Pénz kellene a menekülthullám megfékezésére

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:36
A parti őrség által visszafordított menekültek Tripoliban. Az olaszok kormány a hírek szerint nem csupán a líbiai hatóságokkal,

Egyetlen európai állam sem akar további menekülteket fogadni, de a legtöbb kormány fizetni sem akar, holott ma már egyértelmű – európai anyagi támogatás nélkül sem a már meglévő menekülttáborok fenntartása, sem a menekülthullám feltartóztatása nem oldható meg.

Görögország és főleg Olaszország megtelt, az uniós szolidaritás hiánya miatt sem a területükön felgyűlt menekültek szétosztása nem megy ütemszerűen, a táborok fenntartására, a Földközi-tenger embercsempészeinek megfékezésére, a parti őrségek hatékony működéséhez kért uniós támogatások nem érkeznek kellő időben és mértékben. Az olaszok már elkezdtek különpaktumokat kötni, egyes hírek szerint nem csak a líbiai partiőrségnek juttattak tetemes támogatást és felszerelést, hanem a Szabrátában működő illegális, az egész várost uraló milíciának is fizettek azért, hogy ne engedjék útra kelni az ott felgyűlt menekülteket. Állítólag e rejtélyes, nem tudni ki által pénzelt maffiaszerű milícia fellépésének köszönhető, hogy a tengeri menekülés csúcsidényének számító július-augusztusban látványosan csökkent a líbiai partokról útnak induló és Olaszországba érkező menekültek száma.

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy többek között a Visegrádi négyek ellenállása miatt sem a menekültek szétosztása nem működik, sem a pénz nem gyűlik az érintett külső országok – elsősorban Törökország és Líbia – megsegítésére, de Olaszország és Görögország sem kapja meg a szükséges uniós támogatást, az új francia államfő, Emmanuel Macron látványos különkezdeményezésekbe kezdett. Már júliusban rendeztek egy, az érintett országok és Németország részvételével egy migrációs egyeztetést Párizsban. Akkor még Macron is hajlott az Orbán Viktor által is ösztönzött megoldásra, hogy Líbiában állítsanak fel menekülttáborokat, hotspotokat, ahol első fokon elbírálnák a menekültek kéréseit. A hétfői párizsi minicsúcson már nem került terítékre az első találkozón elutasított ötlet, többek között azért, mert hiába a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány támogatása, az ország irányítását nem tudja átvenni, a káosz egyelőre tovább uralja a menekültek legfőbb kiindulópontjának számító észak-afrikai országot.

A hétfői párizsi csúcson a házigazda Macronnak, Angela Merkel német kancellárnak, Mariano Rajoy spanyol, és Paolo Gentiloni olasz kormányfőknek, Federica Mogherininek, az EU-s külügy vezetőjének és Niger, Csád, valamint a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetőinek sikerült egyfajta menetrendet, ütemtervet elfogadniuk az emberkereskedelem elleni harc érdekében, amely nélkül megállíthatatlan a Nyugat- és Észak-Afrikából Európába tartó migráns és menekültáradat.

Federica Mogherini uniós külügyminiszter azt mondta, nincs szükség uniós Marshall-tervre Afrika részére, hiszen Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában, amiből komoly eredményeket lehetne elérni. Az uniós diplomata finoman ezzel arra is célzott, hogy az afrikai országokban általában kézen-közön eltűnnek a segélypénzek anélkül hogy eredményt tudnának felmutatni, és ebben a helyi vezetők is gyakorta érintettek. Mogherini Niger elnökének, Mahamadou Issoufounak válaszolt, aki leszögezte: pénz nélkül nem tudja kezelni a problémát, a pénzt pedig Európától várja.

Idriss Deby csádi elnök is azt hangsúlyozta, a válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik. Ehhez pedig nagyszabású uniós segélyprogramra lenne szükség.

