Egymásra találtak

Publikálás dátuma
2017.09.06 07:48

Fotó: /

A negyvenéves altszaxofonos-zeneszerző, Tóth Viktor nagyon fiatalon rátalált saját zenei útjára, s arról a különböző jazz-divathullámok, illetve a vele együtt játszó, neves hazai és külföldi muzsikustársak sem tudják letéríteni. Fontos számára a hagyományok (Charlie Parker, John Coltrane, Ornette Coleman) tisztelete, de közben ízig-vérig modern hard bopot játszik. Saját kompozícióiban pedig egyáltalán nem akar biztosra menni: ötletei és kockázatvállalása már sok új, releváns eredményt hozott.

Idén tavasszal a Fonóban rendezték azt a koncertet, amelynek felvétele most CD-n is megjelent. Tóth Viktor lendületes és szenvedélyes szaxofonhangjához saját zenekarában, a Tercettben az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai bőgős, Orbán György nagyon precíz és biztonságos basszus-alapja, illetve a csodagyerekként felbukkant, még mindig alig húszéves felvidéki magyar Hodek Dávid szertelen, virtuóz dobolása csatlakozik. A remek brit zongoristával, Gareth Williams-szel egészülnek ki kvartetté, aki korábban, a londoni 606-os klubban már több magyar szaxofonossal (Tóth Viktor mellett Ávéd Jánossal, Bolla Gáborral, Molnár Sándorral) muzsikált együtt. Williams zongorázásáról – ha mindenképp neveket kell mondani – McCoy Tyner vagy Kenny Kirkland juthat eszünkbe: hihetetlenül könnyed, de cseppet sem felszínes mainstream jazz. Az elhangzó tizenegy kompozíció – a lírai, elégikus balladától a vérbő, sodró dallamokig – kivétel nélkül Tóth Viktor szerzeménye, s ezeket hallgatva elmondható: a magyar szaxofonos és a brit zongorista nagyon egymásra talált. Érdemes lenne akár állandó zenekart is alapítaniuk.

Infó:

Tóth Viktor Tercett & Gareth Williams: But Inside

Fonó, 2017.

2017.09.06 07:48

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57

Fotó: / Kállai Márton
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19