A kormány várhatóan 2017 őszén tárgyalhat a tervezetről – mindössze ennyire futotta Völner Páltól, aki Szél Bernadett írásbeli kérdésére; garanciát vállal-e arra a kormány, hogy 2017 őszén a napirendjére kerül az Isztambuli Egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztés, ismét csupán kitért. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy "a csatlakozás előkészítése összkormányzati együttműködést és más állami szervek bevonását tette szükségessé a munkálatokba." Ráadásul – tette hozzá – "a társadalmi és közigazgatási egyeztetések során további vizsgálandó kérdések merültek fel a ratifikáció tárgyában". Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy az időhúzásnak nincs vége.
Tavaly Magyarországon 306, azaz másfélszer annyi szexuális erőszakot követtek el, mint 2014-ben, és 96 nőt öltek meg: minden másodikat saját hozzátartozója. Eközben Európában minden harmadik nőt ért már fizikai vagy szexuális erőszak, 20 nőből pedig egyet megerőszakoltak. Az Európai Bizottság tavaly márciusban tett arra javaslatot, hogy az EU csatlakozzon az isztambuli egyezményhez, az uniós parlament pedig novemberben a folyamat felgyorsítását sürgette. Az EU végül idén júniusban csatlakozott az egyezményhez, amelyet már 23 európai ország ratifikált. A magyar kormány négy évvel ezelőtt szintén aláírta egyezményt, ám máig sem terjesztették a parlament elé. Sőt, Németh Szilárd tíz nappal az uniós döntés után "felismerte", hogy az Isztambuli Egyezmény mögött valójában a „lopakodó genderpolitika áll”. A Fidesz alelnöke „rendkívül kockázatosnak” nevezte a nemzetközi szerződés ratifikálását, magyarán a kormányoldaltól nem várható, hogy parlament elé vigyék a nőügyeket.
Az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és párkapcsolati erőszak minden más aspektusára is kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is.
