Lyukas a kassza, faragják a rákgyógyszereket is

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:05
A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
Szeptember közepére kifogyott a gyógyszer-támogatásra költhető keret – a Népszava információi szerint csaknem 40 milliárd forintot kell átcsoportosítani, hogy a betegek az év utolsó hónapjaiban is támogatással kapják meg a szereiket. 

Alighanem ennek a következménye, hogy az állam belenyúl az új gyógyszerek beszerzésébe. A Magyar Narancs legfrissebb száma szerint november elsejétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utóda) vaklicittel választaná ki, hogy mely gyógyszereket támogat a jövőben. Ez azt jelenti, hogy azonos hatásmechanizmusúak közül csak azt vásárolják meg, amelyet legolcsóbban ad a gyártója.

Ez érintené a legkorszerűbb innovatív szereket is, abból a tucatnyiból is néhányat, amelyek befogadásáról csak tavaly döntöttek és az idén áprilistól férhetők hozzá. A vaklicitet a pénztár korábban is használta olyan klasszikus gyógyszerek ár-versenyeztetésére, amelyek pontosan ugyanazt a hatóanyagot tartalmazták. A módszer kiterjesztésével- közöttük biológiai készítményekre -, olyan szereket kényszerítenének árversenyre, amelyeknek nem azonos a hatóanyaguk. A tervezet új gyógyszer-beszerzéssel több betegségcsoport érintett, köztük a tüdő-, a prosztata, a vastagbél daganat, és a melanoma, valamint a ritka betegségek egyes orvosságai is.

Miután a súlyos betegek gyógyszereinek új „közbeszerzési” eljárásáról nincs tisztességes tájékoztatás máris sikerült riadalmat kelteni az érintettek körében. A novembertől működő új gyógyszer-finanszírozásról június óta egyeztet a NEAK a gyártókkal. A hivatal szerint a betegeket nem érheti kár. Érvelésük szerint ugyanis mindez ez a gyakorlatban azt jelenti, ha két szer hatása között a szakma nem tud különbséget tenni, és az alkalmazásuktól valamennyi betegnél ugyanaz a hatás remélhető, akkor az olcsóbbat kell majd választania az orvosnak. Ha viszont van olyan beteg, akinél eltérhet a hatás, már nem kell alkalmaznia az orvosnak az új szabályt. Hozzátették: attól, még, hogy valami innovatív szer, lehet ugyanaz a hatása, mint a piacon lévő más hatóanyagot tartalmazó versenytárs készítménynek.

Az onkológus szakértő szerint a tervezett változtatás durván az évi 70 ezer új rákbeteg felét érintheti hátrányosan. Hozzátette: a tervezet körbe sorolt különféle gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők, az új szabályozás mégis egy kalap alá venné őket. A Népszava úgy tudja: a vitától függetlenül nincs akadálya annak, hogy ez a javaslat november 1-től működjön.

Tegnap a NEAK megnyugtatónak szánt közleményt is kiadott, amely azonban a korábban feltett konkrét kérdéseink egyikére sem válaszolt. Azokra sem, amelyek azt firtatták: pontosan mely szakmai csoport támogatta a daganatellenes innovatív terápiákban vaklicit bevezetését? Mekkora összeg megtakarítását reméli a szaktárca? A tavaly befogadott 15 innovatív készítményből hány veszítheti el a támogatását? Hány beteg esik ki a kezelésből? A tételes gyógyszerek közbeszerzésének késleltetése  miatt novembertől elvben nincs ilyen gyógyszere az onkológiai osztályoknak. Milyen megoldási terve van a szakpolitikának a probléma menedzselésére?

Szerző

Bemondásra kaptak százmilliókat

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:04
Balog Zoltán Emmi- és Lázár János kancelláriaminiszter FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Igencsak nagyvonalú volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Lázár János kancelláriaminiszterhez is köthető Korábban Érkeztem alapítvánnyal: mint az alapítvány lapunknak elküldött leveléből kiderül, úgy ítéltek nekik oda 1,2 milliárd forintnyi pályázati pénzt, koraszülötteket segítő mentorálásra, hogy a pályázati költségek jó részét „keretösszeg szemlélettel” csak megbecsülte a szervezet, ám még csak most toborozza a programhoz a résztvevőket. Pedig az eredeti pályázati kiírásban konkrétan szerepelt, hogy a tervezett költségek alátámasztására árajánlatokat kell benyújtani és ennek a két másik, a Lázár-kötődésű alapítványhoz képest csak feleannyi támogatást elnyert civil szervezet eleget is tett.

