7-en a 7-ről - Ön kit nevezne kivételes államférfiúnak?

Publikálás dátuma
2017.06.24. 07:07
MTI Fotó Kiss Dániel

Arató András, Klubrádió

Középszerű képességek, sovinizmus, egymillió meggyilkolt áldozat, a nemzeti vagyon elvesztése – ezek a hétköznapi ember számára valóban nem elérhető erények. Így valóban kivételesnek tekinthetők. De meg is fordíthatjuk a kérdést, vagyis a választ: aki Horthyt emeli fel, maga süllyed alá. Ha van még hová.

Avar János, újságíró

Aki a nyugatot ócsárolja és a keletet magasztalja. Aki összes elődje közül kivételesen sokat törődik a saját családja gazdagodásával. Akinek alvezérei olyan kivételesen okosak, mint Kósa, Németh, Semjén. Aki csak kivételesen képes igazat mondani. S aki még arra is képes, hogy kivételesen nagy államférfinak tartsa Horthyt.

Bolgár György, rádiós újságíró

Nem az a kérdés, hogy kit neveznék, hanem hogy kit neveznék ki kivételes államférfinak. Az illető kinevezése meghatározatlan időre szólna; megbízatása bármikor visszavonható. Kineveznék egyúttal egy helyettes kivételes államférfit is, hogy szükség esetén előléphessen. Harmadszor: nem kivételezek, csak magammal.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Tiszát, hiszen visszakapta óriási szobrát, Putyint, aki szinte már hazajár, Erdogant, aki egyre gyakrabban követendő példa, Alijevet, akinek már alelnökké kinevezett feleségét is felköszöntötte Lévai Anikó, talán ő is az lesz nemsokára. Most ugye Horthyt, de nem kizárt Gömbös, felrobbantott szobrával együtt, Imrédy, a kiváló bankár, az ártatlanul kivégzett Bárdossy, majd jöhet Sztójay, Szálasi...

Friss Róbert, újságíró

Azt a taxist, aki fizetés után, mélyen a szemembe nézett, és halkan csak annyit mondott: uram, szar kor, szar emberek.

Horváth István, hírlapíró

Az a kivételes államférfi, akinek a katonái isszák minden szavát. Ahogyan történt azon az estén is, amikor a liberálzsidó Népszava egyik cikkén megbotránkozva a terrorista különítményesek vezérkara a lap főszerkesztőjét a Dunába kívánta. Asztalt bontva Horthy megjegyezte: nem beszélni, cselekedni kell. Hamarosan Somogyit és munkatársát a Dunába lőtték. A fiúk értettek a szóból.

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Ma Magyarországon már az is kivételes államférfiú lehet, aki nem matat folyton csüdig a zsebében odalenn, isten tudja mivel játszódva, és milyen fixációkkal. És aki Horthyt is annak tartja, hiszen a főméltóságú úr is az volt. Kivételezős a zsidókkal, például, akik ezt soha nem tudták illőn megköszönni neki. Felkészül: Szálasi Ferenc.

Szerző
Témák
Horthy Miklós

„Ne kiabáljanak előre csalást a pártok”

Publikálás dátuma
2017.06.24. 07:04

Elsősorban a választópolgárok részéről van szükség közbizalomra, és azt valamennyi pártnak fel kellene végre fognia, hogy ez nekik is érdekük - állítja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Pálffy Ilona azt javasolja a pártoknak, hogy ne kiabáljanak jó előre csalást, hanem üljenek be a bizottságokba, és figyeljenek. Az NVI megkezdte a felkészülést a jövő évi országgyűlési választásokra.

- Jöttünk be az épületbe a kollégámmal, s személyazonosításra alkalmas, arcképes igazolványt kértek tőlünk. Ez itt a szokásos rend?

- Személyi igazolványt kérnek, persze, hiszen ez egy állami intézmény.

- De ha így volt ez a kopasz fiatalemberek esetében is, akkor hogyhogy mégsem sikerült őket azonosítani a rendőrségnek?

