Visszafelé mutogat Trump

Publikálás dátuma
2017.06.26. 07:32
Trump eddig nem ismerte el az orosz hackertámadások tényét FOTÓ: GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Donald Trump most Barack Obamát vádolja azzal, hogy tavaly az elnökválasztás előtt semmit nem tett az orosz beavatkozás elhárítására.

Legjobb védekezés a támadás, vallja Trump. Az amerikai elnök visszafelé mutogat, szombaton előbb Twitteren írta, majd a Fox News-nak adott, vasárnap sugárzott interjújában is elmondta, „most tudta meg”, Barack Obama jóval a november 8-i elnökválasztás előtt értesült arról, hogy orosz hackerek kísérleteket tettek a voksolás befolyásolására. „Miért nem tett semmit?” – tette fel a kérdést drámaian az elnök. Trump a The Washington Post pénteki jelentésére hivatkozik, amelyben CIA-forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy a Obama, akit nagyon is aggasztottak Vlagyimir Putyin orosz elnök Trump javára történt beavatkozási kísérletei, számos lehetőséget mérlegelt a visszavágásra.

A 44. elnök azonban kényes helyzetben volt, s több okból is úgy döntött, bőven lesz idő szankciók meghozatalára. Obama nem akarta, hogy az a látszat keletkezzen, a Fehér Ház beavatkozik az elnökválasztási versenybe, a többi hírszerző ügynökség szkeptikusan fogadta a CIA megállapításait az orosz beavatkozásról, s a felmérések alapján eleve azt feltételezte, hogy Hillary Clinton nyeri meg az elnökválasztást. Obama ugyan tavaly szeptemberben, a G20-csúcs margóján figyelmeztette Putyint, hogy hagyjon fel a beavatkozással, de Washington végül csak decemberben hozott szankciókat, 35 orosz diplomata kiutasításáról és két orosz létesítmény bezárásáról döntöttek. Más lépéseket is fontolgattak, orosz infrastruktúra elleni kibertámadásokat, Putyinról leleplező információk közzétételét, de végül ezeket Obama nem lépte meg.

Trump vádja már csak azért is érdekes, mivel egészen eddig azt állította, hogy az orosz beavatkozás „hamis hír”, s a demokraták csak azért találták ki, hogy az ő győzelmét megkérdőjelezzék. A 45. elnök, akit ezek az ellentmondások sosem zavartak, most úgy tűnik elfogadja, hogy mégiscsak megtörténtek az orosz hackertámadások, s Obamát tenné felelőssé azért, mert nem lépett fel kellő eréllyel azokkal szemben. A Fehér Ház más téren is ellentámadásba megy át, az elnök a különleges ügyész, Robert Mueller függetlenségét is megkérdőjelezi, felvetette, hogy a volt FBI-igazgatót túl szoros kapcsolat fűzi menesztett utódához, James Comeyhoz. Megvádolták azzal is, hogy Clinton-párti ügyészeket vett fel a stábjába. A kongresszusi republikánusok Obama igazságügyi minisztere, Loretta Lynch ellen is vizsgálatot akarnak indítani azt követően, hogy Comey a meghallgatásán azt vallotta, Lynch beavatkozott a Hillary Clinton szerver-ügyében folyó nyomozásba.

Harc az Obamacare ellen
Még a héten szavazni akar a washingtoni szenátus az Obamacare visszafordítását célzó egészségbiztosítási törvénytervezet ügyében. A képviselőház már elfogadta saját változatát, a republikánus szenátorok azonban nagy titokban új szöveget írtak, amelyet csak múlt héten hoztak nyilvánosságra. Első körben négy konzervatív republikánus szenátor jelezte, hogy nem hajlandók megszavazni a tervezetet, köztük Rand Paul, tavalyi republikánus elnökaspiráns.
A négyesfogathoz egy ötödik szenátor, a nevadai Dean Heller is csatlakozott, ők keveslik a szigorításokat. A Washington Post jelentése szerint több mérsékelt republikánus szenátor, köztük az alaszkai Lisa Murkowski is gondot okozhat, ők az új törvény súlyos szociális kihatásai miatt aggódnak. Trump is beszállt a lobbizásba, de Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője így sem lehet biztos, hogy a csütörtökre tervezett voksoláson átmegy a Trumpcare néven emlegetett javaslat.



Szerző

Kolera a háború idején

Publikálás dátuma
2017.06.26. 07:31
FORRÁS: YOUTUBE
Véget ért a Ramadán, az iszlám legszentebb helyén megelőzték az idei merényletet. Az Iszlám Állam „államként” legyőzetett. A társégben már a kolera is fenyeget.

Egyre mélyül az egészségügyi-humanitárius vészhelyzet Jemenben, a fenyegető katasztrófáról azonban az iraki-szíriai háború és a Katar kapcsán kirobbant Öböl-válság elvonja a nemzetközi figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombaton ismét megkongatta a vészharangot, de félő, hogy hiába. A jemeni kolerajárvány a legsúlyosabb a világon, napi mintegy ötezer újabb megbetegedés történik, és a fertőzött száma már meghaladja a 200 ezret, jelentette be közleményben szombaton a világszervezet.

