Plakátbotrány - Simicska nevetségesen olcsón adott felületet a Jobbiknak

Publikálás dátuma
2017.06.17 13:40
A Jobbik plakátjait "Simicska-párt" feliratokkal látták el országszerte FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Simicska Lajos mélyen a piaci ár alatt adja a lovat a szélsőséges párt alá, miközben a Fidesz minden lehetőséget elvenne az ellenzéktől. A történet 2018-ról szól.

A Jobbik által pénteken este kiadott közleményben szereplő adatok alapján a párt áprilisban és májusban egyaránt mintegy 27-27 millió forintért támadta köztéri plakátokon Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot és Rogán Antalt. A Simicska Lajos tulajdonában álló reklámcégek ezek szerint a piaci ár töredékéért adták a plakáthelyeket. Még annál is sokkal olcsóbban, mint ahogyan korábban a Fidesznek, pedig a piac ismerői szerint az sem fedezte még az önköltséget sem.

A Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter gazdasági igazgató által jegyzett közlemény nem tér rá ki, de korábbi nyilatkozatok alapján tudható, hogy a Jobbik áprilisban 2468 óriásplakátot és mintegy 300 „city light” hirdetőhelyet vett igénybe. A Népszava más jobbikos forrásból úgy értesült, hogy a párt kéthetente számol el Simicska cégeivel, és az óriásplakátokért háromezer, a city lightokért ezer forintot fizet. Ez a mi számításunk szerint kéthetente nem egészen 15 millió forint, ami valamivel több a havi 27 milliónál, de az eltérés végül is belül van a „hibahatáron”. Lapunk korábban úgy értesült, hogy a NAV által az érintett cégeknél kezdett vizsgálat a kezdeti stádiumában nem találta nyomát tényleges kifizetésnek, és az sem teljesen világos, hogy a fent említett összegek tartalmazzák-e az áfát. Arra sincs válasz, hogy a piaci ár legfeljebb ötödének-hatodának megfelelő összeg tartalmazza-e az előállítás költségeit. Ha igen, akkor még feltűnőbb a Simicska-cégek engedékenysége.

Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy Simicska, mint korábban a Fidesz esetében is tette, a politika szolgálatába állítja a 90-es évek privatizációs hulláma során megszerzett hirdetési cégeket. Ezzel komoly anyagi áldozatot vállal, és elesik a normálisan várható kereskedelmi haszontól, miközben a pénzre szüksége van média-érdekeltségei, például a Magyar Nemzet és a Hír TV finanszírozására. A személyeket célzó kampánnyal ráadásul magára vonta a NAV figyelmét is, ami, ő már csak tudja, hiszen volt az adóhatóság elnöke, sosem jó hír egy vállalkozónak.

A Fidesz azonban nem bízik a NAV hatékonyságában, ezért a más ügyekben is szokásos módon, rapid törvénykezéssel próbálja megoldani politikai konfliktusát. Miután az ellenzék támogatásának híján nem tudta átverni a parlamenten a politikai óriásplakát-kampányokat gyakorlatilag betiltó kétharmados törvényt, várhatóan már pénteken rendkívüli parlamenti ülésen próbálkozik ugyanezzel.

A demokratikus ellenzéki pártok csapdában vannak. Nekik nincs Simicska Lajoshoz hasonló finanszírozójuk, ezért eleve csak ritkán és kevés plakáthelyen tudnak hirdetni. Például Botka László „Fizessenek a gazdagok!” üzenete is csak elszórtan és rövid ideig volt látható. A kormány azonban a szigorúan vett kampányidőszakon kívül még ezt a keveset is betiltaná, miközben gátlástalanul használja az adófizetők pénzét a saját propagandacéljaira. (Az is emlékezetes, hogy a 2014-es választás előtt ingyen bocsátotta a Fidesz rendelkezésére a „Magyarország jobban teljesít”, kormányzati kampány fő kreatív elemeit, így egységesítve a párt- és állami hirdetéseket.)

Ha az ellenzék valamilyen formában lehetővé teszi a Simicska és a Jobbik közötti egészségtelen viszonyt célba vevő törvény elfogadását, azzal lemond az utcai kampány maradék lehetőségéről. Pedig a Fidesz óriási médiatúlsúlya miatt ez az egyik utolsó eszköz üzeneteik célba juttatására. Ha viszont marad a mostani helyzet, akkor a Jobbik Simicska segítségével „az életnagyságúnál is nagyobbnak” tűnhet, s a versenyhelyzet nem egyenlőtlen lesz, hanem szinte teljesen megszűnik. A cukiságkampányt nyilvánvalóan átmenetinek szánó, a szélsőjobboldali nézetekkel csak látszólag és úgy is csak részben szakító Jobbik a mostani kampányával máris előnybe került. A baloldalt az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a hadszíntérről, de legalábbis képtelen lesz szólni azokhoz, akik nem használnak aktívan internetet.

A hirdetési piacot domináló oligarcha és a kormány, a pénz és a politikai hatalom csatájának végső áldozata a választások tisztasága, és ezzel maga a demokrácia. A helyzeten csak egy valós esélyegyenlőséget teremtő szabályozás segítene, ami viszont nem illeszkedik a Fidesz eddigi magatartásába. A kormánypárt és a Jobbik már 2017-ben el akarja dönteni a 2018-as választást.

Piaci alapon
A közterületi reklámpiacot jól ismerő szakértő forrásunk szerint Magyarországon mintegy 25 ezer óriásplakát-hely van. Ezeket általában havi 30-40 ezer forintért lehet bérelni, amihez jön még a gyártás költsége. Ez utóbbi erősen függ a legyártatni kívánt plakátok számától, lehet akár 9 ezer forint is, de ötszázas tétel esetében darabonként mintegy 2500 forint. A kisebb méretű „city light” poszterek bérlése akár annyiba, vagy még többe is kerülhet, mint egy-egy óriásplakáté, minden attól függ, hol van a felület. A legdrágábbak a nagy forgalmú utcák, például a budapesti Nagykörút. Évszakonként is van eltérés, a tavaszi és az őszi szezon drágább, a nyár és a tél olcsóbb.



Szerző
2017.06.17 13:40

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33