- Szívesen elmondom, mert sokan még ma sem tudják, valójában hogyan történtek az események itt. Van egy beléptető kapu a porta után, amelyen az épületbe érkezést követően át kell jönni. Aki azon kívül van, ahol a blokkolóóra is volt, attól még nem kérnek igazolványt. Az – azóta megszűnt – időbélyegző épp arról szólt, hogy ki „csekkolja le” hamarabb a papírjait, s kit illet az elsőbbség, hogy aztán bejöjjön. A beléptető kapun csak a személyazonosság ellenőrzését követően lehet bejönni, a rögzített adatokat azonban mi a törvény alapján 24 órán belül megsemmisítjük. Készül videofelvétel, utcai és beltéri is, ezeket pedig három napig őrizzük, kivéve, ha kiadom az utasítást, hogy ne töröljék.

- Az, hogy csak egyetlen napig lehet tudni, pontosan milyen személyazonossággal, s ki járt a választások tisztaságáért felelős állami intézményben nem kockázatos?

- Aki ide bejön, annak tulajdonképpen ki is kell mennie, úgyhogy addig fontos ez a nyilvántartás, amíg az illető az épületben tartózkodik. Ennek ez a törvényi rendje.

- Ugyanakkor a kopasz-ügy jelentősen befolyásolta az NVI közmegítélését, ráadásul rengeteg világpolitikai esemény előtérbe helyezheti az intézmény biztonságát, biztonságosságát a közelgő választások miatt. Felkészültek a 2018-as voksolás tisztaságának védelmére?

- Mivel nem történt meg a 2013-as választási eljárási törvény módosítása, sokáig azt hittük, sétagalopp lesz a 2018-as választás lebonyolítása, egy korábban már kipróbált rendszerben. 2013-ban ilyenkor még ez az épület sem volt, meg semmi, mégis sikeresen megszerveztük a 2014-es választásokat, épp ezért most lényegében magabiztosan néztünk a jövő év elébe. Csakhogy bejött számos biztonsági kérdés, épp amit említ, a más európai országok, valamint az amerikai választásokon történtek nyomán, s ezekre a veszélyekre bizony nekünk is fel kell készülnünk. Éppen ezért jelenleg minden érintettel tárgyalásokat folytatunk, hogy a felmerült biztonsági szempontokat minél jobban érvényesíteni tudjuk.

- Már bejelentette a választási informatikai rendszer biztonsági fejlesztését. Mi következik most?

- A választási felkészülésre vonatkozó költségeket és menetrendet alapjaiban határozza meg az a szakmai egyeztetés, ami ezekre a biztonsági szempontokra koncentrál. Minden idevágó beszerzési eljárással elmentünk az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához, megkaptuk a felmentést a közbeszerzési törvény hatálya alól, s most már ennek függvényben határozzuk meg a követelményeket és írjuk ki a beszerzéseket. Felvettük a kapcsolatot - nemcsak mi, hanem ők is kerestek bennünket - a Belügyminisztérium különböző szakszolgálataival, így az Alkotmányvédelmi Hivatallal, s a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel is. Ezek a szervezetek is segítségünkre vannak és lesznek abban, hogy a kockázatokkal arányos mértékű védelmet építsünk ki. Kéthetente tartunk egyeztetéseket és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet fogja a most beszerzendő, fejlesztendő szoftverek sérülékenységét vizsgálni.

- Hivatali kötelességből, vagy konkrét fenyegetettségről érkezett információk miatt vették fel a kapcsolatot önökkel ezek a szakszolgálatok?

