Előfizetés

Bő program a Bőköz Fesztiválon

Publikálás dátuma
2017.08.08. 07:48
Fotó: bokozfeszt.hu

Huszonhét helyszínen, hetven programmal vár mindenkit a 2. Bőköz Fesztivál augusztus 25. és 27. között Kémesen, Szaporcán, Tésenfán és az Ős-Dráva Látogatóközpontban. Mások mellett fellép a Boban Markovic Orkestar, a Besh o’droM, Szirtes Edina Mókus (képünkön), a Hagyományok Háza vendégei, a Kaláka, a Szélkiáltó együttesek és az „eurovíziós” Pápai Joci zenekarával. A kémesi jazzudvarban (Jazz-kém) fiatal muzsikusok kiállítással, koncertekkel és jazzszekérrel várják a közönséget. A Nemzeti Színház ifjú művészei – Vidnyánszky Attila rendezésében – különleges, természeti helyszínen adják elő a János vitézt, nem csak gyerekeknek. A templomokban a Filharmónia Magyarország ad hangversenyeket és a szaporcai Református Templomban újra fellép Varnus Xavér. Érdi Tamás zongoraművész a pici Hétöles-tónál ad éjszakai „csillagos ég” koncertet. Jelen lesz a fesztiválon a Bartók Férfikar és a Pécsi Református Kollégium Vegyeskara valamint a Kapolcska Fúvós Kamarazenekar is. Különleges koncertet ad a Készenléti Rendőrség Zenekara. A Fesztivál szinte minden programja ingyenesen látogatható.

Legális sorozatok aranybányája

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2017.08.08. 07:47
Fotó: Shutterstock
A már hazánkban is elérhető streaming szolgáltatás egyre népszerűbb a minőségi filmeknek és sorozatoknak köszönhetően.

A filmnézés legrégibb módja a mozi és a televízió, de míg az előbbi – bár a legfrissebb filmeket sugározza – meglehetősen költséges mulatság, addig az utóbbi tele van reklámokkal, és egy alig bővülő repertoárból válogatnak a műsorkészítők. Leginkább a könnyedén elérhető internetes filmnézés hódít, amelynek szintén több módja van. Népszerűek az online oldalakon megtekinthető filmek, ez esetben azonban gyakran rossz kép-és hangminőségbe is belefuthatunk. Valamint több millióan töltenek le torrent oldalakról; s noha számos film és sorozat elérhető így, a módszer hivatalosan illegális. Ezek mellé igyekszik felzárkózni – nagy sikerrel – az online streamelési rendszer, amely letöltés nélkül, de legálisan, azonnali, kiváló minőségű sugárzást biztosít. Ilyen az HBO GO, amelyet a Trónok harcáról, az Aranyéletről vagy A szolgálólány meséjéről ismerhetünk; valamint a mostanra 190 országban elérhető és több mint 100 millió előfizetővel rendelkező Netflix. Ezekért ugyan fizetnünk kell, de a Netflix esetében a havi 8 Euró (körülbelül 2500 forint) maximálisan megéri a kapott minőséget és tartalmat.

Forrás: Netflix

Forrás: Netflix

Habár nem minden film és sorozat elérhető itt sem, a szolgáltatás a korábban megtekintett vagy preferált filmek alapján ajánl nekünk újakat, kategóriákba rendezve azokat. Gondoltak a kisebbekre is: rengeteg mese van fent, és gyerekzárat is könnyedén beállíthatunk. A műsor a legtöbb televízióval és a mozival ellentétben bármikor megállítható, visszanézhető, illetve az online felületek rémeit, a reklámokat és hirdetéseket is elfelejthetjük. Ha úgy tartja kedvünk, akár egész nap, megállás nélkül nézhetjük kedvenc sorozatunkat, a lehetőségek rendkívül nyitottak. A hazánkban 2016 óta elérhető Netflix ugyan még angol nyelvű, de az angol, német, román feliratok között már egyre gyakrabban a magyar is megjelenik. Egy díjmentes hónap keretében kipróbálhatjuk a szolgáltatást; amelyet aztán – ahogy előfizetésünket is – bármikor felfüggeszthetünk, majd újra aktiválhatunk.

Míg a mozikban korlátozott a választék, és főképp a hollywoodi, populárisabb témájú filmek mennek, itt a kínálat szinte végtelen, és akár olyan többszörösen BAFTA-, Emmy-, illetve Golden Globe-díjnyertes vagy jelölt, társadalomkritikai, politikai témájú sorozatokból is válogathatunk, mint a Black Mirror (Fekete tükör), az Orange Is the New Black, vagy a House of Cards (Kártyavár). Utóbbi kettőből már magyar feliratos évadokat is elérhetünk. Szintén megtekinthető feliratosan az idén Emmy jelölést kiérdemlő, a Netflix saját készítésű műsorai közé tartozó Stranger Things is. Vígjátékokból, drámákból, akció- és dokumentumfilmekből sincs hiány; továbbá régebbi filmek és sorozatok ugyancsak helyet kaptak a platformon – mind kiváló minőségben. A magyar felirat pedig egyre gyakoribb, persze filmek esetében gyorsabb a felzárkózás, mint egy öt évados sorozatnál. Eredeti nyelven, feliratosan élvezhetjük a Golden Globe és Bafta-díjas Megmaradt Alice-nek című filmet, az Oscar-díjas Whiplasht, vagy a Foxcatchert. Bár sokaknál akadályt jelent az angol nyelvű sugárzás, vagy csak nem kedvelik a feliratos filmeket, mindezekkel szemben azonban a Netflix egyik legnagyobb előnye, hogy olyan remekműveket is megnézhetünk, amelyekre esély sincs, hogy bejussanak Magyarországra, pedig a kereskedelmi tévécsatornák is megirigyelhetnék a nézettségüket.

