Hollande hibáiból tanul Macron

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:35
Fotó: AFP/Anne-Christine Poujoulat
Emmanuel Macron népszerűsége tíz százalékot esett egyetlen hónap alatt, amihez hasonló csak Jacques Chirac elnöksége alatt történt. Ráadásul a neheze még hátravan.

Intő jel lehet a francia elnök számára az a hétvégi felmérés, amely szerint jóval elégedetlenebbek honfitársai eddigi ténykedésével, mint egy hónappal korábban. Ettől azonban még nincs nagy bajban, továbbra is népszerű 54 százalékos támogatottságával, ami nem nevezhető rossznak három hónappal a hivatalba lépése után, de őt is elődje, Francois Hollande sorsa fenyegeti, aki olyan népszerűségcsökkenésen ment keresztül rövid idő alatt, hogy onnan már nem volt visszaút számára. Hollande ráadásul 2012-ben ugyanekkor még jobban is állt Macronnál, 56 százalékos támogatottsággal, Francois Mitterrand 48, Nicolas Sarkozy pedig 2007-ben 66 százalékos népszerűségnek örvendett.

A visszaesés oka egyértelmű: Macron sokáig ügyes külpolitikájával vált népszerűvé, most már azonban az ország gondjainak megoldásába kell fektetnie az energiáit, ami azt jelenti: csökkentenie kell az állami kiadásokat. Ez nyilvánvalóan kirúgásokat jelent, s érzékenyen érinti a hadsereget, amit Pierre de Villiers vezérkari főnök lemondása is illusztrált.

Sokatmondó, hogy az elnök népszerűsége elsősorban a közalkalmazottak körében zuhant, 18 százalékkal. A nyugdíjasoknál pedig 11 százalékkal rontott, az öregségi járulékból élők a nyugdíjrendszer átalakításától tartanak. Igen nagy, 25 százalékos esést produkált a centrista MoDem szavazói körében. A párt több minisztere kényszerült távozásra Edouard Philippe kormányából, miután a politikai erő elnökéről, Francois Bayrou-ról kiderült, hogy fiktív állásokat biztosított családtagjai számára.

Macron nemcsak forró nyárra számíthat, az ősz sem lesz sokkal jobb. A munkaügyi reform miatt ugyanis szeptemberre tüntetéseket, munkabeszüntetéseket szerveznek a szakszervezetek.

A népszerűségvesztéshez a katonai költségvetés jelentős csökkenése is hozzájárult. Macron kis híján egymilliárd euróval, 850 millióval kurtította meg az éves katonai költségvetést. Pierre de Villiers generális, vezérkari főnöke elfogadhatatlannak nevezte ezt, mert szerinte megtépázza a hadsereg nemzetközi tekintélyét. Több fegyvernem, egység, a szövetséges nyugati barátok oldalán harcol távoli földrészeken, Afrikában, Ázsiában a terrorveszély leküzdésére, és ha az erre megszavazott büdzséből elvonnak bármennyit is, az foltot ejt a kék, fehér, piros nemzeti trikolóron. Az ifjú elnök úgy látszik elfeledkezett erről, sebtében hozta döntését.

Szépen hangzik, azonban mértékadó politikai szaktekintélyek vitatják az érvelést. Ők úgy vélik, hogy korántsem pénzről, költségvetési számokról van szó, hanem hatalmi kérdésről. Az Ötödik Köztársaság még Charles de Gaulle által megfogalmazott alkotmánya szerint a hadsereg mindenkori legfőbb parancsnoka az államfő, tekintet nélkül arra, katona-e vagy sem. De Gaulle-nál ez nem volt gond, hiszen egykor tisztként szolgált, akinek a hadművészet a kisujjában volt. Akkor még senkinek sem juthatott eszébe, hogy lesz idő, amidőn polgári személy lesz az Élysée-palota lakója. De Villiers tábornok azonban nem csupán emiatt füstölgött. Ő hivatásos tiszt, ráadásul hatvanegy éves, amíg ez a „kölyök” elnök, (nem mondta, de gondolhatta) még negyven sincs, és ő akarja fölülvizsgálni, mennyi pénzt költsön védelemre az állam? Angol kifejezéssel, shocking, megdöbbentő. Kezdetben csak berzenkedett, megpróbálta meggyőzni az államfőt. Hallgasson rá, vonuljon vissza, amíg a tekintélyén nem esik jóvátehetetlen csorba, mindenki ép bőrrel ússza meg az incidenst. De nem csupán a generális makacs, önfejű az elnök is. Úgy vélte, ragaszkodnia kell hadsereg főparancsnoki sarzsijához, máskülönben szemébe nevetnek a katonák. Végső szakaszába jutott a krízis, a tábornok visszavonhatatlanul lemondott. Macron a távozási szándékot tudomásul vette, a búcsú időpontját július 31-re tűzte ki, de az Élysée meg se vártra a dátumot, július 20-i hatállyal kinevezte az új vezérkari főnököt, azzal a tapintatlansággal, hogy az utódot „hősnek” kiáltotta ki, sértéssel gyarapítva a személycserét.

