Előfizetés

Kitört a Bubileaks - Tovább gyűrűző botrány a BKK-nál

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.08.03. 07:04
Fotó: Tóth Gergő

Csak részben vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Budapesti Kereskedelmi Központ (BKK) körüli adatszivárgási botrányokat – derült ki Péterfalvi Attila lapunknak adott válaszából. Az Adatvédelmi hatóság ugyanis szerdán a sorozatos botrányok után ugyan eljárást indított a BKK és a T-Systems Magyarország Zrt. által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban, ám nem vizsgálja a többi, T-System által fejlesztett BKK-rendszert.

A BKK vesszőfutása nem sokkal az e-jegyrendszer júliusi elindítása után kezdődött. Akkor derült ki, hogy a néhány hónap alatt összecsapott oldalon amatőr szakmai hibák sorát lehetett felfedezni. Később a 24.hu előbb az e-jegyrendszerről, majd tegnap a Mol Bubi közbringarendszer számítógépes rendszeréről is megírta, hogy kiszivárogott onnan több ezer felhasználó neve, e-mail címe, telefonszáma. Az eddigi információk szerint összesen körülbelül 8 ezer BKK-ügyfél adata kerülhetett ki a rendszerből.

Ugyanakkor nemcsak ezt a két hálózatot fejlesztette és üzemelteti a BKK-nak T-Systems, s a történtek után kérdéses: biztonságban vannak-e az ott lévő adatok? A cég alakította ki a jegyautomaták rendszerét is, ami a több százezer budapesti bérletes utas adatait is tárolja. A T-Systems munkája volt a Futár-szolgáltatás kialakítása is, ami nemcsak műholdas helymeghatározással tárolja a fővárosi tömegközlekedési járművek pillanatnyi helymeghatározási adatait, de a rendszerbe okostelefonjával, számítógépével belépő felhasználók kereséseiből – ha azt nem törli időben a rendszer – a felhasználó utazási szokásaira is lehet következtetni.

Ha a NAIH vizsgálata, vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy BKK és a T-Systems az adatbiztonsági követelmények megszegésével tárolta a személyes adatokat, úgy később sérelemdíjat követelhetnek az adatkezelőtől azok az utasok, akiknek illetéktelen kezekbe kerültek az adataik – tudtuk meg Magyar Gábor ügyvédtől. A sérelemdíj független attól is, hogy az utast érte-e bármilyen kár a személyes adatok kiszivárgása miatt. A sérelemdíj megállapítása ilyenkor a bíró mérlegelésétől függ, ám alapul véve azt, hogy egy ilyen bírságnak „nevelő célzata” is van, károsultként hat számjegyű összegnek kellene lennie – véleményezte az ügyvéd. Szerinte a sérelemdíj akkor is jár, ha kiderül, hogy nem a rendszer hibájából, azaz hekkeléssel kerültek ki az adatok, hanem "belsős" csempészte ki azokat.

Úgy tudni, hogy a városházán már biztosra veszik, hogy ez utóbbi történt, legalábbis Tarlós István főpolgármester ezzel is indokolta, hogy nem hajlandó elengedni a problémásnak tűnő fejlesztéseket levezénylő Dabóczi Kálmán BKK-vezér kezét, inkább a T-Systemsre tolják botrányt. Így a városházi sejtetések szerint az adatcsempészt is a T-Systems gárdájában kell keresni.

Ugyanakkor a lapunk által megszólaltatott szakértők inkább arra hívták fel a figyelmet, hogy a T-Systems által fejlesztett hálózatoknak egészen komoly biztonsági hiányosságai vannak. Így jellemző volt, hogy egy fiatal diák könnyűszerrel tudott 50 forintért havibérletet vásárolni, úgy, hogy átírta az oldalon a jegyárakat. Bár az etikus hekker jelezte a problémát a T-Systemsnek, a cég feljelentette a fiatalembert, aki ellen most rendőrségi nyomozás folyik.

Mint arról írtunk, a sorozatos botrányok után már a titkosszolgálatok is vizsgálják, mi zajlik a nemzetbiztonsági védelem alá eső BKK hálózatai körül. A T-Systems a főváros is rendkívüli vizsgálatot indított. A cégek erre hivatkozva nem nyilatkoznak az ügyben.

Orbán elfelejtette, hogy a lázadás éve van

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.08.03. 07:03
A Trump-adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak FOTÓ: AFP
Nem úgy alakult a világ, ahogyan Orbán Viktor elképzelte. A kormányfő ezért inkább hallgat arról, hogy 2017-et kinevezte a lázadás évének.

