„Disszidens” szülők elfeledett gyermekei

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:17

Nyilvános párbeszédet indítana az Oikosz Alapítvány a Kádár-korszakban disszidált szülők gyermekei miatt. Ennek nem tárgyalása a rendszerváltás egyik hiátusa.

A rendszerváltás előtt szétszakadt családok kárvallottjait karolná fel az Oikosz Alapítvány, mivel úgy vélik, a mai jogszabályi környezetben az áldozatok kárpótlása nem megoldott. Nagy Ervin, az egyesület kuratóriumának elnöke lapunknak azt mondta, az a céljuk, hogy elinduljon egy nyilvánosan zajló párbeszéd. „A kárpótlás bonyolult folyamat volt, amely leginkább a szülőkre vonatkozott. Az elszakított gyermekek esetében 1987-ig várni kellett arra, hogy változzon az állampárt hozzáállása, éppen a gyermekek védelmében. De ez a kárpótlási folyamat is lezárult ’89-re, de ez sem volt kielégítő” – mondta. Kezdeményezésüknek azonban nem is a kárpótlási oldala a legfontosabb, hiszen különválasztják a gyermek és a szülő ügyét; így láthatóvá lesz, hogy a gyermekek „duplán veszteseivé” válhattak a szülő disszidálásának. Mint elmondta, a gyermekek jogainak irányából közelítenék meg a kérdést, az elmaradt törvénykezésre tett javaslat csak eztán következhetne.

„Mindennél fontosabb lenne a morális igazságtétel. Ezért is keressük az érintetteket, akik többek között a disszidens@gmail.hu-n jelentkezhetnek. Meg akarjuk őket hallgatni, szeretnénk feltárni az egyes esetek közti különbözőségeket, hasonlóságokat. Az itthon maradt gyermekek életminősége, jogaik sérülése ez idáig alig tárgyalt téma volt a tudomány, a közélet részéről is” – tette hozzá Nagy. Megerősítette, ez nem pártpolitikai, hanem emberjogi kérdés és civil ügy.

Lapunk kíváncsi volt arra, a társaságnak van-e becslése arról, a Kádár-kori disszidálások hány magyar családot érintenek. Az Oikosz egzakt számot nem tudott mondani, hiszen hivatalos nyilvántartás nem készülhetett a szocializmus éveiben. Abban viszont a kutatók egyetértenek, hogy az 1956-os események utáni megtorlás lezárulta után is százezrek hagyták el az országot. A ’80-as években, amikor lazulni látszódott a rendszer, nagyjából több mint negyvenötezren távoztak. „Fontos, hogy pontosítsuk az akkori illegális kivándorlók motivációját, hiszen jelentős részük az elnyomás elől menekült. Számos olyan esetről is tudunk, amikor az egyik szülő előrement és bízott a későbbi esetleges családegyesítésben, amire nem kerülhetett sor, hisz a disszidálókat bűnösnek bélyegezték” – ecsetelte Nagy.

A kezdeményezés ötletgazdája, Szilléry Éva kulturális újságíró, projektfelelős a Népszavának arról beszélt, az eddig beérkezett tucatnyi levél zömmel az ötvenes évek kemény diktatúrájából menekülők itthon maradt gyermekeitől származik. „Szeretnénk megszólítani a puha diktatúra gyermekeit is, akik a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején, karrier vagy egyéb okból távozott családok itthon maradt tagjai. Kiállnánk a disszidált gyermekek mellett is, hiszen egy részük félárva lett, illetve sokáig nem tudott hazajönni, így az identitástudatukat is nagymértékben gyengült”.

Lebontják a cukorkordont - Elolvadhat a hazai cukor

Publikálás dátuma
2017.09.19. 07:00
Zsákolás - A hazai cukortermelés már csak a fogyasztás harmadát fedezi - Népszava fotó
Megszűnnek szeptember végén az 1968. óta érvényben lévő, a cukortermelés korlátozó uniós szabályok.  Az árak zuhanását leginkább a nádcukor import okozza. 

Egyelőre nem drágul tovább a cukor, de árzuhanásra sem kell számítani az uniós cukorkvóta megszüntetését követően. A termelési korlátokat szeptember végén számolja fel Brüsszel. Elvileg ez után mindenki annyi cukorrépát termeszthet és cukrot gyárthat, amennyit csak bír.

A magyarországi cukorárak pedig nagyban függnek a nemzetközi piaci áraktól, arra a kiskereskedelemnek nem sok befolyása van - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tény, hogy 2016-ban és idén az első félévben összességében mintegy 20 százalékkal drágult a cukor fogyasztói ára. Ez az áremelkedés is már érzékelhetően visszafogta a keresletet.

A cukortermelési korlátok megszűnése Magyarországot azonban alig érinti. A jelenlegi 110-130 ezer tonnás cukortermelését nem igazán tudja növelni, hiszen a negyedszázaddal ezelőtt még tucatnyi cukorgyárból mára egy maradt, az osztrák Agrana-csoport tulajdonában levő Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyára. A cukorrépa termőterület pedig a 110 ezer hektáros csúcsról 15 500 hektárra és évi 900 - 930 ezer tonnás termésre zsugorodott.