Ekkora azonban betelt a pohár. A hadsereg aktív állománya szomorún észlelte, milyen indulatok gerjedtek körülötte. Macron észbe kapott, azonnal megérezte, haladéktalanul cselekednie kell, amíg nem késő. Ám mivel fiatal kora ellenére is profi politikus, ügyes megoldás ötlött eszébe. Útra kelt. Kiszemelt olyan választókerületeket, ahol a kormánytöbbség képviselői a hangadók, simulékony hangon szólt hozzájuk. Nekik szónokolt, miközben érzékeltette, hogy valójában a sértett hadseregnek üzen. Mérsékelt stílusban békejobbot kínált. Kifejtette, 2018-tól egyetlen garassal se csökkennek tovább a védelmi kiadások, az összlétszám nem lesz egyetlen fegyveressel se kevesebb. Az elnököt általában nem tartják kivételes tehetségű, aranyszájú szónoknak, viszont tud okosan érvelő, meggyőző lenni. Híre kelt, hogy politikusokhoz szólt, de a mondatai elértek katonai egységeket is, és volt, ahol távollétében is megtapsolták. Akadt kommentáló, aki azzal keresett mentséget a számára, hogy fura viselkedésének egyéb célja nem is volt, mint eloszlatni azt a lehetséges gyanakvást, netán a kétbalkezes Hollande-ból is lappangana benne valami.

Úgy látszik, az egyáltalán nem jelentéktelen krízis viszonylag szerencsésen zárult. Nem teljesen haszon nélkül, mert a Macron korszak leckét kapott abból, hogy súrlódások nélkül a politika álom csupán. Edződni kell. Beletelik még egy időbe, amíg sikerül mindent rendbe hozni, mert ez a közjáték, jelentőségében nem volt éppen csekélység.

Szerző

Izrael enged, a palesztinok nem

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:30
Fotó: AFP/Gali Tibbon
Netanjahu kormánya leszereli a jeruzsálemi fémdetektoros kapukat, helyettük más, fejlettebb technológiát alkalmaz. A palesztinok viszont semmiféle biztonsági ellenőrzést nem fogadnak el.

Leszereli Izrael a Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek tere bejáratához telepített fémdetektoros kapukat, de a biztonsági ellenőrzésekről nem mond le. Ez azonban nem elegendő a palesztin vezetésnek és a július 14-e óta tiltakozó tömegnek, semmiféle biztonsági ellenőrzést nem fogadnak el a szent helyen, annak bármely formáját a staus quo felborítására tett kíséreltként értelmezik. Így egyelőre marad a robbanás közeli helyzet, tovább forrnak az indulatok.

A hét végi, emberéleteket követelő, Ciszjordániára is átterjedő zavargások kapcsán Franciaország, Svédország és Egyiptom kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) is összehívták hétfőre, de hogy mit döntött vagy miért nem döntött a testület, arról egyelőre egyetlen hír sem látott napvilágot. Az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, Nyikolaj Mladenov azonban meghúzta a vészharangot, figyelmeztetett, tévedés azt hinni, hogy egy helyi konfliktusról van szó. Az, ami ott történik, katasztrófához vezethet a jeruzsálemi óváros, Izrael és Palesztina, sőt a Közel-Kelet határain túl is – fogalmazott Mladenov.

Benjamin Netanjahu kabinetjére nagy nemzetközi nyomás nehezedett a kapuk visszavonása érdekében, aminek eredményeként, több válságstáb ülés után, kedden reggel Izrael jelezte, lebontja az indulatokat végsőkig fokozó kapukat, helyettük fejlettebb technológiát alkalmaz a biztonság érdekében. A kapuk lebontása meg is kezdődött, a térfigyelő kamerák azonban maradnak. A kamerákat már korábban felállították, a kapukat viszont csak azt követően, hogy július 14-én két izraeli rendőrt megöltek a helyszínen, a biztonságiak pedig több fegyvert találtak a muszlim szent helyen.

