Betegek a futószalagon

Publikálás dátuma
2017.07.06 07:02

Fotó: /
Kétszáz beavatkozás után egy napon belül haza lehet majd küldeni a betegeket, de nagy felelősség hárul az erről döntő orvosokra, ráadásul a szakértő szerint e műtétek ötöde után nem lenne javasolt a távozás.

A szülés mellett további kereken 200 műtéti beavatkozás után lehet majd hamarosan egy napon belül hazaküldeni a kórházból a pácienseket. Ha utóbb mégis baj lenne, a mentő oda viszi vissza a beteget, ahol műtötték, s a szövődmény gyógyításának költségére már nem kap pénzt az egészségbiztosítótól. Az egészségügyi kormányzat a tervezett változással arra ösztönözné az intézményeket, hogy mérsékeljék az úgynevezett elkerülhető kórházi ápolást.

Most egy városi kórházban az ellátások 26 százaléka, a megyei intézményekben pedig 13 százalék olyan kezelés, amelyeknél nincs feltétlen szükség arra, hogy a páciens bent feküdjön. A gyógyulás olykor biztonságosabb a kórházon kívül, hiszen a beteg otthonában kisebb az esély a kórházi fertőzéseknek. Lapunknak ugyanakkor egy sebész úgy fogalmazott: az új szabályozással a kórházak akkor járnak jól, ha „piszok jól” operáló orvosokat foglalkoztatnak, akik tűpontosan döntenek arról, hogy a műtét után 24 órával kit lehet különösebb kockázat nélkül hazaengedni. Ekkor ugyanis kevesebb költség mellett több beavatkozást végezhetnek az intézmények, feltéve, ha az még belefér a számukra engedélyezett betegellátási kvótába. Ha nem, akkor csak az üres ágyuk szaporodik.

Ma még csak akkor kapják meg a műtétért járó teljes díjat a kórházak, ha utána a beteget elég hosszan ápolták is. Ha a szabványos időnél korábban távozott a páciens, csak csökkentett összeget kap az intézmény. Az új szabályozás mellett a beavatkozást követően elég lesz egy napot a kórházban tölteni, és ha a beteg állapota lehetővé teszi, otthon gyógyulhat tovább. A módosítás az emésztőszerv-rendszert érintő beavatkozásoktól (például hasüregi idegentest-eltávolítás) kezdve olyan műtéteket is érint, mint a tályog, daganat-kimetszés, vagy laparoszkópos epehólyag-eltávolítás, valamint rutin hát- és nyakműtétek, de olyanok is idetartoznak, mint a gerincstabilizálás vagy kisebb pajzsmirigy- és vérképzőszervi beavatkozások.

Weltner János sebész, egykori szakfelügyelő főorvos szerint az, hogy a páciens egy-egy beavatkozás után mikor távozik a kórházból, elsősorban betegbiztonsági kérdés. Akkor lehetne nyugodt e tekintetben mindenki, ha lenne olyan szakhatóság, amely képes ellenőrizni a szakmai szabályok betartását. A kezelőorvos szakmai döntése és egyben felelőssége is, hogy mikor engedi el a páciensét, a beteg fizikai állapota mellett mérlegelnie kell azt is, hogy milyenek a szociális körülményei, van-e valaki, aki szükség esetén ápolja, ha baj van, milyen gyorsan juttatható vissza a kórházba. Hozzátette: a rendelet-tervezetben megnevezett műtétek körülbelül ötöde olyan, ami után nem célszerű a beteget 24 óra után hazaengedni. Főként amelyek után van kockázata az utóvérzésnek, vagy a hormonháztartást érintik, mint a pajzsmirigy-beavatkozások.

A kórház korai elhagyása egyébként növeli a betegek költségeit – ugyanúgy, mint az egynapos ellátás – és valamelyest csökkenti a kórházakét. A betegnek otthon, saját költségén kell fájdalmat csillapítania, tisztán tartani a sebet, s megoldani például az utazást, amennyiben erre szükség van.

Szerző
2017.07.06 07:02

Járvány tombol Heves megyében, fertőzött lehet a csapvíz

Publikálás dátuma
2018.09.22 09:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Tömegesen lettek rosszul két hevesi településen, Domoszlón és Kisnánán. Mindenki hányásra, hasmenésre, lázra panaszkodik. Azt gyanítják, az ivóvízzel lehet baj.
Gyerekek, felnőttek, idősek vártak a sorukra egész héten a domoszlói és a kisnánai háziorvosi rendelőben - írja a Bors. Utóbbi településen csupán két nap alatt majdnem háromszázan lettek rosszul.
Nem kizárt, hogy az ivóvízzel van baj: a két településnek közös forráskútja van, és a legtöbb beteg ivott belőle. Az okokat az illetékes kormányhivatal és a gyöngyösi vízmű szakemberei is keresik, az eredményre azonban még várni kell. Ha a vízbázisban történt a szennyeződés, akkor a katasztrófavédelem is vizsgálatot indít.
A kormányhivatal, amely a két faluban összesen 142 betegről tud, egyelőre azt kéri a lakóktól: a csapvizet csak öt perc forralás után, visszahűtve igyák, illetve használják fogmosásra, ételkészítésre, babafürdetésre, mosogatásra. Emellett a megszokottnál is alaposabban és gyakrabban mossanak kezet szappannal, meleg folyóvízben.
2018.09.22 09:52

310 millió forintot küld libanoni keresztényeknek a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.22 09:37

Fotó: Shutterstock/
4 milliárdból újítják fel a szolnoki színházat és százmilliókat kapnak Magyarországtól libanoni keresztények - derül ki a Magyar Közlöny pénteki számából.
A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozat szerint közel 4 milliárd forintot ad kormány a szolnoki Szigligeti Színház épületének felújítására - szúrta ki a 444.hu. Március végén az Emmi kultúráért felelős államtitkársága már közölte: a Balázs Péter vezette intézmány felújításának előkészületei megtörténtek, "a kormány biztosította 250 millió forintból az engedélyezési és kiviteli tervek elkészültek".
A Közlönyből kiderült még, hogy 310 millió forintot kap a libanoni Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyház a kormánytól.
2018.09.22 09:37