Mint megírtuk, az Emmi nemrég 2,4 milliárd forint uniós forrást ítélt meg három alapítványnak a koraszülötteket segítő mentorhálózat kialakítására. A legnagyobb részt, 1,2 milliárdot a Lázár János feleségéhez és Lázár régi jó ismerőseihez köthető „Korábban Érkeztem” alapítvány kapta, míg a másik két szervezet, egy pécsi és egy debreceni alapítvány 600 millió forint körüli összeghez jutott, nagyjából ugyanarra, mint a szegedi központú alapítvány.

A botrány akkor robbant ki, amikor Hadházy Ákos, az LMP korrupcióellenes ügyvivője kikérte a Korábban Érkeztem pályázatának a megvalósíthatósági tervét. A más, hasonló volumenű pályázathoz képest rendkívül szűkszavú, a költségeket éppen csak felsoroló tervből csak annyi derült ki, hogy az 1,2 milliárd zömét ingatlanbérletre, szakértői díjakra, tanulmányokra, marketingköltségekre költenék el. Konkrétan a megvalósíthatósági tanulmányban az szerepel, hogy bruttó 205 millió forint menne el a mentorházak szakértőinek a díjára, 95 millióból íratnának tanulmányt, 50 millióért kérnének jogi szolgáltatásokat, 54 millióból mentorálási módszertant.

Hogy megítélhessük ezeknek az összegeknek az indokoltságát, megkérdeztük az alapítványt, pontosan hány szakértőt vonnának be a feladatokba. A válaszukból ez nem, csak az derül ki: a pályázatra beadott költségbecslések úgy születtek, hogy ők előzetesen megbecsült szakértői óraszámmal, és 8-10 ezer forintos óradíjjal számoltak, ebből alakult ki egy keretösszeg, aminek felhasználásáról még csak most tárgyalnak a későbbi résztvevőkkel. Az alapítvány hangsúlyozta: a keretösszeget jókora biztonsági ráhagyással állapították meg.

Annyi biztos, hogy így végül nekik kétszer akkora összeg jött ki, mint a másik két civil szervezetnek, igaz, az ő megvalósíthatósági tanulmányaik rendkívül részletesek. Így azokban személyre – esetenként a várható szakértő megnevezésével - lebontva olvasható, hogy melyik szakértő, vagy cég lenne a közreműködő, mennyiért vállalja el a feladatot, de ugyanígy az eszközbeszerzéseknél konkrétan körbeírják az eszközök típusát, így az egyik mentorház esetében azt is felsorolják, hogy hová, mennyi kávéfőzőt vagy dohányzóasztalt kérnek.

Az Emmi elbírálóit a jelek szerint nem zavarta a pályázati irat súlyosnak tűnő pongyolasága sem: a szervezet 80 millió forintot tüntetett fel költségsoron három mentorház harminc hónapnyi bérletére, azaz havonta csaknem 900 ezret fizettek volna egy házért, ami vidéki bérleti árak ismeretében éppen tízszeres túlárazás. Az Emmi és az alapítvány is hangsúlyozza: az alapítvány valójában nem is három, hanem 25 házat – járásonként egyet - bérelne havi 2,4 millió forintból. Igen ám, de ezt csak a pályázat kísérőszövegének egy-két zavaros utalásából lehetne kikövetkeztetni. Ahogy a költségek itt is hasra ütésre születtek, mivel még nincsenek kiválasztva a pontos helyszínek sem.

Fura figura védi a keresztényeket

Publikálás dátuma
2017.09.15. 07:03
Azbej Tristan (balra) és Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség volt alelnöke, illetve elnöke FORRÁS: KDNP
Túró Rudival szerette volna hazacsábítani a fiatalokat, önmagát kifinomult fradista állatnak tartja, Soros Györgyöt pedig köztörvényes bűnelkövető spekulánsnak. Ha valaki ennyiből nem jött volna rá, hogy kicsoda ő, itt a megfejtés: a keresztények védelmével megbízott új helyettes államtitkár, a Török Tamást váltó Azbej Tristan.