A párizsi zárónyilatkozat szerint a közeljövőben egy küldöttség látogat el Csádba és Nigerbe az „eddigi támogatások folytatására" a határellenőrzés és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem területén. Csádban 400 ezer migráns várakozik, Líbiában 600 ezer. Helyben tartásukra, hazatérésükre, reintegrációjukra nem sok reményt ad a közös uniós álláspont hiánya, illetve az, hogy a tagállamok „Brüsszeltől” várják a megoldást. A Törökországnak szánt 3 milliárdból „Brüsszel” egyet vállalt, a többit a tagországoknak kellene összeadniuk. Az adakozás azonban igencsak akadozik.

A párizsi recept
1. Menekült-elbírálási központok létrehozása Csádban és Nigerben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a UNHCR vezetése alatt
2. Megerősített határvédelem az afrikai országokban egy közös pán-száheli hadtest felállításával. Ez a hadtest német-francia anyagi, logisztikai és katonai segítséggel jönne létre és működne.
3. A nyugat-afrikai és száhel-övezeti országoknak szánt közös uniós és tagországi fejlesztési pénzek további növelése. Szükség lenne magánbefektetésekre is a helyi munkahelyteremtés céljából, amely elengedhetetlen feltétele a visszatoloncoltak reintegrálásának.

Szerző

Minden újdonság megjárta Szíriát

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:32
Fotó: AFP/Grigoriy Sisoev-Sputnik
Moszkvában nem rejtik véka alá, hogy a háború egyben az orosz fegyverek tesztelésének színtere. Van, aki a maradásukért, van, aki a távozásukért imádkozik.

Világszerte sokakat meglep, hogy milyen nyíltan beszélnek manapság Oroszországban arról, hány fegyvert vetnek be Szíriában Bassár el-Aszad elnök támogatására. Moszkvában ezen már senki nem csodálkozik. A média ontja a híreket az orosz fegyverek napi sikereiről, ennek is köszönhető, hogy a hadsereg iránti tisztelet az egekben jár.

Legutóbb Jurij Boriszov orosz védelmi miniszterhelyettes lépett a nyilvánosság elé a kubinkai „Armija 2017” haditechnikai fórumon, ahol bejelentette: Oroszország több mint 600 féle fegyvert és hadfelszerelést próbált ki Szíriában. „Gyakorlatilag minden új típus, minden újdonság megjárta a szíriai konfliktust, hogy lehetőségünk legyen megnézni, milyenek a reális tulajdonságaik, hogyan viselkedik a fegyverzet.”

Kipróbáltak egy új típusú titkosított hírközlő rendszert is, amelyről Halip Arszpanov tábornok számolt be a fórum kerekasztal beszélgetésén. Ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert a szíriai hírközlés nagy veszteségeket könyvelhetett el az utóbbi időben. Az oroszok olyan mobil állomásokat is üzembe helyeztek, amelyek szputnyikok segítségével teremtik meg a kapcsolatot.

Azt már 2015 óta tudjuk, hogy Szíriában bevetették a nukleáris fegyver után a legpusztítóbbat, a termobarikus fegyvert, „a nehéz lángszórót”, amely 3000 fokos tűzben teljes háztömböket képes porrá égetni. A nyugati szakértőkre a meglepetés erejével hatott az is, hogy a Kaszpi-tengerről olyan csapásmérő repülőgépeket bocsátottak fel, amelyek az Iszlám Állam (IS) 1500 kilométerre lévő létesítményeit találták telibe. A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek felbocsátásához nagy hadihajókra van szükség. Először négy kisebb korvett indította útnak. A hírek szerint 26 darab Kalibr típusú robotrepülőgépet vetettek be, amelyekkel irányító központokat, lőszerraktárakat, kiképzőtáborokat semmisítettek meg. A mintegy hat méter hosszú Kalibr típustól függően 1300-2300 kilogramm. Igen alacsonyan repül, észrevétlen marad a radarok számára.