A miniszterelnök a kormánybarát 888.hu-nak tartogatta nagy bejelentését. A portálnak tavaly decemberben adott interjújában fejtette ki abbéli meggyőződését, hogy „2017 a lázadás éve lesz”. Az elitellenes hangulatot éltetve Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „az Európai Egyesült Államok hívei most éppen lopakodva csorbítják az egyes nemzetek szuverenitását”. A nemzetek ez ellen lázadnak. Szerinte valóságos szuverenitásküzdelem folyik, amit körbefon a politikai korrektség, az elszigetelés, a megbélyegzés elleni szellemi lázadás.

Kevéssel később – idén január közepén, a Kossuth Rádiónak nyilatkozva – megerősítve látta saját állítását, jelesül azt, hogy jön a lázadás éve. A megszokott migránsozáson kívül Orbán beemelte, hogy Brüsszel „be akarja tiltani” a rezsicsökkentést, és ebből „nagy csata lesz márciusban”.

A sokat emlegetett csata leginkább a kormány itthoni kardcsörgetéséből állt, a „lázadás éve” pedig teljesen kikopott a miniszterelnök szóhasználatából. Politológusoktól azt kérdeztük, miért került ennyire gyorsan süllyesztőbe egy olyan szlogen, amelyről nemrég még úgy tűnt, a Fidesz politikai koncepciót épít rá.

A lázadás éve azon a felvetésen, majd egyre erősebb meggyőződésen nyugodott, hogy Orbán Viktor egy látnokként megjósolta Trump győzelmét, és végül az ő új jobboldali politikája lesz az, ami felülkerekedik a régi, egymástól alig megkülönböztethető bal- és jobboldalon – kezdte Mikecz Dániel (Republikon Intézet).

Javul az EU megítélése
Egy évvel a Brexit-népszavazás után az uniós állampolgárok többsége (56 százalék) optimista az Európai Unió jövőjét illetően – derül ki az Eurobarometer szerdán publikált kutatásából. A felmérés szerint 2010 óta nem volt olyan erős a bizalma az európaiaknak az unióban, mint most. A több mint 33 ezer ember bevonásával végzett felmérésben részt vettek 11 nem uniós ország polgárai is, akik elmondták: kifejezetten jó véleményük van az EU-ról.
A kutatás szerint Európai Unióba vetett bizalom (42 százalék) 2010 óta nem volt olyan nagy mint most, az euró támogatottsága pedig 2004 óta most a legerősebb, Magyarországon is eléri az 52 százalékot. Az európaiak 68 százaléka érzi magát uniós polgárnak, ami a valaha elért legmagasabb arány. Magyarországon a válaszadók 70 százaléka érzi magát uniós polgárnak.

Aztán se az osztrák elnökválasztáson, se a holland és a francia választásokon nem jeleskedtek a jobboldali, populista erők. Ráadásul Merkel stabilizálta a helyzetét Németországban, és a Trump- adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak. A lázadás évét így inkább az a narratíva követte a miniszterelnök legutóbbi bálványosi beszédében, hogy Magyarország és a visegrádi négyek képviselik azt a nemzeti identitásában erős Európát, ami képes megmenteni az egész kontinenst a brüsszeli elit és Soros ármánykodásától. A centrumban lévő lázadás helyett tehát a végeken harcol a magyar kormány, vállvetve a közép-európai országokkal – összegezte Mikecz Dániel.

Hasonló következtetésre jutott László Róbert, a Political Capital választási szakértője is. A miniszterelnök szerinte vélhetően arra számított, hogy a Brexittel és Trump győzelmével fémjelzett „lázadás” európai paradigmaváltáshoz vezet. Azóta viszont sok jel mutat arra, hogy 2017 mégsem söpri el tornádóként a „leszerepelt nyugati elitet”. Közülük is a leglátványosabb Macron győzelme Franciaországban – tette hozzá László Róbert. A lényeg: 2017 mégsem lett a lázadás éve, így a fideszes kampánygépezet könnyedén elengedte ezt az üzenetet.

A lázadás éve jól illett a szabadságharcos retorikába, de Európában nem úgy alakultak az erőviszonyok és a választási eredmények, ahogyan azt a miniszterelnök elképzelte – erősített rá Róna Dániel (Corvinus Egyetem).

