Netanjahu Trumpra hangol

Az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felbontását sürgette dél-amerikai látogatásán Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök Buenos Airesben az argentin államfővel folytatott tárgyalások utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nem teketóriázik, kimondja, hogy a hatok – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína – és Irán között létrejött 2015-ös nukleáris megállapodás módosításra szorul, vagy meg kell semmisíteni.

Netanjahu kormánya kezdettől fogva kifogásolta az Irán elleni nemzetközi szankciókat fokozatosan felszámoló egyezményt. Az izraeli miniszterelnök vélhetően abban a reményben vetette fel újra a témát, hogy jövő héten New Yorkban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, aki maga is többször bírálta az Obama-adminisztráció által aláírt egyezményt. Sokan attól tartanak, hogy a Fehér Ház új lakója felrúgja az atomalkut is.

Szerző

Köddé váló milliós segélyek

Publikálás dátuma
2017.09.14. 07:37
Fotó: AFP/Diego Cupolo
A szíriai menekült gyerekek oktatására ígért bőkezű nemzetközi adományból sok millió dollár későn vagy soha nem érkezett meg az iskolakezdésig.

Tavaly Londonban óriási médiafigyelem közepette fogadták meg a világ vezető országai, hogy a 2016-2017-es tanév végéig „minőségi oktatást” biztosítanak a szíriai menekült gyerekek számára, és pénzadományaik segítségével nem hagyják, hogy a gyerekek egy „elveszett generáció” tagjai legyenek. Az idő már rég lejárt, a Human Rights Watch (HRW) csütörtökön publikált jelentéséből azonban kiderül, hogy az ígért összeg töredéke jutott el oda, ahova szánták, s arra is fény derül, hogy mennyire átláthatatlan és követhetetlen a segélyezési rendszer.

Pedig minden biztatóan indult a tavalyi donorkonferencián, hiszen a legtöbbet adományozó „hatos”, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Japán és Norvégia közreműködésének köszönhetően hamar sikerült elérni és túllicitálni az 1,4 milliárdos célkitűzést. A tervek szerint ezt az összeget csak és kizárólag a Szíriában, valamint a környező országok – Libanon, Törökország és Jordánia – táboraiban élő menekült gyerekek oktatására fordították volna. A HRW nyomozása szerint azonban a pénz töredéke érkezett meg – szemléltetésképp, Jordániának 250 millió dolláros segélyt ígértek, Libanonnak pedig 350 millió dollárt, tavaly szeptemberben ehhez képest 171 millió dollár hiányzott a jordániai, és 181 millió dollár a libanoni segélyből –, s az is túl későn. A gyerekeket így nem tudták beiskolázni a tanév kezdetén.

Fontos lett volna, hogy az összeg 2016 szeptemberéig megérkezzen, hiszen sok esetben egy egész rendszert kellett volna kiépíteni: tanárokat felvenni, könyveket vásárolni, majd pedig összeállítani a tantervet. Hogy a pénznek miképpen tud „nyoma veszni”, és mennyire kevéssé transzparens a rendszer, azt az amerikai példa mutatja. Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) beszámolója szerint 2016-ban 248 millió dollárt küldtek oktatási célokra Jordániába, de a hivatal adatbázisában csak 82 millió dollár van lekönyvelve, a jordániai kormányzati adatbázisban pedig ennek töredéke, mindössze 13 millió dollár szerepel amerikai, oktatási célra küldött segély címen.

Hogy mi történt a maradék 235 millió dollárral, azt senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy megérkezett, csak az amerikai vagy a jordániai bürokrácia útvesztőjében „elfelejtették” precízen lekönyvelni? Vagy más módon veszett nyoma? Pedig a gyerekeknek óriási szüksége lenne a pénzre, hiszen a családok általában mindenüket pénzzé teszik, mielőtt hátrahagyják otthonukat, s iskoláztatásra nem futja, már ha egyáltalán adottak a feltételek a befogadó országban.

A HRW jelentéséből az is kiderül, hogy a befogadó országokban is bőven akadnak problémák. Libanonban, Jordániában és Törökországban sem sikerült például pontosan felmérni, hogy hány olyan szíriai gyermek van, akit el kellene helyezni az oktatási rendszerben. Ennek a fő oka az, hogy csak a regisztrált szíriaiakat tartják nyilván, holott köztudott, hogy csak Libanonban és Jordániában közel egymillió menekült van, akiket nem regisztráltak.

„A donorok ígéretet tettek, hogy a szíriai gyerekek nem lesznek egy elveszett generáció tagjai. Most épp ennek vagyunk tanúi” – mondta Simon Rau, a Human Rights Watch szakértője. „Az adományozó országoknak sürgősen tenniük kellene valamit az átláthatatlan segélyezési rendszereikkel, mert ezzel aláássák a szíriai gyerekek megsegítésére irányuló törekvéseiket. Ők nem tudnak tovább várni az oktatással. Tény, hogy a nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a szíriai menekült gyerekek jövőjét illetően, de még mindig nincsenek válaszok a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen oktatási szükségleteik vannak a gyerekeknek, és ezek teljesülnek-e.”

Szerző

Halasztás adhat lendületet a Brexit-tárgyalásoknak

Egyelőre csak találgatni lehet, miért tették át az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti egyeztetések negyedik fordulójának startját szeptember 18-ról 25-re. A The Independent az Európai Parlament elnökére, Guy Verhofstadtra hivatkozik, aki úgy tudja, a következő napokban „fontos intervenció” várható a brit kormányfőtől. A brit média sejteni engedte, de a Downing Street 10. nem erősítette meg, hogy Theresa May szeptember 21-én vagy 22-én fontos beszédet tart, amelyben újfent felvázolja kilépési stratégiáját. Várhatóan kitér arra, hogy a 2019. március végét követő átmeneti időszakban az EU és a szigetország közötti együttműködésnek minél inkább hasonlítania kell a jelenlegi feltételekhez.

Az EU-ból való kilépésért felelős minisztérium által kiadott közlemény szerint a későbbi dátum „nagyobb rugalmasságot ad a tárgyalópartnereknek, hogy előrehaladást érjenek el a szeptemberi fordulóban”. Az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy felgyorsítaná a tárgyalások menetét, és minél előbb rátérne a jövőbeni kapcsolatok kérdésére. A britek álláspontja szerint Brüsszel kevéssé rugalmas, s továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elsőként a pénzügyi rendezésről, az északír-ír határról és az európai munkavállalók jogairól kell megegyezni.