Mi az, amiről még a Vatikánban sem tudni pontosan? Hogy hány apácarend van. Valahogy így lehet a kormány Fekete Györggyel. A jelenlegi elnök idén több mint 10 milliárd forintból gazdálkodhat, és annak jelentős hányadát magas értékű ingatlanok fenntartására, átalakítására költi - de hogy ennek (a szerzési vágyon kívül) mi a valós indoka, az rejtély. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) társadalmi szervezetként alakult 1992-ben. Huszonkét magyar művész alapította, elnöke haláláig Makovecz Imre építész volt, azóta (2011 óta) a belsőépítész Fekete vezeti. A társadalmi szervezet legfontosabb - deklarált - célja volt, hogy mindent megtegyen a magyar művészeti élet értékeinek megbecsüléséért és a köztestületi elismertetésért, ennek ellenére többek között egy Tormay Cécile-konferencia megrendezésével foglalkozott. Országgyűlés 2011. július 11-én törvényt fogadott el a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezése szerint azok vehettek részt a Magyar Művészeti Akadémia megalakulásában, akik az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia egyesület rendes tagja voltak 2011. január 1-jén. Ennek értelmében 2011. november 5-én 157 taggal, Budapesten, a Magyarság Háza Corvin termében megalakult a Magyar Művészeti Akadémia, mint autonóm köztestület.
A köztestület megalakulását kimondott határozatot követően az akadémikusok elfogadták a Magyar Művészeti Akadémia Alapszabályát, majd megválasztották a köztestület tisztségviselőit (elnök: Fekete György; alelnök: Csáji Attila és Zelnik József; főtitkár: Dr. Kucsera Tamás Gergely; elnökségi tag: Jankovics Marcell és Sára Sándor – 2012-től Ács Margit és Dévényi Sándor megválasztásával teljes az elnökség. Felügyelő testületi tag: Haris László, dr. Jávor András, dr. Kazai Viktor, dr. Vízkelety Mariann, Erdélyi Rudolf Zalán). Az MMA első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta Budapesten a Vörösmarty téri Kristályházban.
AZ MMA a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képzőművészettel, az iparművészettel, a tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel – továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat ellátó köztestület. Deklarált célja, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését. Segíti a művészetoktatást és a művészképzést, valamint a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet. Lehetővé teszi, hogy a művészeti élet hazai és külföldön élő elismert képviselői jelentős véleményformáló erőként részt vehessenek a művészeti kérdések megvitatásában, valamint az ezt meghatározó döntések előkészítésében és kialakításában. Figyelemmel kíséri a magyar szellemi és művészeti élet meghatározó folyamatait, és ezek problémafeltáró kifejtéséhez szakmai találkozók, konferenciák rendezésével fórumot teremt. Őrködik a magyar művészeti élet szabadsága és a művészeti közélet tisztasága felett. Kutatja, dokumentálja és népszerűsíti a magyar művészeti életet, amelynek érdekében folyóirat-, könyv- és digitális kiadói tevékenységet folytat és támogat. Részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásában.
A közbeszédben egyszerűen jobboldalinak, konzervatívnak tartott akadémia tagjai időnként a saját és a testület liberális művészekkel való szembenállását hangsúlyozzák. "Nem kell az obszcenitás, a gusztustalanság, nem kell az egyházgyalázás, nem kell a botrány, nem kell a provokáció, nem ez a dolga az új nemzeti művészetnek" - így érzékeltette a Magyar Művészeti Akadémia egyik vezetője 2012-ben, milyen változást jelent az, hogy a nyilvánosság előtt eddig jobbára ismeretlen akadémia jövőre nagy befolyást kap a kultúra alakítására. "Eddig egy liberális kisebbség akarta meghatározni, mi a magyar művészet, ezen legfőbb ideje változtatni" - magyarázta a művész, aki szerint "nemzeti kulturális pezsgés" lesz a következő időszakban. Ez szerinte arról szól, hogy az eddig periférián lévő "magyarsággal kiemelten foglalkozó képzőművészet, a népművészet és az iparművészet" is helyet kap az állami intézményekben.