- A több külföldi választást ért kibertámadás után az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghívta a belügyminiszter urat, valamint a szakszolgálatokat, akik ezt követően kerestek meg minket. Tudni kell, hogy azok a hírek, amelyek az Egyesült Államok, valamint más, európai országok választási rendszereinek támadásáról szóltak, valóban fenyegetettséget jelenthetnek a magyar választások előtt is. Mi itt, az NVI-nél nagyon komoly adatbázisokat kezelünk: van a választópolgári névjegyzék, a határon túli névjegyzék, létrejön egy másik adatbázis az átjelentkezésekről, amikor a választópolgárok a lakhelyüktől eltérő szavazókörben kívánnak voksolni. Nekünk ezeket az adatbázisokat kell megóvni. Sajtóban lehetett olvasni róla, hogy Franciaországban és Amerikában nagyobb beavatkozás történhetett. Noha az Egyesült Államokban az is felmerült, hogy a voksolásba is belenyúlhattak, elsősorban nem ez, hanem a választáson induló pártok saját adatbázisai a jobban kitettek a veszélynek, hiszen ők kevésbé tudják védelmezni ezeket, mint az NVI. De nekünk is fel kell készülnünk, mert nem érheti ilyen támadás a magyar választási rendszert. A cél az, hogy a választópolgárok a választások napján úgy érezzék, nyugodtan elmehetnek szavazni, mert a voksaik érvényesülni fognak, s nem lesz választási csalás. Elmondtam már, de ezt mindig ki kell emelnem: az előbbi mondat megvalósulására ma, Magyarországon az a legnagyobb garancia, hogy a választás papíralapú. Nemcsak a voksleadásban, hanem az eredmények megállapításában is a papíralapú jegyzőkönyvek összesítése a döntő.

- Miközben sokszor éri kritika a választási rendszert, hogy még mindig nem ad lehetőséget például az online voksolásra, ez tehát a mai helyzetben védelmet is nyújt?

- Pontosan. Nem tudom, kinek a kritikáira gondol, de emlékeztetném: maga az EBESZ is megjegyezte az amerikai választások kapcsán, hogy az ottani rendszer legnagyobb hibája, hogy vannak államok, ahol egyáltalán nincs papíralap a szavazatok mögött. Innentől kezdve maga a választópolgár sem tudja ellenőrizni, hogy valóban az az eredmény került-e megállapításra, mint ahogyan ő leadta a szavazatát. Tehát a papír nagyon fontos, sőt, úgy tűnik, ebben a fenyegetett kibertérben egyre fontosabb lesz.

- Ha már az EBESZ-t említette: a választói adatbázisok, de a választási rendszer, az eljárási törvények kapcsán is rengeteg, köztük sok igen súlyos kritika fogalmazódott meg. Sőt, önöknek is voltak törvénymódosító javaslataik, ám ezekből nem valósult meg semmi 2014 óta.

- A jelenlegi szabályok alapján, igen, lényegében ugyanúgy fogunk szavazni jövőre, mint 2014-ben. De nemcsak az informatikai rendszer szintjén, hanem a 2014-es tapasztalatok alapján igenis igyekszünk kiküszöbölni esetleges kockázatokat. Törvénymódosítás híján, a határon túli magyarok regisztrációja kapcsán például annyit tudtunk csinálni, hogy rendeletmódosítást kezdeményeztünk, s ez alapján rendszeresen és alaposan felhívjuk mi is, és a külképviseletek is a külhoni választópolgárok figyelmét arra: pontos adatokra van szükség az adatbázisban. Októberben is levelet fogunk írni valamennyi regisztrált külhoni választópolgárnak - a létszám most már megközelíti a 300 ezret -, s kérjük őket, hogy ha adatváltozás, haláleset, egyéb történt, azt jelezzék. De nemcsak a regisztráltakhoz fordulunk levélben, hanem valamennyi esküt tett magyar állampolgárhoz is, felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az újonnan, 2014 óta állampolgárságot szerzettek is csak akkor szavazhatnak, ha előzetesen regisztrálnak.

- Úgy hangzik, mintha nem különösebben aggódna amiatt, amit több ellenzéki párt is megfogalmazott: a rendszer lehetőséget ad a tömeges visszaélésre a levélben szavazással.

