Hortobágyi földmutyi - Vesztettek a helyi gazdák

Publikálás dátuma
2017.09.13 15:40
A kép illusztráció. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A Kúria az utolsó, negyedik esetben is fenntartotta hatályában a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóság nem sértett jogszabályt a korábban a felperesek által vitatott haszonbérleti szerződések megkötésekor - ismertette a Kúria döntését a HNP szerdán.

Közleményük szerint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, szeptember 5-én ismét megállapította, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szabályosan és helytállóan foglalt állást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által lefolytatott haszonbérleti eljárások és annak nyomán megkötött haszonbérleti szerződések érvényessége ügyében. Ez alapján a bírói fórumok egységesek abban, hogy a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.

A közlemény emlékeztet rá, hogy 2014 decemberében több, a haszonbérbeadási pályázati eljárásban nem nyertes pályázó kezdeményezett peres eljárást a Hortobágyi Nemzeti Park és a nyertes haszonbérlő ellen a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.

A Debreceni Törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást és mind a négy esetben elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletek ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a felperesek fellebbezését és jogerős ítéletével helyben hagyta a Debreceni Törvényszék döntéseit, melyek mindegyike megállapította, hogy a HNP és a nyertes pályázó a pályázati eljárás és a szerződéskötés során nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe.

A felperesek felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria ezeket a döntéseket hatályban tartotta. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyben a pereskedés vélhetőleg befejeződött - írta a Hortobágyi Nemzeti Park közleményében.

Mint korábban megírtuk: bebizonyosodott, hogy több esetben hamis címet adtak meg a pályázók, és így nyertek a hortobágyi földbérleti pályázaton. Olyan romos épületekbe voltak bejelentve a későbbi nyertesek, amelyek egyértelműen alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra.

A hoppon maradt gazdák és Gőgös Zoltán (MSZP) feljelentést tett, mert nagyjából 300-400 hektár legelő került így olyanok birtokába, akik hamis cím bejelentéssel játszották ki azt az előírást, hogy csak 20 kilométeres zónán belül lakóknak lehetett pályázni. A pályázók a területre járó kiemelt környezetgazdálkodási támogatás miatt hektáronként akár 200 ezer forintot is felvehettek az elmúlt években. 

Szerző
2017.09.13 15:40

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45