Máskor is előfordult, hogy a Fidesz egyik pillanatról a másikra megszabadult valamelyik szlogenétől. László Róbert és Mikecz Dániel egyaránt a „keményen dolgozó kisemberek” esetét említette. Róna Dániel ugyanakkor nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy a Fidesz váltogatja a jelszavait.

A „polgári” jelző például, amely 1998 és 2002 között uralta a Fidesz kommunikációját, ma már halvány nyomokban sem létezik. Más szavak időnként eltűnnek, majd újra előkerülnek: ilyen a „nemzeti”. Mindebből nem feltétlenül kell politikai stratégiaváltásra következtetni. A jelzők jönnek és mennek, egy politikusnál sosem lehet pontosan tudni, mit és miért mond.

Hasonló jelenségek nem kizárólag a Fidesznél, hanem ellenzéki pártoknál is megfigyelhetők – jegyezte meg Róna Dániel. Szerinte nehezebb lenne olyan jelzőt találni, amely valamelyik párt életében egy törvényhozási ciklusnál hosszabb ideig fennmaradt.

Emblematikus visszavonulások
Bár kérdésünk a politikai szlogenekre vonatkozott, László Róbert hangsúlyozta: a kormányzásnak is volt jó pár olyan eleme, amit a Fidesz elengedett – pedig korábban foggal-körömmel küzdött érte, és próbált a nyilvánosság előtt védeni. A leginkább elfeledett ilyen intézmény az előzetes választói regisztráció 2012-es ötlete volt. Mintegy fél éven át „érveltek” mellette (Pálffy István kommunista csökevénynek nevezte a központilag vezetett választói névjegyzéket).
Mégis megváltak tőle, miután látták, hogy hiába minden erőfeszítésük, még a saját táboruk is elutasítja az ötletet (az alkotmánybírósági határozat csak hivatkozási alapként szolgált). Emblematikus volt a vasárnapi boltzár és az olimpia is: mindkettőt egy népszavazás veszélye, illetve az azt megelőző kampány küldte a süllyesztőbe. Az internetadót szokták még emlegetni, ami László Róbert szerint éppen a gyors lefolyása miatt egyedi eset. A Fidesz alig néhány héttel a netadó ötletének bedobása után végérvényesen visszakozott. 

Orbán elfelejtette, hogy a lázadás éve van

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.08.03. 07:03
A Trump-adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak FOTÓ: AFP
Nem úgy alakult a világ, ahogyan Orbán Viktor elképzelte. A kormányfő ezért inkább hallgat arról, hogy 2017-et kinevezte a lázadás évének.

A miniszterelnök a kormánybarát 888.hu-nak tartogatta nagy bejelentését. A portálnak tavaly decemberben adott interjújában fejtette ki abbéli meggyőződését, hogy „2017 a lázadás éve lesz”. Az elitellenes hangulatot éltetve Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „az Európai Egyesült Államok hívei most éppen lopakodva csorbítják az egyes nemzetek szuverenitását”. A nemzetek ez ellen lázadnak. Szerinte valóságos szuverenitásküzdelem folyik, amit körbefon a politikai korrektség, az elszigetelés, a megbélyegzés elleni szellemi lázadás.

Kevéssel később – idén január közepén, a Kossuth Rádiónak nyilatkozva – megerősítve látta saját állítását, jelesül azt, hogy jön a lázadás éve. A megszokott migránsozáson kívül Orbán beemelte, hogy Brüsszel „be akarja tiltani” a rezsicsökkentést, és ebből „nagy csata lesz márciusban”.

A sokat emlegetett csata leginkább a kormány itthoni kardcsörgetéséből állt, a „lázadás éve” pedig teljesen kikopott a miniszterelnök szóhasználatából. Politológusoktól azt kérdeztük, miért került ennyire gyorsan süllyesztőbe egy olyan szlogen, amelyről nemrég még úgy tűnt, a Fidesz politikai koncepciót épít rá.

A lázadás éve azon a felvetésen, majd egyre erősebb meggyőződésen nyugodott, hogy Orbán Viktor egy látnokként megjósolta Trump győzelmét, és végül az ő új jobboldali politikája lesz az, ami felülkerekedik a régi, egymástól alig megkülönböztethető bal- és jobboldalon – kezdte Mikecz Dániel (Republikon Intézet).

