Pénz kellene a menekülthullám megfékezésére

Publikálás dátuma
2017.08.30 07:36
A parti őrség által visszafordított menekültek Tripoliban. Az olaszok kormány a hírek szerint nem csupán a líbiai hatóságokkal,
Fotó: /

Egyetlen európai állam sem akar további menekülteket fogadni, de a legtöbb kormány fizetni sem akar, holott ma már egyértelmű – európai anyagi támogatás nélkül sem a már meglévő menekülttáborok fenntartása, sem a menekülthullám feltartóztatása nem oldható meg.

Görögország és főleg Olaszország megtelt, az uniós szolidaritás hiánya miatt sem a területükön felgyűlt menekültek szétosztása nem megy ütemszerűen, a táborok fenntartására, a Földközi-tenger embercsempészeinek megfékezésére, a parti őrségek hatékony működéséhez kért uniós támogatások nem érkeznek kellő időben és mértékben. Az olaszok már elkezdtek különpaktumokat kötni, egyes hírek szerint nem csak a líbiai partiőrségnek juttattak tetemes támogatást és felszerelést, hanem a Szabrátában működő illegális, az egész várost uraló milíciának is fizettek azért, hogy ne engedjék útra kelni az ott felgyűlt menekülteket. Állítólag e rejtélyes, nem tudni ki által pénzelt maffiaszerű milícia fellépésének köszönhető, hogy a tengeri menekülés csúcsidényének számító július-augusztusban látványosan csökkent a líbiai partokról útnak induló és Olaszországba érkező menekültek száma.

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy többek között a Visegrádi négyek ellenállása miatt sem a menekültek szétosztása nem működik, sem a pénz nem gyűlik az érintett külső országok – elsősorban Törökország és Líbia – megsegítésére, de Olaszország és Görögország sem kapja meg a szükséges uniós támogatást, az új francia államfő, Emmanuel Macron látványos különkezdeményezésekbe kezdett. Már júliusban rendeztek egy, az érintett országok és Németország részvételével egy migrációs egyeztetést Párizsban. Akkor még Macron is hajlott az Orbán Viktor által is ösztönzött megoldásra, hogy Líbiában állítsanak fel menekülttáborokat, hotspotokat, ahol első fokon elbírálnák a menekültek kéréseit. A hétfői párizsi minicsúcson már nem került terítékre az első találkozón elutasított ötlet, többek között azért, mert hiába a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány támogatása, az ország irányítását nem tudja átvenni, a káosz egyelőre tovább uralja a menekültek legfőbb kiindulópontjának számító észak-afrikai országot.

A hétfői párizsi csúcson a házigazda Macronnak, Angela Merkel német kancellárnak, Mariano Rajoy spanyol, és Paolo Gentiloni olasz kormányfőknek, Federica Mogherininek, az EU-s külügy vezetőjének és Niger, Csád, valamint a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetőinek sikerült egyfajta menetrendet, ütemtervet elfogadniuk az emberkereskedelem elleni harc érdekében, amely nélkül megállíthatatlan a Nyugat- és Észak-Afrikából Európába tartó migráns és menekültáradat.

Federica Mogherini uniós külügyminiszter azt mondta, nincs szükség uniós Marshall-tervre Afrika részére, hiszen Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában, amiből komoly eredményeket lehetne elérni. Az uniós diplomata finoman ezzel arra is célzott, hogy az afrikai országokban általában kézen-közön eltűnnek a segélypénzek anélkül hogy eredményt tudnának felmutatni, és ebben a helyi vezetők is gyakorta érintettek. Mogherini Niger elnökének, Mahamadou Issoufounak válaszolt, aki leszögezte: pénz nélkül nem tudja kezelni a problémát, a pénzt pedig Európától várja.

Idriss Deby csádi elnök is azt hangsúlyozta, a válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik. Ehhez pedig nagyszabású uniós segélyprogramra lenne szükség.

A párizsi zárónyilatkozat szerint a közeljövőben egy küldöttség látogat el Csádba és Nigerbe az „eddigi támogatások folytatására" a határellenőrzés és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem területén. Csádban 400 ezer migráns várakozik, Líbiában 600 ezer. Helyben tartásukra, hazatérésükre, reintegrációjukra nem sok reményt ad a közös uniós álláspont hiánya, illetve az, hogy a tagállamok „Brüsszeltől” várják a megoldást. A Törökországnak szánt 3 milliárdból „Brüsszel” egyet vállalt, a többit a tagországoknak kellene összeadniuk. Az adakozás azonban igencsak akadozik.

A párizsi recept
1. Menekült-elbírálási központok létrehozása Csádban és Nigerben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a UNHCR vezetése alatt
2. Megerősített határvédelem az afrikai országokban egy közös pán-száheli hadtest felállításával. Ez a hadtest német-francia anyagi, logisztikai és katonai segítséggel jönne létre és működne.
3. A nyugat-afrikai és száhel-övezeti országoknak szánt közös uniós és tagországi fejlesztési pénzek további növelése. Szükség lenne magánbefektetésekre is a helyi munkahelyteremtés céljából, amely elengedhetetlen feltétele a visszatoloncoltak reintegrálásának.