Egyházi körökből kapott információnk alapján csütörtöki számunkban adtuk hírül, hogy menesztik posztjáról Török Tamást, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság vezetőjét. Értesülésünk szerint kényszerű távozása összefüggésbe hozható azzal, hogy az iraki Erbílben nem készült el tanévkezdetre – a magyar kormány és a katolikus püspöki kar 200 millió forintos támogatásából épülő – iskola.

Az üldözött keresztényekkel foglalkozó helyettes államtitkárság tavaly ősszel, a KDNP-s Rétvári Bence államtitkár felügyeletével jött létre az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi). A tárcának szerda délben elküldött kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ: cáfolat vagy pontosítás sem érkezett. Ellenben a sors különös szeszélye folytán a magát „kormánypárti újságként” hirdető Magyar Idők szintén csütörtökön, az Emmi-re hivatkozva megírta: Török Tamás „egyéves megbízatásának lejártával” visszatér a diplomáciai pályára.

A kormánypárti újság az erbíli iskolát nem említette, ahogyan azt sem, hogy Török esetleg nem önszántából állt fel székéből. Ellenben beszámolt arról, hogy helyét munkatársa, Azbej Tristan veszi át, aki az EMMI tájékoztatása szerint „az Egyesült Államokban tanult, a Közel-Keleten szerzett tapasztalatokat, korábban diplomáciai feladatokat is ellátott”.

Megítélésünk szerint Azbej Tristan személyisége ennél lényegesen nagyobb terjedelmet érdemel. A neten fellelhető bemutatkozása szerint egy 350 éve a Kárpát-medencében élő magyar-örmény család sarja, a Tristan keresztnevet ugyanakkor „francia édesanyám adta nekem, aki Párizs egyik bohém külvárosában szült világra”. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy bloggerként milyen öndefiníciót alkotott, akkor könnyen beláthatjuk, nem tipikus minisztérium tisztségviselővel van dolgunk. Íme: „Lelkesedő realista, multikulti hazafi, fiatal KDNP-s, toleráns konzervatív, kifinomult fradista állat, gazdaságpárti környezetvédő, munkamániás családapa, pacifista keresztes, külszolgálatos gyerehaza-mozgalmár, szelíd provokátor. Az ellentmondások nem valósak: csak az ön fejében léteznek.”

Életrajza szerint az Egyesült Államokból visszatérve környezetvédelmi szakpolitikusa, majd egyik vezetője – budapesti elnöke és országos alelnöke lett – az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek (IKSZ). „A 2010-es kormányváltás után szintet ugrottam, előbb a Fidesz-KDNP, majd a Miniszterelnökség zöldpolitikai tanácsadójaként dolgoztam” – ismertette életútját. Azbej Tristan alapítója a Gyere Haza Alapítványnak, és tíz pontban foglalta össze, mi olyan vonzó Magyarországban, ami miatt a külföldön dolgozó fiataloknak érdemes hazaköltözniük. Ezek között szerepeltek „gyerekkorunk életérzései”, a Túró Rudi is. Azbej Tristan is elismerte, hogy az alapítvánnyal kétes hírnevet szerzett: „így vagy úgy, de a Túró Rudiból pár nap alatt kitörölhetetlen közpolitikai mém lett Magyarországon”.

Annak ellenére, hogy a hazatelepülésre igyekezett rávenni a magyar fiatalokat, ő maga izraeli külszolgálatba szegődött. „Azbej Tristan kormányszolgálatot vállalt, Izraelben, a magyar nagykövetség tudományos-technológiai attaséja lett. Ez a családján kívül senki mást nem érdekelne, ha nem ő lenne az a fiatalember, aki kitalálta, hogy haza kellene csábítani a magyar fiatalokat a Lajtán túlról” – bírálta lépését Fábry Béla pedagógus 2015 decemberében a Népszavában.

A fideszes hullámokon lovagolva tavasszal Azbej Tristan a Magyar Hírlapban támadta az általa George Sorosnak nevezett, köztörvényes bűnelkövető spekulánsnak titulált Soros Györgyöt. Nem véletlen, hogy fontos és kényes minisztériumi pozíciót bíztak rá: kiérdemelte.

Szerző