Az orosz légierő már korábban jól vizsgázott, a Szu-25-s csatarepülőgépek földig bombázták az Iszlám Állam kiképzőközpontjait, a SZU-34-es csapásmérő gépek pedig a föld alá rejtett, gondosan álcázott állásokkal is végeztek. A KAB-500-as légibombák áttörték a rakétakilövőállások védelmi betonfalait. Ezek a bombák másfél méter vastagságú betont is képesek áttörni, tíz méterre hatolnak a talajba, sebességük pedig meghaladja az ezer kilométert.

A harci helikopterek egész arzenálja vett részt a katonai akciókban. A bevetett T-90-es harckocsik páncéltörő fegyvereikkel nehezen sebezhetőek, a BTR-82A páncélozott járművek pedig gyorsaságukkal tűnnek ki.

A mostani bemutatón a hangsúly nem azokon a fegyvereken volt, amelyeket már kipróbáltak Szíriában, hanem azokon, amelyeket még kipróbálhatnak. A prezentációkban élesen nem vált el, mit ajánlanak a világnak és mit külön Szíriának. De volt itt minden a gyalogsági kézifegyverektől kezdve a „Vulkán” harci helikopter védelmi felszerelésig, amelyet a szíriai háborúban bevetett pilóták tapasztalatai alapján dolgoztak ki.

Az újabb és újabb fegyverek próbája mindennapi téma Moszkvában. Kipróbálják, mit tudnak ezek a fegyverek, és amelyek rosszul vizsgáznak, azokról kíméletlenül lemondanak, mert nem felelnek meg a velük szemben állított követelményeknek. Ami pedig marad, azzal üzletelni kezdenek. Erről sem hallgatott az orosz védelmi miniszterhelyettes, Jurij Boriszov. Nem csinált titkot abból, hogy a szíriai orosz hmejmími légitámaszponton folyamatosan jelen vannak a hadiipari vállalatok képviselői. Mint ahogy az „Armija 2017” fórumon is, ahol egyetlen nap alatt több mint 140 milliárd forintnyi rubel értékben kötöttek üzletet. A fórumon több mint száz külföldi ország és 1200 hadiipari vállalat vett részt, többek között Örményországból, Fehéroroszországból, Indiából, Kazahsztánból, Kínából, Pakisztánból, Szlovákiából, Thaiföldről, Törökországból, Franciaországból, Csehországból, Észtországból és Dél-Afrikából.

A kubinkai haditechnikai fórumon nemcsak értékelték a Szíriában bevetett orosz fegyvereket, hanem a szakértők még be is számoltak a csapatok mozgatásában alkalmazott módszerekről.

Természetesen ez is politika. Üzenet azoknak, akik kiszorítanák a térségből Oroszországot, és azoknak is, akik nagy áldozatokat hoznának annak érdekében, hogy maradjon.

Szerző

Minden újdonság megjárta Szíriát

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:32
Fotó: AFP/Grigoriy Sisoev-Sputnik
Moszkvában nem rejtik véka alá, hogy a háború egyben az orosz fegyverek tesztelésének színtere. Van, aki a maradásukért, van, aki a távozásukért imádkozik.

Világszerte sokakat meglep, hogy milyen nyíltan beszélnek manapság Oroszországban arról, hány fegyvert vetnek be Szíriában Bassár el-Aszad elnök támogatására. Moszkvában ezen már senki nem csodálkozik. A média ontja a híreket az orosz fegyverek napi sikereiről, ennek is köszönhető, hogy a hadsereg iránti tisztelet az egekben jár.

Legutóbb Jurij Boriszov orosz védelmi miniszterhelyettes lépett a nyilvánosság elé a kubinkai „Armija 2017” haditechnikai fórumon, ahol bejelentette: Oroszország több mint 600 féle fegyvert és hadfelszerelést próbált ki Szíriában. „Gyakorlatilag minden új típus, minden újdonság megjárta a szíriai konfliktust, hogy lehetőségünk legyen megnézni, milyenek a reális tulajdonságaik, hogyan viselkedik a fegyverzet.”

Kipróbáltak egy új típusú titkosított hírközlő rendszert is, amelyről Halip Arszpanov tábornok számolt be a fórum kerekasztal beszélgetésén. Ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert a szíriai hírközlés nagy veszteségeket könyvelhetett el az utóbbi időben. Az oroszok olyan mobil állomásokat is üzembe helyeztek, amelyek szputnyikok segítségével teremtik meg a kapcsolatot.