- Én ezt nem gondolom. Ez a tavalyi népszavazás kapcsán is megfogalmazódott, de nem igazolódott be. Természetesen el kell mondani, hogy bárminemű visszaélés a levélszavazatokkal büntetendő, tehát a regisztrált külhoni állampolgárok is büntetőjogi felelősségük tudatában bánnak ezekkel a csomagokkal. Magas szintű biztosítékot jelent a személyi azonosító lap, azzal lefedhető a visszaélés. Az pedig nagyon érdekes, hogy miközben kritizálják a levélben szavazást, sokan mégis azt javasolják, hogy a külföldön dolgozó, élő magyarok is szavazhassanak levélben a külképviseleteken történő szavazás helyett. Akkor ott már nem probléma a visszaélés?

- Nyilván a megfelelő biztosítékok is fontosak, de azért a szavazójog egyenlősége és a diszkrimináció kiküszöbölése is az lenne, hiszen a külföldön élők sokkal nehezebben tudják leadni a voksukat, mint a külhoniak.

- Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem találta diszkriminatívnak ezt a különbségtételt.

- És ön?

- Ezt különböző szempontok alapján érdemes vizsgálni. Én annak idején küzdöttem azért, hogy szavazhassanak levélben azok is, akik külföldön dolgoznak, azzal a megoldási lehetőséggel, hogy nekik is előzetesen regisztrálni kelljen, tehát ne az itthoni lakcímük alapján, hanem a külföldire kapják meg a levélszavazati csomagot. Aki nem ad meg külföldi lakcímet, annak továbbra is a külképviseleti szavazás útja állna nyitva. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy választópolgárok éveken keresztül kint élnek, s csak azért tartották meg itthon a lakcímüket, hogy a különböző magyarországi kedvezményeket is megkapják - például a családi pótlékot vagy egészségügyi ellátást -, az is jogos felvetés, hogy az ilyen polgár szavazzon ott, ahol dolgozik, meg ahol él és lakik. A szabályos ugyanis az lenne, ha három hónapos távollét fölött bejelentenék, hogy külföldön élnek. Erre joggal mondják azt sokan, hogy milyen alapon szól bele a magyarországi eseményekbe, ha máshol él…

- Már elnézést, de a külhoni magyarok legjelentősebb része sosem élt a mai Magyarország területén - rájuk ugyanez a logika nem vonatkozik?

- Ők ezért is szavazhatnak csak az országos listára. Voltam olyan konferencián, ahol erről vitáztak a politikusok. Ott még az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy aki kint él évek óta, milyen alapon szól bele egy-egy választókerületi képviselő személyébe. Az elfogadható megoldás az lenne, ha a külföldön dolgozók is csak országos listára szavazzanak. Az lenne igazából az egyenlőség, hogy a külföldön dolgozók is csak a listára szavaznak, de tehessék ezt levélben is.

- Miért utasított el a kormányoldal, akár egy ilyen irányú törvénymódosítást, ahogyan az önök által kezdeményezett módosításokat?

- Az EBESZ és a Velencei Bizottság is kimondta észrevételeik mellett, hogy a választási rendszerre és eljárásra vonatkozó szabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak, s miután a magyar Alkotmánybíróság nem mondta ki ugyanezeket az aggályokat, az Országgyűlés úgy határozza meg ezeket, ahogyan akarja.

- Pedig volt itt más probléma is, hiszen például a jelölési rendszer, az ajánlóívek, s a többes ajánlás intézménye súlyos következményekkel járt. Méteres szavazólapra lehet számítani 2018-ban is?

