Plakátbotrány - Simicska nevetségesen olcsón adott felületet a Jobbiknak

Publikálás dátuma
2017.06.17 13:40
A Jobbik plakátjait "Simicska-párt" feliratokkal látták el országszerte FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Simicska Lajos mélyen a piaci ár alatt adja a lovat a szélsőséges párt alá, miközben a Fidesz minden lehetőséget elvenne az ellenzéktől. A történet 2018-ról szól.

A Jobbik által pénteken este kiadott közleményben szereplő adatok alapján a párt áprilisban és májusban egyaránt mintegy 27-27 millió forintért támadta köztéri plakátokon Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot és Rogán Antalt. A Simicska Lajos tulajdonában álló reklámcégek ezek szerint a piaci ár töredékéért adták a plakáthelyeket. Még annál is sokkal olcsóbban, mint ahogyan korábban a Fidesznek, pedig a piac ismerői szerint az sem fedezte még az önköltséget sem.

A Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter gazdasági igazgató által jegyzett közlemény nem tér rá ki, de korábbi nyilatkozatok alapján tudható, hogy a Jobbik áprilisban 2468 óriásplakátot és mintegy 300 „city light” hirdetőhelyet vett igénybe. A Népszava más jobbikos forrásból úgy értesült, hogy a párt kéthetente számol el Simicska cégeivel, és az óriásplakátokért háromezer, a city lightokért ezer forintot fizet. Ez a mi számításunk szerint kéthetente nem egészen 15 millió forint, ami valamivel több a havi 27 milliónál, de az eltérés végül is belül van a „hibahatáron”. Lapunk korábban úgy értesült, hogy a NAV által az érintett cégeknél kezdett vizsgálat a kezdeti stádiumában nem találta nyomát tényleges kifizetésnek, és az sem teljesen világos, hogy a fent említett összegek tartalmazzák-e az áfát. Arra sincs válasz, hogy a piaci ár legfeljebb ötödének-hatodának megfelelő összeg tartalmazza-e az előállítás költségeit. Ha igen, akkor még feltűnőbb a Simicska-cégek engedékenysége.

Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy Simicska, mint korábban a Fidesz esetében is tette, a politika szolgálatába állítja a 90-es évek privatizációs hulláma során megszerzett hirdetési cégeket. Ezzel komoly anyagi áldozatot vállal, és elesik a normálisan várható kereskedelmi haszontól, miközben a pénzre szüksége van média-érdekeltségei, például a Magyar Nemzet és a Hír TV finanszírozására. A személyeket célzó kampánnyal ráadásul magára vonta a NAV figyelmét is, ami, ő már csak tudja, hiszen volt az adóhatóság elnöke, sosem jó hír egy vállalkozónak.

A Fidesz azonban nem bízik a NAV hatékonyságában, ezért a más ügyekben is szokásos módon, rapid törvénykezéssel próbálja megoldani politikai konfliktusát. Miután az ellenzék támogatásának híján nem tudta átverni a parlamenten a politikai óriásplakát-kampányokat gyakorlatilag betiltó kétharmados törvényt, várhatóan már pénteken rendkívüli parlamenti ülésen próbálkozik ugyanezzel.

A demokratikus ellenzéki pártok csapdában vannak. Nekik nincs Simicska Lajoshoz hasonló finanszírozójuk, ezért eleve csak ritkán és kevés plakáthelyen tudnak hirdetni. Például Botka László „Fizessenek a gazdagok!” üzenete is csak elszórtan és rövid ideig volt látható. A kormány azonban a szigorúan vett kampányidőszakon kívül még ezt a keveset is betiltaná, miközben gátlástalanul használja az adófizetők pénzét a saját propagandacéljaira. (Az is emlékezetes, hogy a 2014-es választás előtt ingyen bocsátotta a Fidesz rendelkezésére a „Magyarország jobban teljesít”, kormányzati kampány fő kreatív elemeit, így egységesítve a párt- és állami hirdetéseket.)

Ha az ellenzék valamilyen formában lehetővé teszi a Simicska és a Jobbik közötti egészségtelen viszonyt célba vevő törvény elfogadását, azzal lemond az utcai kampány maradék lehetőségéről. Pedig a Fidesz óriási médiatúlsúlya miatt ez az egyik utolsó eszköz üzeneteik célba juttatására. Ha viszont marad a mostani helyzet, akkor a Jobbik Simicska segítségével „az életnagyságúnál is nagyobbnak” tűnhet, s a versenyhelyzet nem egyenlőtlen lesz, hanem szinte teljesen megszűnik. A cukiságkampányt nyilvánvalóan átmenetinek szánó, a szélsőjobboldali nézetekkel csak látszólag és úgy is csak részben szakító Jobbik a mostani kampányával máris előnybe került. A baloldalt az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a hadszíntérről, de legalábbis képtelen lesz szólni azokhoz, akik nem használnak aktívan internetet.

A hirdetési piacot domináló oligarcha és a kormány, a pénz és a politikai hatalom csatájának végső áldozata a választások tisztasága, és ezzel maga a demokrácia. A helyzeten csak egy valós esélyegyenlőséget teremtő szabályozás segítene, ami viszont nem illeszkedik a Fidesz eddigi magatartásába. A kormánypárt és a Jobbik már 2017-ben el akarja dönteni a 2018-as választást.

Piaci alapon
A közterületi reklámpiacot jól ismerő szakértő forrásunk szerint Magyarországon mintegy 25 ezer óriásplakát-hely van. Ezeket általában havi 30-40 ezer forintért lehet bérelni, amihez jön még a gyártás költsége. Ez utóbbi erősen függ a legyártatni kívánt plakátok számától, lehet akár 9 ezer forint is, de ötszázas tétel esetében darabonként mintegy 2500 forint. A kisebb méretű „city light” poszterek bérlése akár annyiba, vagy még többe is kerülhet, mint egy-egy óriásplakáté, minden attól függ, hol van a felület. A legdrágábbak a nagy forgalmú utcák, például a budapesti Nagykörút. Évszakonként is van eltérés, a tavaszi és az őszi szezon drágább, a nyár és a tél olcsóbb.



Szerző
2017.06.17 13:40

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27