Raikkönen is maradhat?

Noha az utóbbi években rendre felmerült, hogy elhagyja a Ferrarit és a sportágat is a finnen egyszeres világbajnoka, Kimi Raikkönen, az olasz istálló elnöke, Sergio Marchione egy nyilatkozatban utalt rá: Sebastian Vettel mellett a veterán pilótát is megtartanák jövőre.

„Két kiváló versenyzőnk van, nem is szeretnék más jelöltekről beszélni. Szerintem már beszéltem róla, hogy ha Sebastian maradni akar, örömmel megtartjuk. Kimi esetében pedig biztosak vagyunk benne, hogy folytatni szeretné velünk” - mondta, és a kérdésre, hogy mekkora a valószínűsége a finn maradásának, úgy felelt: „bizonyára több mint 50 százalék.”

A jövő évi felállás hivatalos bejelentése még várat magára, ám minden valószínűség szerint a csapat szeptember elején sorra kerülő hazai versenyén, Olaszországban teszik meg.

Szerző

Katonadolog

Majoros Sándor kilenc novellája kapott helyett a Magyar Naplónál megjelent Az ellenség földje című kötetében. Az új munka mindegyik írása a hegyek között otthonosan mozgó, medvéhez szokott délszláv népek földjén játszódik, az első világháború kitörése körüli hetekben.

A tíz-húsz oldalas novellák nem egyöntetűen erősek, a kötet két monológja (Kávéidő a Baščaršiján, Bátorságpróba) például kevésbé sikerült alkotás. Ugyanakkor más írásai kiegyensúlyozottak. A kötetnyitó, A névnélküli hagyományosan felépített elbeszélés arról, milyen sikertelenül próbált meg a Monarchia kirendelt katonai vezetése eljuttatni egyik pontból a másikba egy tizenöt centiméteres tarackot. A prózaíró ravaszsága az, ahogyan a majdhogynem móriczi tanmesébe hajló történetet görbíti: az értelmetlennek látszó vállalkozást egy ad hoc módon besorozott kocsis, a nyári eső és a hegy amiatt meggyengült partja szabotálja.

A legtöbb novella pontos, szépen felépített, bár egyesek túl szabályosak. A könyv nem foglal nyíltan állást a háború ellen. Ugyanakkor hőse egy hirtelen lett szerelmes, akit a Ferenc Ferdinánd szarajevói legyilkolása körüli rebellió sem ráz meg, egy hadnagy, aki nem látott még csatateret, s egy vadászból lett ezredes, aki állítólag elhagyta a kutyáját. Beszédes az is, hogy egy-egy állományt olyan vegyes etnikum képez, ahol a többség jószerivel csak az ujjain tud számolni, lévén civilként börtön- és kocsmatöltelékek, csavargók. Majoros novelláiban hitelesen szólalnak meg azok a kiskatonák, akik attól tartanak, míg más a fronton arat sikert, ők határőrszolgálatot teljesítve elvesztik a dicsőség lehetőségét. Az autentikus hanghoz nagyban hozzájárul az is, hogy a szerbiai születésű szerző sok katonai szakkifejezést, illetve mára a sufniba dugott kifejezést porolt le (kucséber, okumlálás). Veszélyes idők rajzai egy kiszámíthatatlan, sokvallású konfliktusmezőben – nem katonadolog.

Infó:
Majoros Sándor: Az ellenség földje
Magyar Napló Kiadó
148 oldal

Katonadolog

Majoros Sándor kilenc novellája kapott helyett a Magyar Naplónál megjelent Az ellenség földje című kötetében. Az új munka mindegyik írása a hegyek között otthonosan mozgó, medvéhez szokott délszláv népek földjén játszódik, az első világháború kitörése körüli hetekben.

A tíz-húsz oldalas novellák nem egyöntetűen erősek, a kötet két monológja (Kávéidő a Baščaršiján, Bátorságpróba) például kevésbé sikerült alkotás. Ugyanakkor más írásai kiegyensúlyozottak. A kötetnyitó, A névnélküli hagyományosan felépített elbeszélés arról, milyen sikertelenül próbált meg a Monarchia kirendelt katonai vezetése eljuttatni egyik pontból a másikba egy tizenöt centiméteres tarackot. A prózaíró ravaszsága az, ahogyan a majdhogynem móriczi tanmesébe hajló történetet görbíti: az értelmetlennek látszó vállalkozást egy ad hoc módon besorozott kocsis, a nyári eső és a hegy amiatt meggyengült partja szabotálja.

A legtöbb novella pontos, szépen felépített, bár egyesek túl szabályosak. A könyv nem foglal nyíltan állást a háború ellen. Ugyanakkor hőse egy hirtelen lett szerelmes, akit a Ferenc Ferdinánd szarajevói legyilkolása körüli rebellió sem ráz meg, egy hadnagy, aki nem látott még csatateret, s egy vadászból lett ezredes, aki állítólag elhagyta a kutyáját. Beszédes az is, hogy egy-egy állományt olyan vegyes etnikum képez, ahol a többség jószerivel csak az ujjain tud számolni, lévén civilként börtön- és kocsmatöltelékek, csavargók. Majoros novelláiban hitelesen szólalnak meg azok a kiskatonák, akik attól tartanak, míg más a fronton arat sikert, ők határőrszolgálatot teljesítve elvesztik a dicsőség lehetőségét. Az autentikus hanghoz nagyban hozzájárul az is, hogy a szerbiai születésű szerző sok katonai szakkifejezést, illetve mára a sufniba dugott kifejezést porolt le (kucséber, okumlálás). Veszélyes idők rajzai egy kiszámíthatatlan, sokvallású konfliktusmezőben – nem katonadolog.

Infó:
Majoros Sándor: Az ellenség földje
Magyar Napló Kiadó
148 oldal