- Így van, az az információnk, hogy sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos vagyok benne, hogy rengeteg párt szerepel majd a szavazólapon. De a legtöbb gondot nem is az indulók magas száma jelentette, hanem az, hogy feltételezések szerint itt bizniszpártok egymásról másolták át az adatokat. Könnyen, 500 ajánlással már indulni lehet választókörzetenként, s könnyű az országos listaállítás is, de a probléma valójában az, hogy állami támogatást, pénzt kapnak a pártok a listaállítás után. Ezzel kapcsolatban jelenleg is zajlik a vita a pártok között, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a listát állító pártokat is terhelje pénzvisszafizetési kötelezettség, ha országosan nem érnek el legalább félszázalékos támogatottságot a választáson. Mert 2014-ben joggal tűnt úgy, hogy “ajánlóív-kitöltő gyárak” jöttek létre, sorra érkeztek a hírek a választópolgárok adatainak másolásáról. Ezen segít az a törvénymódosítás, amely már a 2014-es önkormányzati választások előtt megtörtént, hogy a választási irodák a választópolgár kérelmére vizsgálják meg, mely ajánlási íven szerepel a neve és adatai. Erre ma már van lehetőség.

- Azért megnézném, hogy ezzel tömegesen élnek-e a választópolgárok…

- Ha ezt már egy páran megkérdezik, az egy visszatartó, fegyelmező erő.

- A 2014-es tapasztalat azt mutatja, hogy tucatnyi párt kapott több százmilliós állami kampánytámogatást, s ezek a szervezetek ezerszer több ajánló aláírást adtak le, mint ahány szavazatot végül kaptak.

- Ezért lett volna indokolt elfogadni egy törvénymódosítási javaslatot.

- A kormánypárt nem támogatta az ellenzéki pártok sok-sok idevágó javaslatát.

- Ez politikai kérdés.

- És a többes ajánlás rendszere fenntartható?

- Ez a demokrácia kiszélesítése, nekem ezzel semmi bajom, ha megfelelő módon biztosítva van, hogy ezzel ne éljenek vissza az induló pártok. Azt kell megteremteni, hogy ne üzleti, anyagi érdekek dominálják a választáson való indulást. Volt nálunk egy spanyol szociáldemokrata uniós képviselő, s amikor ismertettük vele a magyar jelölési szabályokat, akkor azt mondta, hogy ez a rendszer elképesztően széles demokráciát jelent, hiszen a választópolgárnak lehetősége van sokakat ajánlani, aztán a végén majd eldönti, kit választ.

- De az aláírásokat nem lehetne mégis ellenőrizni?

- Ez is többször felmerült, de az NVI szerepe ebben annyi, amit már említettem: a választópolgár kérelmére egyedileg ellenőrizzük, hogy szerepel-e a neve az ellenőrzött aláírások között. Ennél jobban nem tudjuk megvizsgálni az ajánlóíveket, hiszen az aláírásokat nincs lehetőségünk elemezni. Például mi van, ha azt mondja az állampolgár, hogy hiába kérdőjelezzük meg mi, igenis ő írta alá az ívet? Továbbá: mihez képest ellenőrizzük az aláírásokat? Tehát ez egy nagyon nehéz eljárás volna, ami lebonyolíthatatlanná tenné a jelölési folyamatot. Ha a választópolgár biztos akar lenni abban, hogy az ő adataival nem élnek vissza, azt most is megteheti, hogy ezt ellenőrizteti. Nem mondom, hogy nem magunk ellen beszélek, amikor erre kérem a választókat, hiszen a választási irodákra ez óriási terhet róhat, de az állampolgároknak ma már van lehetőségük erre.

- Az ilyen típusú pluszmunkákra biztosított megfelelő forrást a kormány az NVI-nek?

- Már elfogadták a jövő évi költségvetést, amelyben a javaslatunknak megfelel a jövő évi választás lebonyolítására szükséges összeg. Van valamennyi tartalékunk is, ezért úgy véljük, az előbb említett biztonsági fejlesztésekkel mindez elegendő lesz.

- Mennyibe fog kerülni a 2018-as választás?

- Hét és félmilliárd forintba, gyakorlatilag ugyanannyiba, mint 2014-ben. Most a biztonsági informatikai fejlesztések, akkor pedig a teljesen újraírt rendszer felépítése miatt volt magasabb a költség, mintha csak a szavazólapokkal és a logisztikai kiadásokkal számolnánk. Amit ugyanakkor feltétlenül szeretnék most emelni, az a választási irodák és a szavazatszámlálási bizottságok tagjainak díjazása, mert emberfeletti munkát végeznek.