Javul az EU megítélése
Egy évvel a Brexit-népszavazás után az uniós állampolgárok többsége (56 százalék) optimista az Európai Unió jövőjét illetően – derül ki az Eurobarometer szerdán publikált kutatásából. A felmérés szerint 2010 óta nem volt olyan erős a bizalma az európaiaknak az unióban, mint most. A több mint 33 ezer ember bevonásával végzett felmérésben részt vettek 11 nem uniós ország polgárai is, akik elmondták: kifejezetten jó véleményük van az EU-ról.
A kutatás szerint Európai Unióba vetett bizalom (42 százalék) 2010 óta nem volt olyan nagy mint most, az euró támogatottsága pedig 2004 óta most a legerősebb, Magyarországon is eléri az 52 százalékot. Az európaiak 68 százaléka érzi magát uniós polgárnak, ami a valaha elért legmagasabb arány. Magyarországon a válaszadók 70 százaléka érzi magát uniós polgárnak.

Aztán se az osztrák elnökválasztáson, se a holland és a francia választásokon nem jeleskedtek a jobboldali, populista erők. Ráadásul Merkel stabilizálta a helyzetét Németországban, és a Trump- adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak. A lázadás évét így inkább az a narratíva követte a miniszterelnök legutóbbi bálványosi beszédében, hogy Magyarország és a visegrádi négyek képviselik azt a nemzeti identitásában erős Európát, ami képes megmenteni az egész kontinenst a brüsszeli elit és Soros ármánykodásától. A centrumban lévő lázadás helyett tehát a végeken harcol a magyar kormány, vállvetve a közép-európai országokkal – összegezte Mikecz Dániel.

Hasonló következtetésre jutott László Róbert, a Political Capital választási szakértője is. A miniszterelnök szerinte vélhetően arra számított, hogy a Brexittel és Trump győzelmével fémjelzett „lázadás” európai paradigmaváltáshoz vezet. Azóta viszont sok jel mutat arra, hogy 2017 mégsem söpri el tornádóként a „leszerepelt nyugati elitet”. Közülük is a leglátványosabb Macron győzelme Franciaországban – tette hozzá László Róbert. A lényeg: 2017 mégsem lett a lázadás éve, így a fideszes kampánygépezet könnyedén elengedte ezt az üzenetet.

A lázadás éve jól illett a szabadságharcos retorikába, de Európában nem úgy alakultak az erőviszonyok és a választási eredmények, ahogyan azt a miniszterelnök elképzelte – erősített rá Róna Dániel (Corvinus Egyetem).

Máskor is előfordult, hogy a Fidesz egyik pillanatról a másikra megszabadult valamelyik szlogenétől. László Róbert és Mikecz Dániel egyaránt a „keményen dolgozó kisemberek” esetét említette. Róna Dániel ugyanakkor nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy a Fidesz váltogatja a jelszavait.

A „polgári” jelző például, amely 1998 és 2002 között uralta a Fidesz kommunikációját, ma már halvány nyomokban sem létezik. Más szavak időnként eltűnnek, majd újra előkerülnek: ilyen a „nemzeti”. Mindebből nem feltétlenül kell politikai stratégiaváltásra következtetni. A jelzők jönnek és mennek, egy politikusnál sosem lehet pontosan tudni, mit és miért mond.

Hasonló jelenségek nem kizárólag a Fidesznél, hanem ellenzéki pártoknál is megfigyelhetők – jegyezte meg Róna Dániel. Szerinte nehezebb lenne olyan jelzőt találni, amely valamelyik párt életében egy törvényhozási ciklusnál hosszabb ideig fennmaradt.

Emblematikus visszavonulások
Bár kérdésünk a politikai szlogenekre vonatkozott, László Róbert hangsúlyozta: a kormányzásnak is volt jó pár olyan eleme, amit a Fidesz elengedett – pedig korábban foggal-körömmel küzdött érte, és próbált a nyilvánosság előtt védeni. A leginkább elfeledett ilyen intézmény az előzetes választói regisztráció 2012-es ötlete volt. Mintegy fél éven át „érveltek” mellette (Pálffy István kommunista csökevénynek nevezte a központilag vezetett választói névjegyzéket).
Mégis megváltak tőle, miután látták, hogy hiába minden erőfeszítésük, még a saját táboruk is elutasítja az ötletet (az alkotmánybírósági határozat csak hivatkozási alapként szolgált). Emblematikus volt a vasárnapi boltzár és az olimpia is: mindkettőt egy népszavazás veszélye, illetve az azt megelőző kampány küldte a süllyesztőbe. Az internetadót szokták még emlegetni, ami László Róbert szerint éppen a gyors lefolyása miatt egyedi eset. A Fidesz alig néhány héttel a netadó ötletének bedobása után végérvényesen visszakozott.