Arany kétszáz éves, de kortárs

Publikálás dátuma
2017.07.01. 07:48
Ha valaki azt hiszi, hogy egy bajszos öregúr unalmas születésnapján találja magát, az csalódni fog. FOTÓ: PIM
Arany János már bajusszal született. Sokan így gondolnak a 19. századi költőre, akiről Önarckép álarcokban címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) emlékkiállítást rendezett.

“Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl? / Fényképíró úr! a botos és kalapost. / Mint maradó vendég űl s áll a többi nyugodtan, / Menni csak egy készűl: útja van: ez leszek én!” 1880-ban Arany ezt a verset címezte Ellinger Edének, a korszak híres fényképészének, hogy a róla készített fotók közül melyiket választja az akadémiai tagok albumába. Ez a vers fogadja a látogatókat a 200 éve született Arany Jánosról szóló emlékkiállítás főfalán. Kalla Zsuzsa, a tárlat egyik kurátora szerint Aranyról olyan képeket ismerünk, amelyeken szomorkásnak, zárkózottnak tűnik, a költő valójában egy sokoldalú, dinamikus és kísérletező kedvű személyiség volt. A kiállítás - amelynek promóvideójában a Magyarországra akkreditált nagykövetek szavalják a Családi kör című verset - célja pontosan az, hogy felvillantsa a köztudatban Aranyról élő képet, de ki is mozdítsa azt, és bemutassa kevésbé ismert arcait is. A PIM egyébként ezt csinálja Petőfi Sándorral és Szabó Magdával is most látható kiállításaiban.

Nem egy szigorú időrendet követő, hagyományos életrajzi kiállításról van szó, hanem egy modern, multimédiás eszközökkel élő tárlatról. Progresszivitását az adja, hogy nemcsak a költőről szól, hanem arról is, hogy mit jelent emlékezni, milyen forrásokból dolgozik egy emlékkiállítás és milyen eszközökkel élt és él ma egy múzeum.

Aranyról való tudásunk egyik központi eleme Petőfi Sándorral való barátsága. A PIM állandó Petőfi-kiállítását hozzá is kapcsolták az Arany-tárlathoz. -Van sztereotípiákat lebontó fal is. Sokan azt gondolják, hogy Petőfi és Arany teljesen más generációt képviseltek, más volt az alkatuk, viszont fiatalkori életeseményeik rímelnek egymásra. A nemzeti, közösségi emlékezet torzulásaira is rá akarunk mutatni - mondta Kalla Zsuzsa és hozzátette, míg Petőfi esetében az életrajz és a figura uralja az emlékezést, Aranynál inkább a szövegek. Hamarabb eszünkbe jut ugyanis Toldi, a walesi bárdok, Ágnes asszony, mint az, hogy mit csinált Nagykőrösön tanárként.

A kiállításhoz kapcsolódóan több műalkotás is helyet kapott a tárlaton. FOTÓ: PIM

A kiállításhoz kapcsolódóan több műalkotás is helyet kapott a tárlaton. FOTÓ: PIM

A kiállítás létrehozói - Asztalos Emese, Sidó Anna, Mihalkov György és Kalla Zsuzsa - nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a korszak civilizációs és világirodalmi eseményeit bemutassák, erre szolgál rögtön a kiállítás elején egy 3D-s életvonal. A szélesebb kitekintés a tárlat későbbi részire is jellemző, így Arany János személyes tárgyai, kéziratai, családi ereklyéi mellett a közéletet, a városiasodást és a vidéki életet bemutató fényképekkel, rajzokkal és karikatúrákkal képet kapunk Arany szűkebb és tágabb környezetéről is. A kiállítás szerkezete szerint a zöld falakon Arany szövegeiből vett ellentétpárokba állítható alakokat látunk, a vörös falon pedig a költő-hivatalnok életszakaszait, közegeit színesebben bemutató képi és tárgyi anyagot. A kiállítás így több módon is bejárható és többféleképpen is befogadható. Ami elsőre feltűnő, hogy ugyan irodalmi kiállításról van szó, nagyon kevés a szöveg. Az ellentétpárokat bemutató pódiumokon ugyan van egy rövid magyarázat, ami orientál, de nem nyomja el a látogató saját értelmezését és a már ismert alakok újragondolását. A terek inkább asszociációs logikát követnek. Az első állomáson például a csetlő botló Bolond Istók és Toldi párosa található, akiknek alakjához és szövegvilágához lazán kapcsolódó, a társadalom perifériáján élő embereket ábrázoló rajzokat vagy a nyers emberi erőt bemutató szobrot kapcsoltak. Kalla Zsuzsa elmondta, hogy az érzéki tapasztalatot is fel akarták használni a kiállításon, így jött létre a Toldi-próba, ahol a látogató saját ereje irányítja, hogyan ismerkedik meg Toldi történetével.