- Számít arra, hogy amint a kopasz-ügyben, a mostani - sokak szerint minden eddiginél durvább - kampányban ismét politikai síkra terelődik majd az NVI megítélése?

- Számítok. Úgy gondolom, hogy elsősorban a választópolgárok részéről van szükségünk közbizalomra, s azt valamennyi pártnak fel kellene végre fognia, hogy ez nekik is érdekük. A pártok számára is fontos, hogy az emberek bízzanak a választási intézményekben és rendszerben, s elmenjenek szavazni. Ha viszont a pártok folyamatosan szidnak bennünket, akkor nyilvánvaló, hogy a választópolgár elbizonytalanodik, hogy elmenjen-e egyáltalán szavazni. Úgy gondolom, hogy az ön által kopasz-ügynek nevezett esetet is a pártok húzták rá az NVI-re, hiszen a Kúria kimondta: nekünk, az NVI-nek egyszerűen más törvényi lehetőségünk nem volt, mint ahogyan eljártunk. Ma sem tudnék másképp cselekedni. Ránk nyomták ezt az egészet, pedig mi abszolút úgy jártunk el, ahogy a törvényi kötelezettségeink alapján lehetett.

- Fel volt erre készülve, amikor NVI-elnök lett?

- Egyáltalán nem voltam 2013-ban felkészülve arra, hogy ez egy ilyen átpolitizált terep lesz. A kopasz-ügy után a családom is felvetette, hogy miért nem hagyom itt az egészet. De ha akkor elmegyek, akkor a közvélekedés még inkább az NVI felelősségét firtatta volna ebben a pártok közötti cirkuszban. Felemelt fejjel nem mehettem volna el, ezért maradtam. Az eredeti kérdésére visszatérve pedig: számítok a durva kampányra, s nekem most is az lesz a célom, hogy az NVI és a választási irodák munkatársait megvédjem. A választási kampány- és egyéb szabályértéseket nem mi, hanem a választási bizottságok és a Nemzeti Választási Bizottság vizsgálják, ők döntenek. Javaslom a pártoknak, hogy ne kiabáljanak jó előre csalást, hanem üljenek be, delegáljanak e bizottságokba tagokat, és figyeljenek. Tizenegyezer szavazatszámláló-bizottság minimum három tagját előre gyanúsítani csalással, az nonszensz. A pártoknak ott a helye, ahogyan a választók is felelősek az adataikért a jelölésben, vagy a regisztrációnál. Itt minden szereplőnek felelőssége van.

Szerző
Témák
Pálffy Ilona

Plakátpuccs a Házban

Publikálás dátuma
2017.06.23. 22:10
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyszerű többséggel szavazta meg a politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó javaslatot az Országgyűlés, miután a Fidesz - több körben - kitrükközte az ellenzéket.

Rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége arról a törvényről, ami alaposan megnehezíti a pártok közterületi plakátkampányait. A jelenlévő 123 fideszes és kereszténydemokrata képviselő ugyanis megszavazta a világosan alkotmányellenes módosítást, amelyet még a rendkívüli ülés előtti napon is alaposan "megreformált" a kormányoldal, kijátszva az ellenzéki pártokat.

Az utóbbi hetekben nagy port kavart az a lex Simicska néven elhíresült, kétharmados javaslat, amivel azt akarta elérni a Fidesz, hogy kampányidőszakon kívül ne is helyezhessék ki hirdetéseiket a pártok, de ennek csak az egyszerű többséget igénylő részeit sikerült elfogadni a megelőző, utolsó üléshéten. Így viszont értelmezhetetlen volt a jogszabály, amit ezért Áder János államfő vissza is küldött az Országgyűlésnek.