Talán mindannyian hallottuk már a kijelentést: „szívesen járnék minden este moziba, de ilyen jegyárak mellett nem engedhetem meg magamnak”; a dolog nem szorul különösebb magyarázatra, amíg egy átlag mozijegy ára 1500 forint körül mozog. A Netflix azonban bárki számára elérhető közelségbe került, a választék szinte végtelennek tűnhet, és nem kell többé a lineáris műsorszolgáltatáshoz vagy mások szájízéhez alkalmazkodnunk. S noha a köztudatban már nem él törvényellenes cselekedetként, ha valaki filmet tölt le, azért mégis megveregeti az ember a saját vállát, amikor „törvénytisztelő állampolgárként” fizet a tartalomért. Ami nem is olyan nehéz, ha azt korrekt áron kínálják.

Méregkeverők a Tiszazugban

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2017.08.08. 07:47

Méregkeverők címmel jelent meg tanulmánykötet azokról a tiszazugi asszonyokról, akik 1911 és 1929 között arzénnal mérgezték meg hozzátartozóikat. A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botrányáról szóló könyvben számos írás világítja meg az ügy lehetséges okait.

1929-ben a Tiszazug községben található falu, Nagyrév nemcsak a magyar, de a nemzetközi sajtó érdeklődésébe került. A csendőrséghez érkező névtelen feljelentő levelekből kiderült, hogy a nagyrévi asszonyok arzénnal mérgezték meg férjeiket, gyerekeiket és szüleiket. A nagyrévi „boszorkányseregről” a New York Times, a Chicago Daily Tribune, a francia Le Petite Journal és a német Berliner Volkszeitung is beszámolt. Hazánkban a „Tiszazugi méregkeverők” elnevezés pedig Móricz Zsigmond azonos címen írt, az ügy bírósági tárgyalásáról készült írása nyomán vált közismertté.

A bűn elkövetésének okai, az arzénos gyilkosság előzményei azonban homályban maradtak. A nemrég megjelent Méregkeverők című kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy hatalmas forrásanyag feldolgozásával, úgymint korabeli újságcikkek, jegyzőkönyvek, levéltári anyagok segítségével felderítsék az eset körülményeit, indítékait.

A Premier Kultcaféban tartott könyvbemutatón a kötet szerkesztője Mátay Mónika történész elmondta, hogy a könyv egy 2011-ben kezdődő kutatás eredménye. Az egyetemi oktató célja az volt, hogy a kutatásba minden képzési szintről vonjon be fiatalokat, vagyis alap-, mesterszakos és doktorandusz történészhallgatókat. Mellettük más tudományterületekről is érkeztek egyetemisták, így a nagyrévi eset a pszichológia, a történeti demográfia és a jogtörténet szempontjából is megvilágítást nyert.

Forrai Zoltán rajza

Forrai Zoltán rajza

A bemutatón a Kultcafé terme teljesen megtelt, közel százötvenen voltak kíváncsiak a kötetre. A közönség ténylegesen ott érezhette magát a bűntény helyszínén, ugyanis a szervezők részleteket mutattak be Schiffer Pál 1968-as Tiszazug és Astrid Bussink 2005-ös Angyalcsinálók című dokumentumfilmjeiből. A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében Pók Attila történész moderálásával Deáky Zita néprajzkutató, K. Horváth Zsolt és Szécsényi Mihály történészek mélyedtek el a méregkeverő asszonyok indítékaiban. Deáky Zita azt mondta, nem tud konkrét választ adni, mivel az újságokból és a levéltári anyagokból nem lehet a bűntényt egy okra visszavezetni, még akkor sem, ha a korabeli írások szívesen emelték ki Oláh Zsuzsanna, az asszonyokat felbujtó nagyrévi bába szerepét.

K. Horváth Zsolt méltatta a nagyszámú közönséget, ugyanis tudományos könyvbemutatón ritka, hogy ennyi ember összegyűlik. A szakember azt is kiemelte, hogy a magyar történelemtudománynak régóta adóssága, hogy a tiszazugi esettel foglalkozzon, mely egyszerre néprajzi és médiaelméleti kérdés is.

Szécsényi Mihály történész, levéltáros szerint a brutális eset az emberi természetre is ráirányította a figyelmet. A beszélgetésen Erős Ferenc szociálpszichológus nem tudott jelen lenni, így egy videó felvételről fejtette ki véleményét. Erős szerint az arzénos gyilkosság még ma is tabu, és összefüggésbe hozható az első világháború tapasztalatával, amikor a halál gondolata a hétköznapok részévé vált az iparszerűvé vált gyilkolás hatására. A világégést követően a korábban létező férfiközösségek felbomlottak, a rokoni kapcsolatok is meggyengültek, miközben egyes nők átvették a háborúban részt vevő férfi szerepét.

A könyvbemutató zárásaként a projekt vezetője, a kötet szerkesztője, Mátay Mónika elmondta, hogy a Méregkeverők az oktatói munkájának izgalmas fejezete volt, és reméli, hogy a könyv megjelenése viszonyítási pont lesz a magyar történettudományban.

Infó:

Méregkeverők

Szerkesztette: Mátay Mónika

Pesti Kalligram