A kiállításon a különleges Arany kéziratok mellett sok olyan műalkotás látható, amelyek más kiállításra nem kerülnének ki, de az Arany tárlathoz tartalmilag kapcsolódnak. Ilyenek például Zichy Mihály nőportréi, amelyek a kiszolgáltatott női sorsról szóló balladákkal lépnek párbeszédnek. Az egyik legismertebb alak Ágnes asszony, akinek ellentétpárja Attila és a Buda halála eposz. Arról is képet kapunk, hogy milyen lehetett Arany születésekor a bihari világ, illetve mekkora távolság van a nagyszalontai jegyző és a Bécsbe is eljutó hivatalnok világa között. A hivatalnok és a nemzeti költő szerepköre is egy ellentétpárként szerepel: Arany a jegyző, a nagykőrősi tanár és az MTA főtitkára a bárdköltő szerepét is magára öltötte. Hivatalnokságára reflektál is: miután Gogol A köpönyeg című művét lefordítja, álnévként felveszi az Akakij Akakijevics nevet. Nem akarja elfogadni Ferenc Józseftől a Szent István-rend kiskeresztjét, mégis megteszi. A nemzeti költő szerepe Petőfi alakjában is előtte lehet, ennek megnyilvánulásai A walesi bárdok és a Szondi két apródja. Vojtina ars poeticájával és a Tamburás öreg úrral zárul az ellentétpárok sora: megjelenik a bulvár műfaja, megkezdődik a városiasodás, a modernizáció és mindeközben Arany magányos, de kreatív, akkoriban kevesebb vissszhangot kapott lírai korszaka, amelynek központi tárgya a kapcsos könyv, helye pedig a Margit sziget.

Ha valaki azt hiszi, hogy egy bajszos öregúr unalmas születésnapján találja magát, az csalódni fog. Az iskolai kötelező olvasmányok szerzője ugyanis nem érthetetlen és magába zárkózóan szótlan. Klasszikus ugyan, de nagyon is kortárs.

Arany 200 busz
A kiállításnak van egy az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változata is, amelynek a versek, képek, dokumentumok mellett részei manuális játékokat és digitális eszközök. A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés és múzeumpedagógia foglalkozás. A nyári időszakban kulturális rendezvényeken és fesztiválokon lehet találkozni a busszal, ősztől oktatási intézmények, városi könyvtárak, művelődési házak, múzeumok meghívására számít a PIM. A jelentkezési lap letölthető a PIM oldaláról.

Színházi Kritikusok Céhe - Megvan az idei életműdíjas

Publikálás dátuma
2017.06.30. 17:17
Forrás: Színházi Kritikusok Céhe/Facebook
Radnóti Zsuzsa dramaturg kapja idén a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Az elismerést szeptember 21-én a Budapest Bábszínházban adják át a Színikritikusok Díjának gálaestjén.