A 2014 márciusa óta háború sújtotta Jemenben (amely a járványhoz hasonlóan ugyancsak kiesik a nemzetközi érdeklődés látóköréből) hosszú ideje komoly humanitárius vészhelyzet állt elő, a kolera miatt május közepétől hirdettek szükségállapotot az Irán által támogatott húszi lázadók. Akkor még csak a fővárosban, Szanaában dühöngött a kolera, azóta országos méretűvé vált a járvány, mind a 23 közigazgatási régióban felütötte a fejét. A WHO néhány nappal a szükség állapot kihirdetése után figyelmeztetést adott ki, hogy példátlanul gyorsan terjed a kolera Jemenben, négy hét alatt több mint 23 ezren fertőződtek meg és 242-en haltak meg a betegségtől. Az azóta eltelt két hónapban megtízszereződött a megbetegedések száma, az elhalálozások száma meghaladta az 1300-at a szükségállapot ellenére, a betegeknek pedig csekély az esélyük a gyógyulásra, hiszen az ENSZ jelentései szerint már alig van működő egészségügyi intézmény az országban, és azok, amelyek úgymond működnek is, igencsak korlátolt gyógyítási lehetőségekkel rendelkeznek. A húszik által uralt területek gyakorlatilag blokád alatt vannak, a Szaúd-Arábia vezette arab országok katonai koalíciója teljesen elszigeteli a lázadó országrészt. Az ENSZ-nek a 2014 márciusában kezdődött háború során először sikerült elérnie néhány napos humanitárius tűzszünetet, a segélyek azonban nehezen gyűlnek, és még nehezebben jutnak el a címzettekhez. A lakosság éhezik és nem jut biztonságos ivóvízhez. A köztisztasági szolgáltatások nem működnek, a szemétszállítás hiánya pedig az ivóvíz fertőzöttségét eredményezi, ami a járvány terjedésének kedvez. A lázadó területek teljes infrastruktúrája romokban hever a több mint két éve tartó légicsapások miatt, amelyek halálos áldozatainak száma meghaladta már a tízezret. A kolera azonban még pusztítóbb lehet, a WHO jelentés szerint az elkövetkező időszakban a megbetegedések és elhalálozások számának növekedésével kell számolni a meleg miatt is.

Jemen 26 millió lakosából 17 millióan éheznek, legkevesebb 3 millió gyerek alultáplált. A nemzetközi segítség pedig késlekedik az ENSZ minden erőfeszítése ellenére. A világszervezet tagországainak áprilisi vállalása, az egymilliárd dollár segély összegyűjtése egyelőre késlekedik, holott ez is csak a tűzoltáshoz szükséges összeg fele lenne. A húszi lázadó hatóságok tehetetlenek, nem tudnak megbirkózni a kolera terjedésével, a nemzetközi humanitárius segélyszervezetekhez fordultak segítségért. Csakhogy ezeknek a szervezeteknek és adományaiknak el is kellene jutniuk a háború és kolera uralta térségbe, amelyet egyelőre a szaúdi vezetésű arab koalíció tart „zár alatt” minden nemzetközi felháborodás és tiltakozás, szankciók nélkül.

Ramadán végi merényletkísérlet

Az utolsó pillanatban ugyan, de a szaúdi hatóságok megakadályozták egy öngyilkos merénylő támadását az iszlám legszentebb helye, a mekkai nagymecset ellen. A merénylőt a hatósági felszólításra nem megadta, hanem felrobbantotta magát, de a robbantásban ő volt az egyetlen áldozat. Tizenegyen megsebesültek, egy ház összedőlt a nagymecset közelében. A támadás időzítése nem véletlen volt, az iszlám legszentebb helyének számító nagymecsetben a ramadán utolsó péntekét ünnepelték a világ minden sarkából összesereglett hívők. (Tavaly a ramadán végén az iszlám másik szent városában, Medinában történt öngyilkos merénylet.)

Szaúdi hivatalos közlés szerint egy külföldről irányított terrorszervezet áll a mekkai merényletkísérlet mögött. A rijádi hatóságok öt embert letartóztattak Mekkában és Dzsiddában, de más részletet nem közöltek. Nem hivatalosan Katart gyanúsítják a terroristák támogatásával. A Katar elleni blokád indokaként is a terrorizmus támogatását hozták fel a szaúdi „irányítású” öbölmenti- és hozzájuk csatlakozó országok, ám Rijád legfontosabb szövetségese, Washington is azt kérte, tényekkel támasszák alá azt, hogy Katar terroristákat támogat. Törökország pedig csapatokat küldött Katarba, hogy megvédjék az emirátust egy esetleges katonai lerohanással szemben.

Álom volt az iszlám állam

Az Iszlám Állam terrorcsoport azzal, hogy néhány napja, június 21-én felrobbantotta azt a moszuli nagymecsetet, amelyben 2014 júniusában Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust, tulajdonképpen beismerte vereségét, azt, hogy „államként” legyőzték. Az IS elleni háború valóban a végéhez közeledik, Moszulban már csak mintegy 300, magát elsáncoló, igaz, több ezer embert élő pajzsként használó dzsihádista küzd, szíriai fővárosukban, Rakkában is egyre mélyebben nyomulnak előre a felszabadító csapatok, a kurd erők, a nyugatiak által támogatott lázadók valamint a kormányerők. Mindez azonban nem jelenti a terrorizmus legyőzését, a terrorcsoport elkeseredettségében egyre több merényletet hajt végre a térségben.

Szerző

Medvetámadás Romániában

A Hargita megyei Csíkdánfalva közelében egy pásztor mindkét combját megsebezte az állat.

Az utóbbi hónapokban többször fordult elő, hogy a medvék bemerészkednek a falvakba, városokba. A támadások miatt egyre többen fellépést sürgetnek. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közleményében azt írta: ha szükséges, látogatást fognak tenni Bukarestben az ügy érdekében. Hozzátette: nem a medvék ellen, hanem a Hargita megyei lakosokért harcolnak.

Szerző