Fico, az áruló

A magyar történelemben ki tudja, már hányszor fordult elő, hogy az ország vezetői a nemzetközi politikát illetően rossz lóra tettek. Az ország mostani urai mintha mindent elkövetnének azért, hogy hűek legyenek ezekhez a hagyományokhoz. Hiába fedezi a magyar költségvetés 2,5-4 százalékát az uniós támogatás, Soros György mellett Brüsszelt kiáltották ki a legnagyobb ellenségnek, szerintük az EU-t „meg kell állítani”.

Ha már a kormány nyíltan vállalja, hogy nem kíván a mag-Európához tartozni, s ott rúg bele az EU-ba, ahol tud, fel kellett mutatnia valamit, ami azt bizonyítja, Magyarország nemzetközi szinten igenis számottevő. Mivel ezt tényekkel felettébb nehéz lenne alátámasztani, és elég kínos lenne azzal kampányolni, hogy a magyar kormány számára Vlagyimir Putyin a legfontosabb szövetséges, ezért előhúzták a csodakalapból a Visegrádi Négyeket. Számos politikusunk állította, kivált azóta, hogy július óta átvettük a V4-ek soros elnökségét: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország együttműködése már nemcsak Európában vált megkerülhetetlenné. Hogy ebből egy szó sem igaz, kit érdekel? A lényeg, hogy ha ezt szajkózzák, akkor itthon tényleg sokan elhiszik.

Bár Robert Fico szlovák kormányfő az utóbbi időben több megnyilatkozásával arra engedett következtetni, hogy a visegrádi együttműködés számára csak sokadlagos, itthon úgy tettek, mintha meg sem hallották volna ezzel kapcsolatos megjegyzéseit. A kormányzati propagandagyár továbbra is lelkesen ismételgette, hogy a V4-eknek nincs párja.

Fico azonban ezúttal konkrétan kijelentette: a mag-Európához akar tartozni, ez pedig felülír minden regionális együttműködést. Az Orbán-kormány legádázabb hívei most nyilván árulónak tartják Ficót, pedig csak annyi történt, hogy „beárazta” az eddig sem igazán működő V4-eket. Az ugyanis még nem képezi egy hosszabb távon gyümölcsöző együttműködés alapját, hogy ezek az országok elutasítják a menekültek kvóták szerinti elosztását.

Fico tudja, miről beszél. Miközben itthon a hivatalos propaganda csak negatív jelzőket képes Brüsszelre aggatni, hiába a jelentős EU-s támogatások, Magyarországon a legalacsonyabb a gazdasági növekedés a V4-ek közül. Az egy főre jutó GDP tekintetében a szlovákok úgy 20 százalékkal előznek meg minket, a csehek már rég jóval előttünk járnak, és a lengyelek is elhagytak bennünket.

A tények persze mit sem számítanak, továbbra is csak azt hallgathatjuk majd, hogy Magyarország erős ország, a V4-ek meg pláne. Ha a diktatúrákban működik a recept, hogy a kormány ráteszi a kezét minden jelentősebb médiumra és a saját alternatív valóságát közvetíti bennük, akkor itthon miért vallana kudarcot?

A cseh CVVM ügynökség felméréséből az derül ki, hogy a magyarok nagy része azért átlát a szitán, már ami az EU ostorozását illeti. A V4-ek közül nálunk a második legmagasabb az uniópártiak aránya, s csak 22 százalék hiszi el azt, hogy az Orbán-kormány döntései befolyásolják az Uniót. A magyarok, minden kormányzati igyekezet ellenére, nem akarják megtudni, milyen is az élet az Unión kívül.