A színikritikusok céhe hetedik alkalommal ad át életműdíjat, amelyet olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek ítél oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

A Színikritikusok Díja életműdíjról a szakmai szervezet tagsága titkos szavazással dönt - olvasható a Színházi Kritikusok Céhének az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Az életműdíjat először 2011-ben adták át a kritikusok, Törőcsik Marinak. Az idei díjazott, Radnóti Zsuzsa a szeptember 21-i ünnepségen veszi át az elismerést a Budapest Bábszínházban, ahol a Színházi Kritikusok Céhe 38. alkalommal honorálja az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, a Színházi Dramaturgok Céhe pedig a szintén nagy múltú, 32 éve alapított díját adja át az évad legjobb magyar drámájáért.

A Színikritikusok Díja gálaestjét - amely nyilvános a nagyközönség számára - idén Göttinger Pál rendezi, házigazdája pedig a Momentán Társulat lesz.

Radnóti Zsuzsának az 1970-es évek óta elévülhetetlen érdemei vannak a kortárs magyar drámák bemutatása terén. Több mint harminc évig a Vígszínház dramaturgjaként olyan emblematikussá vált darabokat segített színpadra, mint Szakonyi Károly Adáshiba, Örkény István Macskajáték és Pisti a vérzivatarban, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című műve, valamint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Kőműves Kelemen és a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem. "Ha ő nincs, talán nincs A padlás, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk, nem kerül fénybe Esterházy Péter drámaírói életműve, Nádas Péter Takarítása, Márton László Nagyratörő-trilógiája vagy Borbély Szilárdtól Az Olaszliszkai" - olvasható a méltatásban.

Mint írják, a sor nem teljes és szerencsére folytatható, hiszen Radnóti Zsuzsa életműve nem lezárt. Továbbra is elképesztő energiákkal olvas, szervez, hallatja hangját a fontos szakmai kérdésekben. Kötetei, szakcikkei etalonnak számítanak, véleménye megkerülhetetlen. Dramaturgnemzedékek sora tanult tőle nemcsak szaktudást, hanem szemléletet, nyitottságot, részint felsőoktatási intézményekben, részint a Nyílt Fórum keretében, amelynek egyik alapítója volt.

Radnóti Zsuzsa tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, az idén Kossuth-díjat vehetett át. Jászai Mari-díjjal, Érdemes művész kitüntetéssel és Hevesi Sándor-díjjal ismerték el munkásságát, valamint megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét.

Szerző

Új helyre költözik a Klapka György Múzeum

A hajdani Méntelep főépületébe költözik a komáromi Klapka György Múzeum, és ide telepítik a római korral foglalkozó régészek képzésnek egy részét is, a beruházás  összege meghaladja a félmilliárd forintot - közölte a város polgármestere pénteken.

Molnár Attila (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy az épület felújítása és korhű helyreállítása után itt kapna helyet a Brigetio emlékeit bemutató állandó kiállítás. A fejlesztést a város 260 millió forintos önerőből és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból kapott 250 millió forintos támogatásból valósítja meg.

A múzeum új helyszínén a rekonstrukciót, a hologramot és a 3D technikát alkalmazva mutatják be a katona- és polgárváros életét. Három, gazdag leletanyaggal megtalált szarkofágot padlószint alá süllyesztve állítanak ki, illetve térhatású fotókkal ábrázolják a római fürdő feltárását, így a látogatók szinte az épületben érezhetik magukat - hangsúlyozta a polgármester.

Az emeleten és a padlástérben előadótermeket és tárgyalókat alakítanak ki, az ELTE ide helyezi át a régészek elméleti képzésének egy részét is. A nyári gyakorlati képzés helyszíne évtizedek óta Brigetio feltárása. A Klapka György Múzeum új székhelyét a Magyar Királyi Méntelep laktanyájának építették az 1900-as évek elején. Az első világháború végéig 2 millió ló volt a monarchia területén. A komáromi méntelep eredetileg 12 épületből állt, fénykorában ezernél több embernek biztosított megélhetést.

Mára csak a főépület, a tiszti lakás és a tiszti kaszinó maradt meg. Lótartással 1962-ig foglalkoztak, majd az épület lett a termelőszövetkezet központja. Később az önkormányzat vásárolta meg az üresen álló ingatlant.

Szerző
Témák
Komárom