A 820 millióból felújított Hild-villa volt az MMA első ingatlanvagyona, melyben azóta sem működik az oda szánt művészetelméleti kutatóintézet. 2013 novemberében került a tulajdonukba az épület, és 2014-ben 109 milliós költségvetési összeg állt rendelkezésükre, ezt úgy költötték rá a fenntartásra, hogy az intézmény egyetlen napig sem működött még. A Hild-villa gépészeti távfelügyeletére, őrzésére, az épület karbantartására, a felújítás építészeti előkészítésére (tervezésére, tervkoncepciójának megalkotására), a villa kertjének gondozására, beázások és egyéb károk elhárítására, valamint a kerítések átmeneti rendbehozatalára fordította az MMA az összeget. A műgyűjtő bankár, Kovács Gábor tulajdonában állt a Hild József tervezte Ybl-villa, melyért 1,4 milliárd forintot fizetett az állam, a benne lévő ingóságokkal. A Vigadót 2014 márciusában tehermentesen kapta meg használatra az államtól a Magyar Művészeti Akadémia. Arról azonban elfeledkeztek, hogy a Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány (MKAA) 2011–2014 között európai uniós pályázatból 270 millió forintot, saját forrásból pedig 136 millió forintot fordított az épület ötödik és hatodik emeletének felújítására. A támogatást kiállítótér kialakítására kapták, és öt évig működtetnie kellett volna, de az MMA nem engedte be őket a helyszínre. A vita 2016-ban még mindig tartott, az alapítvány kártérítést követelt. Az MMA tulajdonában lévő Magyar Építészeti Múzeum valójában egy kiállítóhely nélküli múzeum. Vélhetően már kinézték a megfelelő épületet, hiszen így szól a közlemény: “A közgyűlés elfogadta többek között a Magyar Építészeti Múzeum fenntartói feladatainak ellátását végző költségvetési szerv alapításáról szóló előterjesztést. Támogatta, hogy az elnök és a főtitkár egyeztetéseket folytasson a kormánnyal a 2018. évi költségvetés tervezésekor az új intézmény működéséhez szükséges feltételek és a működtetéséhez szükséges pénzügyi forrás biztosítása érdekében, tekintettel a muzeális intézmény elhelyezésére hosszú távon alkalmas megfelelő ingatlan megszerzésére is.” “Az intézmény elhelyezésére alkalmas épületek, a helyszín kiválasztása folyamatban van az V., VI., XIV. kerületi önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és MNV Zrt. bevonásával.”
Közös ingatlanhasználatok
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kölcsönösen biztosítják egymás számára a tulajdonukban és kezelésükben lévő egyes ingatlanok igénybevételét, többek között az MMA a Pesti Vigadót és a Műcsarnokot a MANK reprezentatív eseményei és rendezvényei számára, a MANK a szigligeti és a zsennyei alkotóházat az MMA rendezvényeinek vagy az MMA és a MANK együttes szervezésében megvalósuló eseményeknek, valamint a MANK szentendrei galériáját kiállítások megrendezése céljából (a művek kiválasztásában a MANK és az MMA közösen jár el, vagyis az elbírálásban az MMA delegáltja is részt vesz).
Miért kell átépíteni egy műemléket?
A kulturális értékőrzésre kényes MMA szétkapta a MÚOSZ székházát FOTÓ: TÓTH GERGŐ
„A Magyar Művészeti Akadémia legfőbb vezetőit célszerű egymással jó együttműködést biztosító térszervezési kapcsolattal elhelyezni oly módon, hogy egyidejűleg az MMA által megfogalmazott akadémiai eszmeiséget sugárzó térkialakítás is biztosítva legyen" - olvasható az MMA honlapján olvasható felújítási tervben. Az akadémiai eszmeiséget az egykori MÚOSZ-székház, a műemlékvédelem alatt álló épület képviseli. Hogy erre az épületre miért van szüksége az MMA-nak? Erről közleményükben így fogalmaznak: "Az MMA és Titkársága 2012 márciusától a Vörösmarty téri Kristályházban bérel irodahelyiségeket. A Vigadó, amely a köztestület tulajdonába került, nem alkalmas a köztestületi adminisztráció befogadására, mert az épületben kis számú irodahelyiség áll rendelkezésre. A bővülő köztestületi tevékenység okán szükségessé vált egy, az MMA köztestületi és adminisztratív működésének megfelelő infrastrukturális hátteret biztosító épület kiválasztása. Az MMA a jövőbeni elhelyezését elsődlegesen állami tulajdonú ingatlan átvételével kívánta megoldani, azonban az erre irányuló tárgyalások nem vezettek eredményre. Így került sor az ingatlankínálati piac felmérésére, amelynek eredményeként a megfelelő infrastrukturális hátteret biztosító, az Andrássy út 101. szám alatt elhelyezkedő, két épületből álló ingatlan-együttes került kiválasztásra. Az MMA változatlan irodaház funkció mellett kívánja megoldani a műemléki és védett épület sorsát; a felújítási munkák jövőre elkezdődhetnek. A kormányhatározat megjelenését követően az adásvételi szerződés megkötésre került, így az épületegyüttes köztestületi tulajdonként állami tulajdonná válik."