Nem a törvény formája dönt
Nem a törvény formája dönti el, hogy kétharmad, vagy sima többség szükséges hozzá, hanem maga a törvényhozási tárgy. Nem lehet formálisan kimenekülni ebből. Az alaptörvény pedig egyértelműen kimondja: a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályozáson csak kétharmaddal lehet változtatni, feles többséggel nem - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint nem is kérdés, hogy alkotmányellenes a Fidesz húzása, viszont túlságosan nem lepődött meg, hiszen: „a magyar jogállamnak már régóta hivatalosan is vége van.”

Ezek után kezdett piszkos játszmákba a kormányoldal, ötpárti egyeztetést kezdeményeztek, amelyre az MSZP saját plakát- és kampányszabályozó javaslatcsomaggal készült. Miután azonban ez vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette volna a szocialistákat, akik más ellenzéki pártok támogatását sem nyerték el, mindössze a Fidesszel születhetett volna valamiféle alku e témában, amit azonban Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt világosan megtiltott. Az MSZP ezt követően közölte: nem nyújtanak be saját törvénymódosítást.

Ennek ellenére a Fidesz, pontosabban az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely javaslatnak tekintette az ötpárti egyeztetésre megküldött tervezetet, s napirendre vetette azt a rendkívüli ülésen. Mindezzel párhuzamosan - ráadásul úgy, hogy Kósa Lajos frakcióvezető hétfőn még arról beszélt, alkotmányellenes lenne az MSZP javaslatának napirendre kerülése pénteken - a Fidesz csütörtök este úgy módosította saját eredeti törvényjavaslatát, hogy azt feles többséggel is el lehessen fogadni. A kampányidőszakon kívüli tilalomról az ő módosítójukban már nem volt szó, arról viszont igen, hogy a költségvetési támogatásban részesülő szervezetek plakátjait csak listaáron lehet kitenni. Ez azért érdekes kitétel, mert így a Civil Összefogás Fórum, vagy az előző választáson még nem indult Momentum Mozgalom is mentesül a törvény hatálya alól. Mindezt úgy kívánta keresztülnyomni a Házon a kormányoldal, hogy egyszerűen kicserélte a módosítandó törvényt.

Megtépázta Juhász Péter pártját a plakátvihar

Az Együtt soha, semmilyen körülmények között nem gyakorolt nyomást senkire sem azért, hogy megszavazza a Fidesz plakáttörvényét – reagált a párt elnöksége Szelényi Zsuzsanna állítására. Az Együtt színeiben parlamenti mandátumot szerzett, de frakció hiányában független képviselő ugyanis Facebook-oldalán bejelentette, hogy kilép a pártból. Az Együtt politizálása számára eddig is túl akcionalista volt, de ezen még túltette volna magát. Azt viszont a politikai meggyőződésével és a politikai realitásokkal teljesen ellentétesnek tartja, hogy az Együtt próbált nyomást gyakorolni rá: bizonyos feltételekkel szavazza meg a plakáttörvényt.

Kilépésével az Együtt politikusainak száma a felére, kettőről egyre csökkent a parlamentben. Hírmondónak már csak Szabó Szabolcs maradt. Az Együtt közleménye szerint Szelényi még nem nyilatkozott mandátuma sorsáról. Az elnökség figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Szelényi egyértelművé tette: parlamenti képviselő kíván maradni.

A rendkívüli ülés előtt az MSZP-n kívül váratlanul Juhász Péter, az Együtt elnöke is előállt egy plakátjavaslattal. A szocialisták visszavonták a magukét, Juhász pedig azzal igyekezett csitítani a kedélyeket, hogy csak akkor ragaszkodna a sajátjához, ha azt a teljes ellenzék támogatná. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője azonban a hét közepén – amikor még úgy nézett ki, hogy a plakáttörvény elfogadásához kétharmados többség kell – arról beszélt, hogy tudomása szerint a Fidesz megkörnyékezett ellenzéki képviselőket. A kormánypárt próbált nyomást gyakorolni rájuk, hogy szavazzák meg a fideszes plakáttörvényt. Volner az MSZP mellett az LMP-t és az Együttet is megemlítette.

