilágot teremteni, humort vagy mély érzelmeket csempészni a megélt valóságba. Olyan eszköztárral teszik ezt, ami gyerek és felnőtt számára egyaránt érthető és működőképes.

Info:

A 2017. június 10-én 19 órakor kezdődő árverést a Magma Galériában tartják (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 11.) A műsorvezető Nagy Judit és Beliczai Balázs, a Dumaszínház humoristája.

Szerző
Témák
aukció

Megismételhetetlen koncertre készül Palya Bea

Publikálás dátuma
2017.06.09. 07:46
Palya Bea számára a Szent István Bazilika szakrális tere és akusztikája különleges motivációt jelent
Egyszeri és megismételhetetlen koncertre készül Palya Bea énekesnő, Szokolay Dongó Balázs fúvós és az Európa-szerte koncertező Szent Efrém Férfikar vasárnap este a Szent István Bazilikában. A pravoszláv Pünkösd alkalmából három kontinens (Európa, Ázsia és Afrika) hangzó örökségét elevenítik fel, Bea saját dalaival és kortárs magyar kompozíciókkal kiegészítve.

Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar Liszt-díjas vezetője a Népszavának elmondta: a 2002-ben alakult kórus a bizánci rítusú keresztény világ vokális zenéjét, elsősorban ősi görög és modern szláv kompozíciókat szólaltat meg, de repertoárjuk az elmúlt években folyamatosan gazdagodott – főleg magyar kórusművekkel, hiszen külföldön ezt is várja tőlük a közönség. Palya Beával tíz éve találkoztak először, amikor a Harmonia terrena című, Szent Erzsébetről szóló misztériumjátékot közösen mutatták be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, majd Németországban. A furulyás/klarinétos/szaxofonos, s még számtalan népi fúvós hangszeren játszó Szokolay Dongó Balázzsal is évek óta koncerteznek együtt. Bartók & Folk című közös produkciójuk keretében – ami lemezen is megjelent és nagyszerű kritikákat kapott – az eredeti népzenei környezetbe helyezve mutatták be Bartók összes férfikarát. Bea és Dongó is már tizenöt éve zenésztársak és barátok, de a férfikarral közösen még sohasem léptek színpadra.

A vasárnap esti koncertet a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen (Kelet világossága) című koncertsorozatának keretében rendezik, amelynek ez már a tizenkilencedik előadása. „Amikor a 2011/2012-es szezonban, a Filharmónia akkori igazgatója, Igric György javaslatára elkezdtük, nem hittem volna, hogy ennyire sikeres lesz ez a sorozat, hogy megtöltjük a Bazilikát, hogy világhírű szólisták és együttesek fogadják el a meghívásunkat, s hogy ennyire sokan megszeretik a zenénket” – mondja Bubnó Tamás. A pünkösdi koncert repertoárja különösen sokszínű: a paletta ógörög és ószláv mottetákat, jiddis könyörgést, héber zsoltárt, cseh és bolgár balladát, latin misetételt, hindi vallásos dalt egyaránt magában foglal. Palya Bea is magával hozza új dalait, s emellett kortárs magyar szerzők – Dukay Barnabás, Jeney Zoltán, Szokolay Sándor – alkotásai is felcsendülnek. A koncert után a Szent Efrém Férfikar azonnal Nagy-Britanniába utazik, ahol két koncertet adnak a Benjamin Britten által alapított, patinás Aldeburgh Fesztiválon.

Tervben Norvégia és Izrael
„Inspiráló lesz a Bazilika szakrális tere, akusztikája. És az is, hogy az Efrémmel újra találkozom, férfihangok zengenek körülöttem, hiszen mostanában, a Selymeim című sorozatomban énekesnőkkel dolgozom együtt” – mesélte Palya Bea. A pünkösdi koncert után is számos terv foglalkoztatja.
„Hív a világ, sok nemzetközi felkérést kapok, ősszel Norvégiában, télen Izraelben énekelek, és a jövő évi Selymeim is elfoglalja a gondolataimat. Dalok is születnek bennem, olyan férfi énekes-dalszerzőkkel, zenészekkel, slamerekkel hoz össze a sors, akikkel eddig még nem dolgoztam. Ott van például a Dobban című dal, amelyet Szabó Balázzsal és Saiiddal, valamint a Random trip zenészeivel közösen írtunk. Mindemellett van két másik fontos ’projektem’, a két kislányom, Panni és Lili – imádok velük lenni.”


Info:

Palya Bea, Szokolay Dongó Balázs és a Szent Efrém Férfikar koncertje

a budapesti Szent István Bazilikában

június 11. 20.00