Az izraeli döntést megelőzően, hétfő este Benjámin Netanjahu telefonon tárgyalt II. Abdalláh jordán királlyal. A megállapodás részletei nem nyilvánosak, az izraeli média azonban vélhető kompromisszumról beszél, amelynek értelmében a kapuk leszereléséért cserében Ammán hozzájárul annak az izraeli nagykövetségi biztonsági őrnek a hazatelepítéséhez, aki vasárnap lelőtte az őt megtámadó palesztint és véletlenül egy helyszínen dolgozó munkást is. Jordánia az őr kiadatását kérte előzőleg, de kedden Izrael hivatalosan bejelentette hazaérkezését.

Bár a jeruzsálemi muszlim szent helyek hivatalos felügyelője Jordánia, II Abdalláh király sem volt elegendő, hogy a felügyelő testület, a Waqf is szentesítse a kompromisszumot. Rami Hamdallah palesztin kormányfő és Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti egyaránt bejelentették, mindenféle biztonsági ellenőrzés megszüntetését követelik, a muszlim hívők pedig mindaddig az utcákon maradnak imádkozni és tiltakozni, míg a szent helyen vissza nem állítják a korábbi állapotokat.

A Mecsetek tere a zsidók számára is szent hely, az első és második templom helye, innen származik a Templomhegyet megnevezés is. A Jordánia felügyelete alá helyezett komplexumon csak a muszlim vallásgyakorlás engedélyezett, rajtuk kívül mindenki más csak turistaként látogathatja. A második intifáda közvetlen kiváltó oka is az volt, hogy 2000. szeptember 28-én Ariel Saron hivatalban lévő izraeli miniszterelnök és kísérete előre bejelentett látogatást tett a Mecsetek terén/Templomhegyen.

A Siratófal kapui
A zsidók legszentebb helyéhez, a Templomhegy/Mecsetek tere oldalában elhelyezkedő Siratófalhoz is fémdetektoros kapukon áthaladva léphetnek be a hívők. A zsidó állam nem a zsidó hívők vallásgyakorlásának korlátozása, hanem biztonsága érdekében állíttatta fel. Legutóbb épp a késes intifádának nevezett, 2015 őszén kezdődött zavargások során, a zsidó újév előestéjén öltek meg egy itt imádkozó zsidó férfit. Nem ő volt a terror első áldozata a Siratófalnál, a fémdetektoros kapukkal ezeknek a merényleteknek próbáltak véget vetni az izraeli hatóságok, egyelőre sikerrel.

Szerző

Ezért vezettek be laptoptilalmat amerikai repülőkön

Publikálás dátuma
2017.07.25. 18:51
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
 Egy titkosszolgálati információk alapján felépített robbantótesttel végzett tesztek után vezette be márciusban az Egyesült Államok a laptoptilalmat tíz, főként közel-keleti repülőtérről az Egyesült Államokba induló légijárat fedélzetén - közölte John Kelly amerikai belbiztonsági miniszter.

Az ATW Online légiközlekedési szaklap keddi információi szerint a miniszter erről a Colorado állambeli Aspenben beszélt egy biztonságpolitikai konferencián. A miniszter szerint titkosszolgálati információkat kaptak egy olyan kifinomult, már létező eszközről, amely úgy néz ki, mint egy nagy személyes elektronikai eszköz, és amerikai repülőtereket, illetve amerikai légitársaságok által üzemeltetett járatokat vettek velük célba.

Az eszközt a megszerzett információk alapján az amerikai Közlekedésbiztonsági Ügynökség (TSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) együttműködésével megépítették, majd tesztnek vetették alá, amely során egy már nem használt repülőgép kabinjába helyezték el azt a földön, a kabint pedig légnyomás alá helyezték. A miniszter elmondása szerint a robbanótest teljesen elpusztította a repülőgépet.

Emellett a minisztérium olyan információkat kapott, amely szerint a közel-keleti repülőtereken lévő biztonsági rendszerek nem tudják ezt a fajta robbanó szerkezetet kimutatni. Ezek után döntöttek úgy, hogy tíz, döntően közel-keleti repülőtérről induló járaton betiltják a mobiltelefonnál nagyobb elektronikai eszközöket a fedélzeten, júniusban pedig meghatározták, hogyan kell erősíteni az utasbiztonsági ellenőrzést a repülőtereken.

A laptoptilalmat azóta minden repülőtér esetében feloldották, az előírt szigorítások bevezetése pedig folyamatban van - írta az ATW Online.

Szerző