Sokaknak lesz gyomorrontásuk egy pohár tejtől, van, akiknek viszket az ínyük, ha almát ettek, vagy feldagad az arcuk tojástól, és olyanok is vannak, akik asztmás rohamot kapnak mogyorótól: embereknél ezek mind ismert jelzései az ételallergiának. Azonban más emlősök, házikedvenceink, a kutyák, a macskák, de a lovak is mutathatnak hasonló tüneteket, mi több, az allergiás állatok száma egyre inkább közelít az emberekéhez. A hasonlóságoknak az az oka, hogy az emberek és az állatok ugyanazt az antitestet vetik be a paraziták és vírusok ellen, amely egyben felelős a legismertebb egyes típusú, azonnali allergiáért. Ennek tünetei a szénanátha, az allergiás asztma, és az anafilaxiás sokk.
Megjegyzendő azonban, hogy nem minden ételintolerancia immunológiai eredetű. A kutyák, macskák és lovak esetében az ellenreakciók némileg mások, előbb inkább a bőrt támadják meg, majd az emésztőrendszert. „Asztma, vagy komoly sokk ritkán figyelhető meg állatoknál” – jegyzi meg Isabella Pali-Schöll, a bécsi állatorvosi egyetem kutatója a eurekalert.org-nak.
Még átfedések is kimutathatók bizonyos ételekre illetve összetevőikre mutatott immunreakciók esetében. Házi kedvenceinknél jelentkezhet laktóz (tejcukor) intolerancia, vagy ellenreakció tejproteinre, egyes emlősök allergiásak lehetnek húsra, mogyoróra, gabonára, szójára, halra, tojásra.
Azok közül a molekulák közül, amelyek embereknél allergiás reakciókat okoznak már sokat azonosítottak és használják is őket a diagnosztizáláshoz, az állatoknál azonban az ilyen kutatások még váratnak magukra. Jelenleg, hasonlóan az emberekhez, az állatok esetében is a kihagyásos (eliminációs) diéta a megfelelő eszköz annak kiderítésére, mi okoz náluk allergiás reakciókat: minden proteint eltávolítanak az étrendjükből, otthon készült ételeken vagy olyan diétán tartva őket, amilyet az orvos előír. Az orvosi felügyelet a hiánybetegségek elkerülése érdekében elengedhetetlen. Abban az esetben lehet újra bevezetni fokozatosan a normál étrendet, ha nem történt veszélyes allergiás reakció. Ily módon alakítható úgy ki a diéta, hogy kiderüljön, az adott ételintoleranciát melyik allergén okozza, így elkerülhetők a szükségtelen megszorítások.
Az emberek és állatok étel-ellenreakcióinak alapos összehasonlítása rávilágíthat arra, hogyan fejlődnek ki a kockázati tényezők, ami lehetővé teszi, hogy megalapozott ajánlásokat lehessen adni a megelőzéshez és a kezeléshez. Ma még nincs gyógymód az allergiára, ezért a legfontosabb a kiváltó okok és a kórélettani folyamatok feltárása, ezután lehet kialakítani a megelőző intézkedéseket és terápiás módszereket, amelyek közül már sok lépett kísérleti fázisba. A nyelv alatti és bőrön történő kezelések esetében kezdeti sikereket már sikerült elérni, azonban még néhány évbe beletelik, míg a mindennapi gyógyászatban használható produktum a piacra kerülhet.