Jelenleg a hektáronkénti nagyjából 70 ezer forintos uniós területalapú támogatás mellett további 140-160 ezer forintos többlet támogatást kapnak a cukorrépa termesztők és így nyereséges a termesztés - mondta a Népszava érdeklődésére Berki Gyula, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. Nagy kérdés, hogy mi lesz 2020 után, a következő uniós pénzügyi ciklusban. Ha drámai mértékben csökkenne, vagy megszűnne a támogatás, az akár el is lehetetlenítené a hazai cukorrépatermelést. Igaz, a kormány többször kinyilatkoztatta, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is támogatja a cukorrépatermelőket - tette hozzá a szakember.

Amíg fennmarad az uniós kvóta a trópusi, elsősorban brazil nádcukor importot, és ezzel párhuzamosan a többletbehozatalt továbbra vámfizetési kötelezettség terheli, az európai cukorrépa termesztőknek és cukorgyáraknak nincs mitől tartaniuk. Ha ez jelentősen megváltozna, például eltörölnék, vagy csökkentenék a vámot, akkor aggódhatnának.

A hazai cukorrépatermesztés még a támogatások drasztikus lefaragása után is megmaradhat, ha a cukorgyár tulajdonosai hosszabb távon meg kívánják őrizni a magyarországi termelési kapacitásukat és ennek érdekében a profitjuk egy részét visszaosztják a termelőknek - jegyezte meg lapunknak Raskó György, agrárközgazdász, aki mezőgazdasági cégével több száz hektáron termeszt cukorrépát. Támogatás nélkül viszont nem sok esélye lenne a hazai gazdáknak ebben az ágazatban.

Nem is vitás, hogy a nádcukorral szemben nem versenyképes a répacukor, hiszen Magyarországon hektáronként 150-200 ezer forintot kell átlagosan növényvédelemre fordítani, míg a legtöbb trópusi cukornádtermesztő országban nincsenek ilyen költségek, vagy csak ennek töredéke - tette hozzá. Ennél is többet nyom a latba, hogy a legkorszerűbb technológiával dolgozó agrárcég is hektáronként legföljebb 15 tonna cukor gyártásához elegendő cukorrépát képes termeszteni, míg a trópusi vidéken a hektáronként termesztett cukornádból a legmagasabb európai hozam 3-4-szeresét is képesek előállítani. Egy korszerű cukornádültetvény teljesítménye még ennél is jobb.

Ez behozhatatlan előny, még akkor is, ha idén a cukorrépa cukortartalma rekordszintet ért el, és az átlagos 16 százalék helyett 18-18,5 százalékos lehet. A répacukor versenyképességét rontja az is, hogy különösen a nádcukorhoz képest nagyon jelentős az előállítás energiaigénye.

Hosszabb távon csak azok a termelők és gyárak maradhatnak talpon, amelyek a legkorszerűbb technikával, technológiával dolgoznak. Magyarországon egyelőre összesen 1 000 hektárt öntöznek. Egy hektáron a megfelelő öntözőrendszer kiépítése pedig akár több milliós beruházással járhat.

Szerző
Témák
EU cukor termelés

Az Európai Bizottság figyelmeztette a Ryanairt

Az uniós testület a jogszabályok betartására szólította fel hétfőn az ír Ryanair légitársaságot, amely korábban bejelentette, hogy október végéig napi 40-50 járatát törölni kényszerül.

Violeta Bulc közlekedésügyi uniós biztos leszögezte: a Ryanairnek teljes mértékben be kell tartania az utasok kompenzációjára vonatkozó uniós jogszabályokat. Az uniós jog pontosan fogalmaz a kártérítéssel, a jegyek árának visszatérítésével, az újabb célállomás kijelölésével és minden egyéb kellemetlenség kezelésével kapcsolatban. 

Az uniós bizottság kapcsolatban van a dublini központú légitársasággal annak érdekében, hogy az teljes mértékben betartsa a rá vonatkozó szabályokat. Ezek végrehajtásáért a nemzeti hatóságok felelősek - tette hozzá az uniós biztos. A Ryanair pénteken jelentette be, hogy október végéig napi 40-50 járatot törölnie kell, miután a pilóták a túlterhelt nyári szezonban bennragadt szabadságaikat hirtelen elkezdték kivenni. A járattörlések hat hét alatt mintegy 2 ezer repülőgépet és közel 280 ezer utast érintenek.

A légitársaság honlapja szerint hétfőn törölték a délelőtt Londonból Budapestre érkező és Budapestről Londonba induló járatot, valamint a szerdán Londonból Budapestre érkező 8445 számú járatot.

Az európai előírások szerint azokat az utasok, akiknek járatát az utazásuk megkezdése előtt kevesebb, mint 14 nappal törlik, pénzügyi kártérítésre jogosultak. A légitársaságok akkor kerülhetik el a kártérítés megfizetését, ha olyan más járatokat és célállomásokat kínálnak, amelyek legfeljebb két órával később indulnak, és legfeljebb négy órával később érkeznek meg, mint a menetrend szerinti eredeti repülőút.

Szerző