Indul a non-doktori képzés

Az orvosok túlterheltségén úgy enyhítene az egészségügyi kormányzat, hogy egyes feladataik ellátását egyetemi végzettségű ápolókra szignálja ki. Komoly kihívást jelent az idősödő társadalom és ezzel párhuzamosan a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulása, az egészségügyi ellátórendszer növekvő költségigénye.

Az OECD országok többségében ezen problémák megoldására már bevezették a kiterjesztett hatáskörű egyetemi képzettségi szintű okleveles ápoló képzést és munkakört – erről Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, a Szegedi Tudományegyetemen a hétvégén megtartott ápolói fórumon. Így a jövőben akár a bokarándulás esetén nemcsak a röntgent elemezheti majd a szakápoló, de a terápiát is elrendelheti. A reform feltétele, hogy az orvosok partnerként fogadják el a megnövekedett jogkörű kollégákat.

Jelenleg 400-500 ápolót érinthet az effajta változás. Ausztráliában és az Egyesült Királyságban dolgozó ápolók például önállóan gondozhatnak krónikus betegeket, köztük magas vérnyomás, cukorbetegség vagy akár az idősödéssel együtt járó egészségváltozás miatt ellátásra szorulókat. Ők ellenőrzik a leleteket, és szükség esetén a gyógyszerek dózisát is módosíthatják.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány a felsőfokú végzettségű ápolók számára ösztöndíj programot hirdet „Michalicza ösztöndíj” elnevezéssel. A 2017 szeptemberében induló BSc alapképzésre épülő MSc szak, hat féle specializációt kínál az ápolás iránt érdeklődők részére. A bővített kompetenciát adó programban résztvevők tanulmányi előmenetelük, és a választott szakmaterület függvényében félévenként maximum 500 ezer forint ösztöndíjban részesülhetnek. A kormány erre a célra a jövő évi költségvetésben 1 milliárd 150 millió forintot különített el.

A fórumon a területért felelős miniszteri biztos, Betlehem József hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolóképzést bevezető országok azt tapasztalták, hogy az egészségügyre fordított költségek ugyan jelentősen nem mérséklődtek, azonban az ellátás színvonala javult, a betegek elégedettsége növekedett és csökkent a várakozási idő. Ezen egyetemi végzettségű ápolók alkalmazásának további eredményei között említette a professzor, hogy a krónikus betegellátás magasabb szakmai színvonalúvá vált és szignifikáns javulás volt tapasztalható a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedő, valamint vérhígító kezelésben részesülő páciensek állapotában és ellenőrzésében. Legutóbbi adatokat idézve utalt arra, hogy több tanulmány bizonyítja ezen ellátási rendszer hatékonyságát az elkerülhető okból bekövetkező halálesetek csökkentésében is.

A kiterjesztett hatáskörű ápolás mesterképzés bevezetésével, az ápolói hatáskörök nemzetközi trendeknek megfelelő modernizálásával a sürgősségi terület is egyetért - hangsúlyozta Pető Zoltán. A Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság vezetőségi tagja úgy vélte, hogy megfelelő egyeztetésekkel már most is jól tervezhető az új kollégák helye a sürgősségi osztályon, ami a szakmai munka gyorsabb és koordináltabb végzését eredményezheti.