Brexit - London tudja, mennyivel tartozik

London jórészt tudja, hogy milyen pénzügyi kötelezettségei lesznek az Európai Unióval szemben a brit EU-tagság megszűnése után - mondta vasárnap a Brexit, vagyis a kilépési folyamat feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős brit miniszter.

David Davis a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában "nevetségesnek" minősítette a korábban nem hivatalosan felmerült értesüléseket, amelyek szerint az EU akár 100 milliárd eurós számlát is benyújthat a brit kormánynak a kilépési megállapodás fejében. Nyilvánvaló, hogy az EU "maximalista álláspontról" indult neki a tárgyalásoknak, de "ebbe az összegbe beletettek mindent, ami csak az eszükbe jutott" - fogalmazott a brit Brexit-miniszter.

Davis nem volt hajlandó számszerűleg meghatározni az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségeket, de kijelentette, hogy Londonnak erről "meglehetősen egyértelmű elképzelései vannak".

Szerző

Részleges szenátusi választásokat tartanak Franciaországban

Publikálás dátuma
2017.09.24. 13:18
Emmanuel Macron FOTÓ: LUDOVIC MARIN / POOL / AFP
Megkezdődtek a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak meg hat évre.

A megyeszékhelyeken rendezett közvetett voksoláson a 162 ezer önkormányzati képviselőből álló elektori testület érintett tagjai, mintegy 75 ezren vesznek részt, akik várhatóan továbbra is a jobboldalnak adnak többséget a területi közösségeket képviselő szenátusban, így a parlamenti erőviszonyok nem változnak. 

A gyéren lakott megyékben, amelyeket csak egy vagy két szenátor képvisel a felsőházban, egyszerű többségi szavazást rendeznek. Az első fordulót délelőtt fél 9 és 11 óra között, a másodikat pedig délután fél 4 és fél 6 óra között tartják. A népesebb megyékben, ahol három vagy annál több szenátort választanak, egyfordulós, arányos választási rendszer van érvényben, a voksolást reggel 9 és délután 3 óra között rendezik a prefektúrákon.

Miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, és az elmúlt négy hónapban jelentősen csökkent Emmanuel Macron államfő népszerűsége, várható, hogy a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép Köztársaságiakat juttatják többséghez. A köztársasági elnök 2016 tavaszán alakult pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelenleg egyetlen önkormányzati képviselővel sem rendelkezik.

Az LREM-nek jelenleg alig 29 szenátora van, többségében olyan, a korábban kormányzó szocialisták színeiben megválasztott politikusok, akik a májusi elnökválasztás után csatlakoztak Macron pártjához. Francois Patriat, az LREM szenátusi frakcióvezetője szerint az a cél, hogy a csoport legalább 50 fősre növekedjen a szenátusi választásokon.

A jobbközép Köztársaságiak 143 hellyel rendelkeznek a szenátusban, és csak 37 százalékuk körzetében tartanak most választást, tehát biztos, hogy a jobboldal 89 helyet megőriz és a legerősebb csoport lesz, de a Macront támogató jobboldali szenátorok külön frakciót alakítanak majd.

A 86 szocialista szenátor körzete közül 46-ban lesz tisztújítás, a 18 tagú kommunista csoportnak pedig 16 körzetében választanak új szenátort.

Az eredmény fontos jelzés lehet Emmanuel Macron számára, miután tükrözni fogja az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása. A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron 2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Kellő számú szavazat hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára. Emmanuel Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában referendumra bocsátja a javaslatait.

Szerző

A részvételi arányon múlhat a német választás

Publikálás dátuma
2017.09.24. 11:45
FOTÓ: TOBIAS SCHWARZ / AFP

A mai német parlamenti választáson való részvételre szólította fel honfitársait Frank-Walter Steinmeier. Az államfő kiemelte, hogy a demokrácia jövője a tét. A Bild am Sonntagban megjelent írásában rámutatott, egy demokráciában kötelesség a részvétel a voksoláson. Aki ugyanis nem él szavazati jogával, az másra bízza az ország jövőjéről való döntést, azt, milyen legyen a munkaügyi, a gazdaság-, az oktatás, az egészségügyi-, illetve a menekültpolitika, hogyan integrálja a menekülteket a társadalom, illetve milyen intézkedéseket hozzanak a belbiztonság javítására, továbbá milyen környezetvédelmi politikát folytasson a kormány. Hozzátette, a demokrácia és Európa jövőjéről is szó van. A voksoláson 61,5 millió német élhet szavazati jogával, az urnákat 18 órakor zárják le, ekkor közlik az első exit poll adatokat.

2013-ban 25 százalék nem szavazott, nagy részük azért, mert így tiltakoztak a demokratikus pártok politikája ellen. Ezt az űrt akarta betölteni a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), amely populista retorikájával tett szert népszerűségre. A legutóbbi felmérések szerint a párt 10-12 százalékos eredményt érhet el. A részvételi arány azért is fontos, mert minél kevesebben járulnának az urnákhoz, az annál inkább a populisták malmára hajtaná a vizet. A választás egyik legnagyobb tétje ezért éppen a részvételi arány. Az előzetes jóslatok szerint minden korábbinál kevesebben járulnak az urnákhoz, aminek három oka lehet. Az egyik az, hogy unalmas volt a választási kampány, a másik, hogy a nagykoalíció pártjai – a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD – programja között alig voltak igazán jelentős különbségek, a harmadik pedig, hogy sokan előre lefutottnak tekintik a voksolást. Ez a választói apátia az SPD-t sújthatja a legérzékenyebben. A hagyományos szociáldemokrata szavazókat ugyan sikerült felrázni azzal, hogy tavaly év végén Martin Schulzot tették meg a kancellárjelöltnek, majd az év elején pártelnöknek is megválasztották, ám később véget ért a Schulz-effektus, s a párt a közvélemény-kutatásokban visszasüllyedt arra a szintre, amelyen Schulz megválasztása előtt állt. Ehhez az is hozzájárult, hogy az SPD várakozások alatt szerepelt három idén megtartott tartományi választáson. Az apátia a lehető legrosszabbkor, épp a választás idején érte el tetőpontját az SPD választóinak körében. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az SPD rosszabbul szerepel, mint négy éve, s alig kap többet 20 százaléknál.

A szociáldemokraták kampányrendezvényei szombaton értek véget, méghozzá egy meglepetéssel. Martin Schulz felesége, Inge az aacheni rendezvényen felment férjéhez a pulpitusra, majd átölelte őt. Épp az utolsó kampánynapon vállalt bármilyen szerepet a választási hadjáratban Schulz neje.

Bár a választási kampányt az emberek nagy része egysíkúnak tartotta, a szélsőjobboldal többször is hallatott magáról aktivistáinak botrányos viselkedésével. Soha annyi törvénysértés nem történt a voksolással összefüggésben, mint most. Összesen 3660 ilyen esetet hegyeztek fel. 2013-hoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent – derül ki a Welt am Sonntag adataiból. A német bűnügyi hatóság szerint 50 testi sértést jelentettek. A bűnelkövetések háromnegyede valamiféle károkozás volt.

S még egy adat: a német költségvetésnek összese 92 millió eurójába kerül a voksolás lebonyolítása. Ez 15 millió euróval több, mint négy éve, miközben idén 400 ezerrel kevesebben rendelkeznek szavazati joggal a 2013-as voksoláshoz képest.

Miközben Angela Merkel és Donald Trump viszonya közismerten nem túl szívélyes, az amerikai elnök sikeres választást kívánt Németországnak. A Fehér Ház közlése szerint ezt pénteken, a kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során is nyomatékosította.