Tavaly 51 milliárd forint többlet keletkezett a magyar lakosság ellátásában részt vevő állami Magyar Földgázkereskedőnél a külföldről beszerzett fűtőanyag árának esése és a szinten maradó lakossági tarifák különbségeként – hívta fel a figyelmet tegnap Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető. A különbözetet egy tavaly hozott törvény alapján az állami társaságnak elkülönítetten kell kezelnie. Az összeget a szabály a külföldi gázárak emelkedése esetére tartalékoltatja. Az ellenzéki politikus szerint ez igazságtalan, így az államnál parkoltatott összegből azonnali rezsicsökkentést követelt. Számításaik szerint az állami extraprofit áfával együtt csak tavaly köbméterenként közel 20 forintot jelentett a 101 forintos gázáron. Ez átlagosan évi 22 ezer forintot kitevő, vagyis körülbelül kéthavi gázszámla, ami összességében 65 milliárdos pluszköltségbe veri a háztartásokat.
A frakcióvezető rögzítette: a nemzetközi gázárak az elmúlt három év során tartósan megfeleződtek, ám – lévén hogy utoljára 2014 novemberében csökkent a gáz ára – az Orbán-kabinet ezt nem érvényesítette a lakossági tarifákban. A Fidesz-KDNP eddig kilenc alkalommal mondott nemet a szocialisták erre hivatkozó rezsicsökkentési beadványára. Kérdésünkre Tóth Bertalan 2015-re – amikor még nem volt kötelező a halmozódó többlethaszon kimutatása – az állami luxusprofitot még a tavalyinál is többre, körülbelül 85 milliárd forintra becsülte. A problémát azzal is érzékeltette, hogy ha 2005-ben 50 dolláros olajár mellett 50 forint volt a hazai gázár, 2006-ban pedig 60 dollár mellett 60 forint, akkor most, amikor az olajár ismét 50 dollár körül jár, az állam miért 101 forintot kér a gázért.
A Fidesz-frakció reakciójában elismételte az ilyenkor szokásos, a konkrét felvetést nem érintő kommunikációs paneleit. Eszerint azok beszélnek a gázárról, akik azt ígérték, nem lesz gázáremelés (ezt a szocialisták valójában nem örökre értették), majd a háromszorosára emelték az árát (ez közelíti a valóságot, de a gázár alapjául akkor szolgáló nemzetközi olajár ennél jóval nagyobb mértékben nőtt). A szocialisták kormányzásának ideje alatt a magyar emberek - fizetésükhöz képest - Európa legmagasabb gázárát fizették. (Ez szintén nem igaz.) A Fidesz rezsicsökkentést hajtott végre: 25 százalékkal csökkentette a lakossági gáz, a távhő és az áram árát. (Ez közelít a valósághoz, de a nemzetközi árak azóta több mint felükre estek.) Ezzel a családok átlag évi 170 ezer forintot takaríthatnak meg - írják.
(Az adat pártfüggetlen forrása nem ismert.) A rezsicsökkentés bevezetése óta a rezsihátralékok 40 százalékkal, a szolgáltatásból kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pedig mintegy 30 százalékkal csökkent. (Ez ismét csak bűvészkedés az adatokkal: a szocialisták közlése szerint a díjhátralékosok száma már a Fidesz kormányzása idején, 2012-ben tetőzött. Azóta ugyan mértek csökkenést és emelkedést is, a szint még mindig messze nem esett a 2002-2010 közötti baloldali kabinetek alattira.) Ha a szocialistákon múlna, eltörölnék a rezsicsökkentést és hagynák, hogy Brüsszel és a multik döntsenek arról, mennyit fizessenek a magyar családok - véli a Fidesz. (Ez ellent mond annak, amiről a szocialisták az elmúlt évek során eddig kilenc, a kormánykoalíció által lesöpört törvényjavaslata tanúskodik.) A Fidesz szokásos kommunikációs fordulatai közül ugyanakkor kikerült, hogy Magyarországon az EU-n belül a második legalacsonyabb a gázár. E pozíciót ugyanis elvesztettük.
A Fidesz a 2014-ben befejezett rezsicsökkentés óta rendszeresen kibújik a nemzetközi árak érvényesítését célzó kérdések megválaszolása elől. A kérdező pocskondiázása, illetve az értelmetlen „rezsicsökkentés-fenntartás” kifejezés ismételgetése mellett legjózanabb pillanataikban is csak arra szorítkoztak, hogy "vizsgálják a lehetőségeket". Amikor az olajárak csúcsra jártak, a Fidesz – mindennemű bizonyítékok nélkül – a gázszolgáltatás akkor még külföldi tulajdonosait rendszeresen „luxusprofit”-váddal illette. Mióta viszont az azóta államivá vált gázszolgáltatásban az időközben leesett nemzetközi energiaárak és a szinten maradó hazai gázárak miatt ténylegesen százmilliárdos luxusprofit gyűlik, a témáról hallgatnak. A forró kását a tavalyi törvénymódosítás során is csak kerülgették: Aradszki András KDNP-s energiaügyi államtitkár az állami luxusprofitot „árszabályozásból adódó elszámolási különbözetnek” keresztelte el. A szintén érthetetlen törvényszöveg az „elismert gázár és az árbevétel különbségéről” beszél. Az állami gáznagykereskedő kiegészítő mellékletében a közel nulláról hirtelen ötvenmilliárdra ugró mérlegtételt nemes egyszerűséggel a törvényparagrafus számával indokolja.
Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi kormányinfón ehhez képest újságírói kérdésre jóval egyértelműbben fogalmazott. Eszerint további rezsicsökkentés „nincs napirenden”.