2017.08.30 07:36

Szeretsz mások helyet dolgozni? – konzultáció az állami a leépítésekről

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:12

Fotó: mkksz.org.hu/
Nemzeti konzultációt hirdetett hét érdekvédelmi tömörülés, hogy bebizonyítsák, mennyire átgondolatlan a bürokráciacsökkentés kormányzati terve.
Szeretsz mások helyett dolgozni? – ezzel a címmel internetes kérdőívet jelentettek meg pénteken a közszolgálati szakszervezetek, hogy az őszi bértárgyalásokon bemutathassák, mit gondolnak a terület dolgozói, családjuk és ügyfeleik, partnereik, illetve a magyar közvélemény a kormány harmadik éve lebegtetett létszámleépítési terveiről, valamint az érdekvédelmi szervezetek létszámra és bérekre vonatkozó javaslatairól. Az utóbbi években nagyon ritkán látott, széleskörű összefogással szervezett akcióban az Orbán-kormány kedvenc propaganda fogását fordítják a visszájára, az eddigi nemzeti konzultációk valamennyi formai elemének megfelelő módon a nyolc kérdésből álló kérdőív szerkesztői előbb felvázolnak egy helyzetet, megmutatják veszélyeit, majd feltesznek egy kérdést, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Az akcióban a korábban önkormányzati és szociális sztrájkok szervezésétől sem visszariadó, harcos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) mellett hat további tömörülés vesz részt. Saját felületein terjeszti a közszolgálati kérdőívet a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete (KMDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ). Az is újdonság, hogy ezeknek a szervezeteknek a vezetői azzal is kifejezték a kormánykritikus álláspontjuk egységét, hogy a Pénzügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatón ismertették a konzultáció okait és részleteit. Az MKKSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy miközben harmadik éve fenyegeti a közszféra munkavállalóit a kormány a létszámleépítésekkel, egy szakmai beszélgetésen már elismerték: 100 ezer ember hiányzik a humán közszolgálatból. Boros Péterné szerint épp a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörülmények az elfogadhatatlanul alacsony bérek miatt távoztak ilyen rengetegen a közszférából. A hiány miatt ugyanakkor ma már ezeken a munkahelyeken általános a napi tíz órás munkaidő, ami egy nappal több munkát jelent hetente. Az összefogásban résztvevő szakszervezetek szerint ez tarthatatlan, a kormánynak végre meg kell hallania a közösség érdekében dolgozók követeléseit is. A pénteken elindult közszolgálati konzultáció internetes kérdőívét mindenki névtelenül töltheti ki. Az első kérdés mindjárt a létszámhiány következményeit feszegeti és így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?” Ezt követően konkrét béremelési javaslatokról mondhatnak véleményt a válaszolók, abból kiindulva, hogy a magyar minimálbér az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyrészt annak eldöntését várják, egyetértenek-e a kitöltők a SZEF kezdeményezésével, hogy 2019. január 1-étől a minimálbér összege 190.000 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247.000 forint legyen. A következő lépcsőben bevezetnék a diplomás minimálbért, ami 30 százalékkal lenne magasabb összeg a szakmunkás minimálbérnél. A kérdőív emlékeztet rá, hogy az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több mint húszféle keresetmegállapítási szabály létezik. A szakszervezetek annak eldöntésére kérik a válaszadókat, egyetértenek-e azzal, hogy „ valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bértételek megegyezzenek a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum „ összegével. A létszámleépítésekről szóló kérdések megalapozásakor kiemelik, hogy soha nem mérte fel a kormány a közszolgálati feladatok ellátásának létszámigényét, amikor pedig bürokráciacsökkentésről beszél a propaganda, érdemes lenne az adminisztratív terhek csökkentésében, a túlszabályozás megszüntetésében is gondolkodni a döntéshozóknak. A szakszervezetek végül a családbarát munkahelyek széleskörű elterjesztéséhez várják a közvélemény támogatását.     
2018.09.21 12:12
Frissítve: 2018.09.21 12:20

Hadházy feljelenti a TV2 stábját, mert betörtek a kertjébe

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:03
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A politikus szerint a héten kezdődő, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírásgyűjtése miatt zaklatják őt pont most.
Az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelő aláírásgyűjtés első napján, csütörtökön betört Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kertjébe egy híradós stáb - írja saját közösségi oldalán a politikus. A házát és a családját filmezték, majd pedig a TV2 Tények című műsorában került adásba egy riport Hadházyról. A betolakodókról felvétel is készült:
A riportban, mint a képviselő írja, olyan állítások hangzottak el, mint hogy ő új kutyát vett, hogy azzal üldözze el a szomszédjait. 8 éves kutyájáról készült képpel együtt tette közzé Hadházy.
"Azért viszont, hogy bejöttek a kertembe és onnan filmezték a feleségem és a kislányom, feljelentem őket"
- jelentette ki a stábra utalva. A tegnapi napon egy hosszú bejegyzést is közzétett a képviselő, ebben azt írja le, hogy hogyan szerezte meg egy kormányközeli cég a szomszédjában álló házat, ahova azóta rendszeresen érkeznek szerződés és kulcs nélküli "bérlők". Mint Hadházy Ákos írja, a kialakult helyzet miatt, családja védelmében kénytelen elköltözni.
2018.09.21 12:03