Azt már 2015 óta tudjuk, hogy Szíriában bevetették a nukleáris fegyver után a legpusztítóbbat, a termobarikus fegyvert, „a nehéz lángszórót”, amely 3000 fokos tűzben teljes háztömböket képes porrá égetni. A nyugati szakértőkre a meglepetés erejével hatott az is, hogy a Kaszpi-tengerről olyan csapásmérő repülőgépeket bocsátottak fel, amelyek az Iszlám Állam (IS) 1500 kilométerre lévő létesítményeit találták telibe. A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek felbocsátásához nagy hadihajókra van szükség. Először négy kisebb korvett indította útnak. A hírek szerint 26 darab Kalibr típusú robotrepülőgépet vetettek be, amelyekkel irányító központokat, lőszerraktárakat, kiképzőtáborokat semmisítettek meg. A mintegy hat méter hosszú Kalibr típustól függően 1300-2300 kilogramm. Igen alacsonyan repül, észrevétlen marad a radarok számára.

Az orosz légierő már korábban jól vizsgázott, a Szu-25-s csatarepülőgépek földig bombázták az Iszlám Állam kiképzőközpontjait, a SZU-34-es csapásmérő gépek pedig a föld alá rejtett, gondosan álcázott állásokkal is végeztek. A KAB-500-as légibombák áttörték a rakétakilövőállások védelmi betonfalait. Ezek a bombák másfél méter vastagságú betont is képesek áttörni, tíz méterre hatolnak a talajba, sebességük pedig meghaladja az ezer kilométert.

A harci helikopterek egész arzenálja vett részt a katonai akciókban. A bevetett T-90-es harckocsik páncéltörő fegyvereikkel nehezen sebezhetőek, a BTR-82A páncélozott járművek pedig gyorsaságukkal tűnnek ki.

A mostani bemutatón a hangsúly nem azokon a fegyvereken volt, amelyeket már kipróbáltak Szíriában, hanem azokon, amelyeket még kipróbálhatnak. A prezentációkban élesen nem vált el, mit ajánlanak a világnak és mit külön Szíriának. De volt itt minden a gyalogsági kézifegyverektől kezdve a „Vulkán” harci helikopter védelmi felszerelésig, amelyet a szíriai háborúban bevetett pilóták tapasztalatai alapján dolgoztak ki.

Az újabb és újabb fegyverek próbája mindennapi téma Moszkvában. Kipróbálják, mit tudnak ezek a fegyverek, és amelyek rosszul vizsgáznak, azokról kíméletlenül lemondanak, mert nem felelnek meg a velük szemben állított követelményeknek. Ami pedig marad, azzal üzletelni kezdenek. Erről sem hallgatott az orosz védelmi miniszterhelyettes, Jurij Boriszov. Nem csinált titkot abból, hogy a szíriai orosz hmejmími légitámaszponton folyamatosan jelen vannak a hadiipari vállalatok képviselői. Mint ahogy az „Armija 2017” fórumon is, ahol egyetlen nap alatt több mint 140 milliárd forintnyi rubel értékben kötöttek üzletet. A fórumon több mint száz külföldi ország és 1200 hadiipari vállalat vett részt, többek között Örményországból, Fehéroroszországból, Indiából, Kazahsztánból, Kínából, Pakisztánból, Szlovákiából, Thaiföldről, Törökországból, Franciaországból, Csehországból, Észtországból és Dél-Afrikából.

A kubinkai haditechnikai fórumon nemcsak értékelték a Szíriában bevetett orosz fegyvereket, hanem a szakértők még be is számoltak a csapatok mozgatásában alkalmazott módszerekről.

Természetesen ez is politika. Üzenet azoknak, akik kiszorítanák a térségből Oroszországot, és azoknak is, akik nagy áldozatokat hoznának annak érdekében, hogy maradjon.

Szerző