A Fidesz eljárásmódja alaposan megdöbbentette az ellenzéket. A szocialista Bárándy Gergely szerint nyíltan megsértették a házszabályt és a törvényalkotási bizottság ügyrendjét, amikor az MSZP által az ötpárti egyeztetésre elküldött dokumentum módosító indítványként került az Országgyűlés elé. Az ügyet aljas politikai manipulációnak tartotta és egyértelművé tette: a szocialistáknak minimális szándéka sincs a fideszes játszmához asszisztálni. Gulyás Gergely a vitában azt mondta: ő csak akkor járhatott volna el kritizálható módon, ha a neki megküldött javaslat nem kerül a bizottság ügyrendjére. Azt állította, hogy a bizottság szocialista tagjai nem kívánták a javaslatot visszavonni. Valójában azonban Bárándy, a törvényalkotási bizottság szocialista alelnökeként még csütörtökön levelet küldött Gulyásnak, melyben jelezte: az MSZP tagok kezdeményezéseként feltüntetett javaslat egy szakmai tervezet, aminek a bizottság eljárásához semmi köze nincs. Bárándy már akkor is tisztázta: az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem támogatja, s a javaslat napirendről levételét is kérte.

Végül a módosítókról szóló döntéskor a szocialisták kétharmadot igénylő javaslatára a jelenlévő képviselők 64,4 százaléka szavazott, így az nem ment át. A 123 igen szavazat viszont elegendő volt az egyszerű többséget igénylő törvénymódosítás elfogadásához, majd ugyanennyivel a módosított plakáttörvény is átment. Vagyis kampányidőszakon kívül ezentúl is lehet plakátolni, de azok a pártok és szervezetek, amelyek költségvetési támogatásban részesültek, csak listaáron tehetik ezt meg. Az MSZP szerint a plakáttörvény egyszerű többséggel való elfogadása is alkotmányellenes, ezzel egyetértett az LMP és a Jobbik is a vitában. Sőt, a jogász szakma is úgy látja, nyílt alkotmánysértést követett el a kormányoldal. Gulyás azonban ebben is teljesen elvtelenül védte a mundér becsületét előterjesztőként: szerinte ugyanolyan generális szabályozásról van szó, mint az adótörvények vagy a számviteli törvény, amelyek feles parlamenti többséggel elfogadhatóak, holott érintik a pártok gazdálkodását.

Tállai megvonta vállát

Nem az adóhatóságtól szivárgott ki, hogy nyomozás folyik Simicskai Lajos cégeinél a Jobbik plakáthelyei miatt - állította Tállai András. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke a Hír TV kérdésére közölte, egészen biztos abban, hogy nem beosztottjai értesítették a sajtót. Éppen ezért nincs is szükség rá, hogy kivizsgáltassa a jogsértést - érvelt sajátos logikával a NAV-elnök.

Az eset furcsasága, hogy a kormánypárti Magyar Idők még az adónyomozás kezdete előtt értesült a „közérdekű bejelentésre” induló eljárásról: előbb, mint maguk a plakátcégek. Tállai nem tért ki arra, hogy a NAV munkatársain kívül ki tudhatott még a Simicskáéknál tervezett (időközben végrehajtott) vizsgálatról, de láthatóan nem is különösebben izgatta magát a kérdésen.

Az adóhatóság hivatalosan eddig csak annyit közölt, hogy „egy reklámpiaci gazdálkodó ellen” folytat büntetőeljárást. Lapunk többször is próbált bővebbet megtudni a NAV-tól, amely azonban még azt sem volt hajlandó megerősíteni, hogy a szóban forgó vizsgálat egyáltalán összefüggésbe hozható valamely párt politikai tartalmú plakátkampányával. Pedig akkor már tele volt a sajtó a hírrel, hogy az eljárás a jobbikos plakátok ügyében Simicska cégeinél folyik.



Szerző